Az orosz sajtó is foglalkozott az Északi Áramlat elleni merénylettel, és megállapítják, hogy az ukrajnai konfliktus óta először szenvedett súlyos károkat a stratégiai határokon átnyúló infrastruktúra. A csővezetékek ellenőrzése hetekig, a helyreállítás pedig hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, ami kizárja annak lehetőségét, hogy ezen a télen Európát is ellássák. Európa azonban egyelőre különösebben nem aggódik.
Az európai országok és Oroszország is a szabotázst tartja a valószínű oknak, de egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a támadásért, amihez viszont technológiailag kifinomult tengeralattjárókra lenne szükség. A Kommerszant is hangsúlyozza, hogy ezzel megsértették a határokon átnyúló, ráadásul Európa szívében található energiainfrastruktúra sérthetetlenségére vonatkozó status quo-t.
Az Északi Áramlat gázvezetékrendszer, amelyet arra terveztek, hogy évente akár 110 milliárd köbméter gázt szállítson Oroszországból Európába, összesen mintegy 17 milliárd euróba került a Gazpromnak és európai partnereinek. Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 az Oroszország és Európa közötti energiaháború kellős közepén áll. Válaszul az ukrajnai ellenségeskedések kirobbantása és az Északi Áramlat 2 tanúsításának befagyasztása miatt elrendelt uniós szankciókra, Moszkva történelmi mélypontra csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, leállítva azokat először a Jamal-Európa útvonalon, majd az Északi Áramlaton keresztül.
Jelenleg az Európába irányuló szállítások csak Ukrajnán keresztül (napi 42 millió köbméter) és a Török Áramlaton keresztül történnek.
A Kommerszant megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság szóvivője szeptember 27-én azt mondta: az Északi Áramlatnál bekövetkező baleseteknek nincsenek következményei az európai gázellátásra. Ezt közvetően a gázár mozgások is ezt erősítik meg: a holland TTF csomóponton a novemberi határidős ügyletek a nap folyamán nagyon mérsékelten emelkedtek, és csak a Gazpromnak az Ukrajnán keresztül történő szállítás esetleges leállításáról szóló bejelentése után emelkedtek meg ugrásszerűen, 19,7 százalékkal 207 €/MWh-ra.
Az Északi Áramlat rendszer meghibásodása teljesen kizárja, hogy a következő télen további szállítások történjenek Európába ezeken a vezetékeken keresztül.
A gáz kiáramlása körülbelül a hét végéig tarthat, utána a Gazpromnak fel kell vennie egy hajót a vezetékek felmérésére, és engedélyt kell szereznie erre a munkára a dán és a svéd hatóságoktól. A felmérés önmagában hetekig, de maguk a javítások hónapokig tartanának. A Gazprom nem pontosította a Kommerszantnak, hogy a vállalat tervezi-e nemzetközi szakértők meghívását a csövek ellenőrzésére.
de sok múlik azon, hogy a Gazprom milyen hamar tudja megkezdeni ezt a munkát, és hogy Dánia és Svédország beleegyezik-e ebbe – írta a Kommerszant. A csővezeték minden egyes ága 177 millió köbméter technológiai gázt igényel, és a keletkező gázveszteség akár 20-30 százalék is lehet (a gáz addig áramlik ki, amíg a törés helyén a vízoszlop nyomása ki nem egyenlítődik).
A portál a továbbiakban beszámol a német reakciókról, amelyeket meglehetősen lagymatagnak minősítettek. Arról is beszámolnak, hogy a németek az ukránok részvételét teljesen kizárják a szabotázsban, inkább Oroszországra terelnék a gyanút.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
Feülmúlta a nyugati várakozásokat a keleti ország támogatása.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
