Elemzők szerint a szén újra kulcsfontosságú energiaforrás lesz azon európai országokban, amelyek továbbra is gázhiánnyal küzdenek. Erre a lépésre azért is volt szükség, mivel a helyzet inkább romlik ahelyett, hogy javulna: Moszkva elzárja a kulcsfontosságú gázvezetékeket.
Bár egyes energiahordozók, például a földgáz és a nyersolaj ára – a csúcsokhoz képest – mérséklődött az utóbbi két hétben, Európa továbbra is energiaválsággal küzd, mivel Oroszország a szankciókra válaszul korlátozza az energiaexportját. A Németországhoz hasonló országoknak ezért nincs más választásuk: a szénhez kell nyúlniuk, így még tél előtt biztosíthatják az energiaellátásukat.
A Rystad Energy adatai szerint Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban tavaly óta együttesen
Az európai országok idén növelték a szénfogyasztást.
„A szén visszatér, mivel stabilan magasak az energiaárak” – mondta Ole Hvalbye, a svéd SEB bank elemzője az Insidernek.
„Most csak arra koncentrálunk, hogy túléljük a telet.”
Moszkva már többször is leállította a gázexportot különböző okok – például karbantartás – miatt, így gázhiány lépett fel néhány európai országban, például Németországban. Ennek okán az európai földgázárak idén 300 százalékkal emelkedtek, augusztusban pedig rekordmagas árakról számolt be többek között a Makronóm. Ez arra késztette az osztrák, holland és olasz áramszolgáltatókat, hogy ismét eljátszanak a szén használatának gondolatával. Mi több: a német Uniper közműóriás 2023 áprilisáig újra széntüzelésű erőművet működtet.
„2022 nagy részében a szén volt az olcsóbb opció, de a népszerűsödéséhez nyilvánvalóan a gázhiány is hozzájárult” – mondta Fabian Rønningen, a Rystad Energy elemzője az Insidernek.
– tette hozzá a szakértő.
Ahogyan az ábrán is látható, az energiaválság súlyosbodásával a múlt héten a szén világpiaci ára 2008 óta a legmagasabb szintre emelkedett, és csak az európai szénárak az év eleje óta mintegy 150 százalékkal nőttek – állítja az Insider hírportál.
Hvalbye szerint az európai gázhiány a globális energiapiacon is érezteti hatását.
„Bizonyos fosszilis tüzelőanyagok – például az olaj és a szén – a globális piacokról Európába áramlanak az ottani nevetségesen magas árak miatt” – mondta.
Az uniós kormányokra a tél közeledtével egyre nagyobb nyomás helyezkedik, hiszen biztosítaniuk kell az energiát a hidegebb hónapokra is.
„Nagyon kemény tél elé nézünk. A 2022 és 2023 első negyedéve nehéz lesz, ezért Európának valószínűleg minden lehetséges opcióra szüksége lesz” – mondta Hvalbye.
A helyzetet tovább rontja az EU augusztusban életbe lépett, az orosz szén behozatalára vonatkozó tilalma, hiszen – a Commerzbank szerint –
Ezeknek az országoknak nincs más lehetőségük, minthogy az USA-ból, Ausztráliából és Dél-Afrikából importáljanak.
A szélsőséges nyári hőhullámok Európában csökkentették a víztározók vízszintjét, ami a vízenergia hiányát okozta – ez szintén fokozza a szén népszerűségét. Norvégia, Európa egyik legfontosabb villamosenergia-szállítója az export csökkentését tervezi azért, hogy víztározói feltöltődhessenek. A Rystad adatai szerint idén hét európai ország több mint 18 százalékkal csökkentette a teljes vízenergia-termelést.
„A villámsebességgel növekvő földgázárak és a szűkös vízenergia miatt a szén iránti növekvő kereslet valószínűleg továbbra is fennmarad” – mondta Hvalbye.
Az aszály miatt azonban a Rajna folyó vízszintje is válságos szintre emelkedett, ami a szénszállítás egyik kulcsfontosságú útvonalát sújtja Európa-szerte. A német kormány attól tart, hogy ez szénhiányt okozhat ezen a télen.
Hvalbye szerint a SEB nagy valószínűséggel magasan fogja tartani a szén árát, mivel nem bízik abban, hogy a szankciók egyhamar megszűnnek.
Rønningen azonban úgy véli, hogy az EU fel fogja gyorsítani a megújuló energiaforrások fejlesztését, ezzel pedig 2024-ben csökkenhet a szén ára.
„Rövid távon a szén visszatérését látjuk. Hosszabb távon már nem annyira” – tette hozzá.
Borítókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Halász Bence a tokiói atlétikai világbajnokságon pályafutása harmadik bronzérmét szerezte meg, ezzel minden idők legeredményesebb magyar atlétája lett. Az esélyesség terhéről, életmódváltásról és a számmisztikáról is mesélt a Mandinernek
Világszám, amit személyesen Orbán Viktor hozott össze.
A megkérdezettek többsége örül neki, de akadt olyan is akinek nem tetszett az ötlet.
Léteznek közös prioritások, lefektetett elvek, ezek azonban meglehetősen tág teret hagynak a tagállamoknak.
„Oroszország ellenségesnek fogja értelmezni ezt a lépést, ha megvalósul...” – jelentette ki Szergej Nariskin.
Bayer Zsolt kíméletlenül kifigurázta a brüsszeli kettős mércét.
A lap szerint ha Moszkva győz a háborúban, Európa többi része következik, az első áldozat Észtország lesz.
