Az új intézkedéscsomag részeként a kormány felerészben átvállalja az energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozások veszélyhelyzet miatti rezsi növekményét, és támogatja energiahatékonysági beruházásaikat is. Mutatjuk a mai kormányinfón bejelentett intézkedések részleteit.
Gulyás Gergely, Szentkirályi Alexandra és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány szombati ülése közben, délután egy órakor a Kormányinfón ismertette a meghozott intézkedéseket.
A vállalkozói szférát leginkább az energiaintenzív kis- és középvállalkozások megsegítésére hozott intézkedések érintik.
A korábbi rezsivédelmi programok logikájába illeszkedő, az energiaintenzív feldolgozóipari vállalkozásokat segítő csomag két részből áll: egy rezsitámogatási és egy energiahatékonyságot javító beruházás-ösztönzőből. A támogatási programot Nagy Márton miniszter ismertette.
A jelen támogatásból az energiaintenzív feldolgozóipari kis- és középvállalkozások részesülhetnek. Az intézkedéscsomagban foglaltak szerint energiaintenzív kis- és középvállalkozásnak az a gazdasági társaság minősül, amelynek energiaköltsége a 2021-es évben elérte a nettó árbevételének legalább 3 százalékát. A feltételek között szerepel még, ahogy Nagy Márton ismertette, hogy a vállalkozás feldolgozóipari legyen, azaz árbevétele 50 százalékának szükséges feldolgozóipari tevékenységből származnia.
Ezen szempontok alapján Magyarországon jelenleg mintegy 10 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás jogosult a támogatásra. A rezsitámogatási rész keretében a kormány a működési költségek egy részét átvállalja a vállalkozásoktól.
Az elmúlt év rezsiösszegeihez, azaz a tavalyi villany- és gázszámlához viszonyított költségnövekmény 50 százalékát a következő időszakban az állam fedezi ezen vállalkozások számára. A támogatás a mai döntés értelmében az év utolsó három hónapjára: októberre, novemberre és decemberre vonatkozik.
Az intézkedéscsomag jövőbe mutató eleme keretében a kormány egy energiahatékonysági programot is elindít, ami
az energiahatékonyságot fejlesztő beruházások önerejéhez nyújt támogatást.
A döntés szerint a beruházás összértékének 15 százalékát a kormány visszatéríti a vállalkozásoknak, amivel a Széchenyi Kártya program keretén belül az önrész nagy részét fedezni tudják. A támogatás a kis- és középvállalkozások számára azért is lehet fontos hosszú távon, mert (az akár már korábban is tervezett beruházások) megtérülési idejét is csökkenti.
A támogatás feltétele, hogy a vállalkozás foglalkoztatottjainak száma 2023 végére ne csökkenjen a mostani 90 százaléka alá.
Vélhetően energiahatékonysági beruházásnak minősül majd a megújuló energiák alkalmazásába való befektetés, például napelemek telepítése, illetve minden olyan fejlesztés, amellyel energiát takarít meg a cég. Ez utóbbiak közé tartozhat az épületszigetelés, a nyílászárócsere, vagy a kevesebb energiát felhasználó gépek vásárlása is. Az a cél tehát, hogy a megújuló energiákat használók köre bővüljön, valamint összességében csökkenjen az energiafogyasztás.
Nagy Márton elmondta: nagy iparvállalatok energiahatékony beruházásait is támogatják majd, de ennek részleteiről még nem döntöttek. Mint mondta, új munkahelyvédelmi támogatáson is dolgozik a kormány a következő hetekben.
A magyar rezsicsökkentés eddig főképp a háztartásokat hozta kedvező helyzetbe, illetve elért több mint százezer kisvállalkozást. Az egyre romló energiahelyzet miatt a kormányzat gépezetében már egy ideje elindult a gondolkozás a nehéz helyzetbe került vállalkozások további megsegítésére vonatkozóan, ami most végre intézkedéssé érett.
A rezsicsökkentési programmal a magyar kormány kétségkívül beelőzte az Európai Unió többi tagországát, jelentős anyagi segítséget nyújtva a rászorulóknak.
Az uniós országok kormányai most (amikor az energiahelyzet már kritikussá vált) kezdtek megoldásokban gondolkodni, és energia-vészhelyzetet hirdetni. Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy több kormány intézkedési javaslata másolja a magyar rezsicsökkentést, amelyet korábban számosan intenzíven bíráltak.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Persze csak azoknak fáj ez, akik Magyarország vesztére törnek.
Kockázatot nem lehet egyszerűen félresöpörni.
„A karbonárazás a leghatékonyabb és legköltséghatékonyabb módja a kibocsátások csökkentésének és a zöldberuházások ösztönzésének” – érvelt a tiszás Kulja András.
November 28-án az orosz elnökkel találkozott a magyar miniszterelnök. A magyar kormányfő által grundolt megállapodás biztosan kihatással lesz 2026 áprilisára.
A miniszterelnöki főtanácsadó nem kertelt: a cseh és lengyel példa világosan megmutatja, mi várna ránk. Aki eddig kételkedett a rezsicsökkentés fontosságában, az most feketén-fehéren láthatja, mekkora veszély fenyegeti a háztartásokat.
Miközben egész Európa az 50 ezer milliárdos háborús számlától hangos, a Tisza Párt elnöke egyetlen szótagot sem mert vesztegetni a témára. A kiabálás mögött kínos csend húzódik a magyarokat leginkább érintő ügyről, mert Magyar Péter nem mer szembemenni brüsszeli főnökeivel – mutatjuk, mi maradt ki a szónoklatból.
A Nyugat legsúlyosabb válságát éli 1945 óta, Európa lemaradt, az „erős emberek” kora jön – mondja a partizános évértékelőjében Tölgyessy Péter, aki szerint ebben a korszakban Magyar Péter politikája üres ígérethalmaz, stratégia nélkül, és nem gondolja, hogy választást tudna nyerni.
