Műanyagot cirokból, lucernaszárból – magyar kutatók kiváltanák az olajat

2022. szeptember 29. 14:10

A kőolajszármazékok és élelmiszer-alapanyagok helyett mezőgazdasági hulladékokból állítana elő bioműanyagokat a Bay Zoltán kutatóintézet. A biológiailag lebomló polimerek gyártási eljárásainak kifejlesztése kétmilliárd forintból valósul meg.

2022. szeptember 29. 14:10
null

Magyarországon jelenleg a műanyaggyártás mindössze 

egy százalékát teszik ki a biológiailag lebontható polimerek, a maradék 99 százalék kőolajszármazékokból vagy egyéb alapanyagforrásokból készül. 

Ugyanakkor Európa-szerte egyre erőteljesebb az a törekvés, amely az egyszer használatos műanyagok forgalomból való kivonására irányul – árulta el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. divízióigazgatója, Vida Ádám egy szeptember végi szakmai konferencia kapcsán, amelyen a Makronóm is részt vett.

Az egyszer használatos műanyagokkal nem is lenne probléma, ha megfelelő helyre dobnánk, gyűjtenénk, majd újrahasznosítanánk őket. Ám a múltban két generáció oktatásából is kimaradt annak a tudásnak az átadása, hogyan kell felelősséggel bánni a háztartási hulladékkal.  

A mintegy száz hazai kutató tudását és munkáját összefogó Bay Zoltán kutatóközpont, gyakorlatilag az alkalmazott kutatással foglalkozó 

legnagyobb magyar állami intézet fókuszába a lebomló polimerek fejlesztését helyezi. 

A jövőben tehát biológiailag lebontható műanyagok gyártási eljárását próbálják tökéletesíteni.

A biopolimerek egyelőre élelmiszer-alapanyagokból készülnek, vagyis élelemből, ami nyilván nem járható út. Ezért az a cél, hogy 

mezőgazdasági hulladékokat, ipari melléktermékeket keresnek. Olyanokat, amelyek élelmezési célokra már nem használhatók, mint például a cirok vagy a lucerna aratást követő végterméke.

Az ilyen alapanyagokból fermentációval (köznyelven: rothadás) tejsavat nyernek, amit elbontanak, ezzel polimert, majd ebből műanyagot nyernek.

Idehaza jelenleg csak koncepció szintjén van biopolimer-gyár 

A kutatóműhely fő víziója most az, hogy 

előkészítsen egy biopolimer gyárhoz szükséges „összetevőket” tartalmazó tanulmányt, 

egyebek mellett a költségekről, az időzítésről, az erőforrásokról, és ezeken túl a karbonlábnyomról is. A kiemelt projektben az összes kutató munkaidejének mintegy felét erre áldozzák.

A 3 esztendeig tartó kutatási projektre pedig nem kevesebb, mint 2 milliárd forint áll rendelkezésére, 

melyet egy Nemzeti Kutatási- és Fejlesztési Hivatal (NKFIH) által koordinált körforgásos gazdaság pályázaton nyertek meg. Ennek megfelelő a komposztálás, és így zárulhat a körforgás.

Olasz, német, skandináv minták

A nemzetközi jó gyakorlatok közül Olaszország emelhető ki, ahol a szelektív gyűjtést egy jóval magasabb szintre vitték: ott nem a szokásos műanyag, fém és papír alapon válogatják a szemetet, hanem sokkal alaposabban kigondolt, cizelláltabb rendszer szerint, például annak alapján, hogy az adott hulladék organikusnak tekinthető-e, illetve hogy a kidobandó papír tiszta vagy kevert-e. Továbbá, az olaszoknál biopolimer üzem is létezik; ezen túlmenően a német és a skandináv példákat is alaposan megvizsgálják. 

A fő cél, 

hogy ez a használati arány a mai egy százalékos biopolimer arány helyett öt-tíz százalékra nőjön egy hazai gyár elindulását követően.

(Fotó: Pixabay)

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
123321
2022. október 01. 02:17
.
dorkoka
2022. október 01. 02:17
.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!