Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
A kőolajszármazékok és élelmiszer-alapanyagok helyett mezőgazdasági hulladékokból állítana elő bioműanyagokat a Bay Zoltán kutatóintézet. A biológiailag lebomló polimerek gyártási eljárásainak kifejlesztése kétmilliárd forintból valósul meg.
Magyarországon jelenleg a műanyaggyártás mindössze
Ugyanakkor Európa-szerte egyre erőteljesebb az a törekvés, amely az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonására irányul – árulta el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. divízióigazgatója, Vida Ádám egy szeptember végi szakmai konferencia kapcsán, amelyen a Makronóm is részt vett.
Az egyszer használatos műanyagokkal nem is lenne probléma, ha megfelelő helyre dobnánk, gyűjtenénk, majd újrahasznosítanánk őket. Ám a múltban két generáció oktatásából is kimaradt annak a tudásnak az átadása, hogyan kell felelősséggel bánni a háztartási hulladékkal.
A mintegy száz hazai kutató tudását és munkáját összefogó Bay Zoltán kutatóközpont, gyakorlatilag az alkalmazott kutatással foglalkozó
A jövőben tehát biológiailag lebontható műanyagok gyártási eljárását próbálják tökéletesíteni.
A biopolimerek egyelőre élelmiszer-alapanyagokból készülnek, vagyis élelemből, ami nyilván nem járható út. Ezért az a cél, hogy
Az ilyen alapanyagokból fermentációval (köznyelven: rothadás) tejsavat nyernek, amit elbontanak, ezzel polimert, majd ebből műanyagot nyernek.
A kutatóműhely fő víziója most az, hogy
egyebek mellett a költségekről, az időzítésről, az erőforrásokról, és ezeken túl a karbonlábnyomról is. A kiemelt projektben az összes kutató munkaidejének mintegy felét erre áldozzák.
melyet egy Nemzeti Kutatási- és Fejlesztési Hivatal (NKFIH) által koordinált körforgásos gazdaság pályázaton nyertek meg. Ennek megfelelő a komposztálás, és így zárulhat a körforgás.
A nemzetközi jó gyakorlatok közül Olaszország emelhető ki, ahol a szelektív gyűjtést egy jóval magasabb szintre vitték: ott nem a szokásos műanyag, fém és papír alapon válogatják a szemetet, hanem sokkal alaposabban kigondolt, cizelláltabb rendszer szerint, például annak alapján, hogy az adott hulladék organikusnak tekinthető-e, illetve hogy a kidobandó papír tiszta vagy kevert-e. Továbbá, az olaszoknál biopolimer üzem is létezik; ezen túlmenően a német és a skandináv példákat is alaposan megvizsgálják.
A fő cél,
(Fotó: Pixabay)