Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 14 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 4,7 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,1 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 4,5 százalékkal nőtt.
A forgalom volumene 3,3 százalékkal nőtt az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 1,4 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,9 százalékkal nőtt.
24,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020 áprilisi mélyponthoz képest, míg 5 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet,
a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet.
A 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 38,1 százalékkal, 2010-hez képest 51,9 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után
támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés.
A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 7 százalék körüli növekedésre számítunk.