Tovább tart a kereskedelmi bővülés, 4,3 százalékkal emelkedett az üzletek forgalma

A KSH friss tájékoztatása szerint a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,2 százalékkal bővült. Az eladások volumene (nem pedig az értéke – ami az infláció okán torzítana – a szerk.) a használtcikk-üzletekben 14, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,1, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk üzletekben 4,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 3,3, valamint a bútor-, műszakicikk-üzletekben 1,4 százalékkal nőtt.

Igaz eközben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 2,9 százalékkal mérséklődött. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,3 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 1,3 százalékkal esett vissza.

Júliusban a kiskereskedelmi forgalom vegyes képet mutatott. Bár az éves alapú 3,8 százalékos, illetve a naptárhatástól megtisztított 4,3 százalékos bővülés mindenképpen kedvező eredményt jelent, az üzlettípusonkénti adat azonban már kevésbé bíztató. 

Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene 2,9 százalékkal csökkent, ami a különösen az élelmiszereknél drasztikus mértéket öltő, egyre növekvő inflációval magyarázható. Ez vélhetően nagyrészt egyelőre nem azt jelenti, hogy a háztartások jelentősen visszafogták volna élelmiszer fogyasztásukat, sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni. 

A nem-élelmiszerboltok forgalmának volumene – ahogyan a bevezetőben is szó van róla – 3,2 százalékkal nőtt éves alapon, ami a jelenlegi környezetben kedvező hír. Ezen belül azonban két érdekesség figyelhető meg. Egyfelől a használtcikk-üzletek forgalma 14,3 százalékkal bővült, míg az internetes kereskedelem a korábban megszokottnál jóval kisebb mértékben, csupán 2,9 százalékkal emelkedett. 
A használtcikk-forgalom bővülését magyarázhatja az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedése.

Teljesen meghökkentő mindeközben az üzemanyagtöltő állomások forgalmának – fent is jelzett – 27,6 százalékos volumennövekedése. A kiemelkedő bővüléshez itt több tényező is hozzájárulhatott. Egyrészt

Másrészt bár a külföldiek már nem az ársapkás áron tankolhattak júliusban, lehetséges, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen. Harmadrészt az is elképzelhető, hogy az üzemanyag-kereskedelemben történt valamilyen szerkezeti változás, és többen tankolnak olyan kúton, amelynek forgalma beleszámít a kiskereskedelmi forgalomba. 
Ugyanakkor az sem lehetetlen, hogy az idei nyáron a magyarországi utazások (így ezek üzemanyag igénye) jelentősen nagyobbak voltak, mint egy évvel korábban, amikor a Covidtól való félelem még erőteljesebb volt.

Mi várható a közeli jövőben?

A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom volumene a júliusihoz hasonlóan alakulhat. Az egyre növekvő infláció – különösen az élelmiszerek esetében – negatívan hat a forgalom volumenére. 
Ennek megfelelően a fogyasztás a harmadik negyedévben már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első két negyedévben, az előző években megszokott dinamikus fogyasztásbővülés most egy időre megszűnik. 

A fogyasztás akkor tud majd ismét érdemben növekedni, ha az árak normalizálódnak: a háború véget ér, az energiaárak jelentősen csökkennek, és a forint is érdemben erősödik. A fogyasztás alakulását természetesen a gazdasági teljesítmény is meghatározza majd: sikerül-e kimaradnunk a várható recesszióból, vagy esetleg a tartósan magas energiaárak és a háború hosszan elhúzódó gazdasági válságot eredményeznek.

Suppan Gergely szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene a várakozásoktól elmaradt, meredeken lassulva az első hónapokban mért, bőven kétszámjegyű növekedésekhez képest, míg a másik mutató, a forgalom árbevétele – a magas infláció miatt – 19,5 százalékkal 1471,8 milliárd forintra ugrott.
A kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatta; emellett a lassuláshoz külföldiek kedvezményes áron való tankolásának, azaz az üzemanyag turizmusnak a fentebb is említett megszűnése szintén hozzájárulhatott. 
Enyhén csökkent az élelmiszer üzletek forgalma is, amit Suppan Gergely szerint a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott, így kiskereskedelmi élelmiszer vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.
Az üzemanyag-kiskereskedelem növekedésében a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint is szerepet játszott az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések fokozatos feloldása miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is. 

Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 14 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,1 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,5 százalékkal nőtt. 

A forgalom volumene 3,3 százalékkal nőtt az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 1,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,9 százalékkal nőtt.
24,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020 áprilisi mélyponthoz képest, míg 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, 

A 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 38,1 százalékkal, 2010-hez képest 51,9 százalékkal emelkedett.

A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után

A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 7 százalék körüli növekedésre számítunk.

Mit vár a közeljövőtől a  Magyar Bankholding vezető elemzője?

A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek miatt az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. 

Ezt némileg ellensúlyozhatja a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül, amit a nagyrendezvények ismételt megtartása is támogat. 

Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták,

azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. 

A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása. Az üzletek azonban igen komoly kihívásokkal szembesülhetnek a többszörösére ugró energiaköltségek miatt, miközben a kereslet is gyengülhet, ami egyesületek megszűnéséhez is vezethet. 

A vásárlásokat – bár egyre kisebb mértékben – továbbra is hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első nyolc hónapban ezzel összhangban 10,2 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések. A kínálati korlátok enyhülésére utalhat azonban, hogy augusztusban már kismértékben nőtt a forgalomba helyezett új autók száma.