Az orosz sajtó is foglalkozott az Északi Áramlat elleni merénylettel, és megállapítják, hogy az ukrajnai konfliktus óta először szenvedett súlyos károkat a stratégiai határokon átnyúló infrastruktúra. A csővezetékek ellenőrzése hetekig, a helyreállítás pedig hónapokig vagy akár évekig is eltarthat, ami kizárja annak lehetőségét, hogy ezen a télen Európát is ellássák. Európa azonban egyelőre különösebben nem aggódik.
Az európai országok és Oroszország is a szabotázst tartja a valószínű oknak, de egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a támadásért, amihez viszont technológiailag kifinomult tengeralattjárókra lenne szükség. A Kommerszant is hangsúlyozza, hogy ezzel megsértették a határokon átnyúló, ráadásul Európa szívében található energiainfrastruktúra sérthetetlenségére vonatkozó status quo-t.
Az Északi Áramlat gázvezetékrendszer, amelyet arra terveztek, hogy évente akár 110 milliárd köbméter gázt szállítson Oroszországból Európába, összesen mintegy 17 milliárd euróba került a Gazpromnak és európai partnereinek. Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 az Oroszország és Európa közötti energiaháború kellős közepén áll. Válaszul az ukrajnai ellenségeskedések kirobbantása és az Északi Áramlat 2 tanúsításának befagyasztása miatt elrendelt uniós szankciókra, Moszkva történelmi mélypontra csökkentette az Európába irányuló gázszállításokat, leállítva azokat először a Jamal-Európa útvonalon, majd az Északi Áramlaton keresztül.
Jelenleg az Európába irányuló szállítások csak Ukrajnán keresztül (napi 42 millió köbméter) és a Török Áramlaton keresztül történnek.
A Kommerszant megemlíti azt is, hogy az Európai Bizottság szóvivője szeptember 27-én azt mondta: az Északi Áramlatnál bekövetkező baleseteknek nincsenek következményei az európai gázellátásra. Ezt közvetően a gázár mozgások is ezt erősítik meg: a holland TTF csomóponton a novemberi határidős ügyletek a nap folyamán nagyon mérsékelten emelkedtek, és csak a Gazpromnak az Ukrajnán keresztül történő szállítás esetleges leállításáról szóló bejelentése után emelkedtek meg ugrásszerűen, 19,7 százalékkal 207 €/MWh-ra.
Az Északi Áramlat rendszer meghibásodása teljesen kizárja, hogy a következő télen további szállítások történjenek Európába ezeken a vezetékeken keresztül.
A gáz kiáramlása körülbelül a hét végéig tarthat, utána a Gazpromnak fel kell vennie egy hajót a vezetékek felmérésére, és engedélyt kell szereznie erre a munkára a dán és a svéd hatóságoktól. A felmérés önmagában hetekig, de maguk a javítások hónapokig tartanának. A Gazprom nem pontosította a Kommerszantnak, hogy a vállalat tervezi-e nemzetközi szakértők meghívását a csövek ellenőrzésére.
de sok múlik azon, hogy a Gazprom milyen hamar tudja megkezdeni ezt a munkát, és hogy Dánia és Svédország beleegyezik-e ebbe – írta a Kommerszant. A csővezeték minden egyes ága 177 millió köbméter technológiai gázt igényel, és a keletkező gázveszteség akár 20-30 százalék is lehet (a gáz addig áramlik ki, amíg a törés helyén a vízoszlop nyomása ki nem egyenlítődik).
A portál a továbbiakban beszámol a német reakciókról, amelyeket meglehetősen lagymatagnak minősítettek. Arról is beszámolnak, hogy a németek az ukránok részvételét teljesen kizárják a szabotázsban, inkább Oroszországra terelnék a gyanút.
Kaja Kallas az Európai Unió külügyi főképviselője foggal-körömmel próbálta meggyőzni Belgiumot orosz eszközökből finanszírozott ukrán kölcsön szükségességéről.
Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi képviselője élesen bírálta azokat a békejavaslatokat, amelyek Ukrajna katonai létszámának korlátozását céloznák.
Német tisztviselők szerint Oroszország 2029-ig készen fog állni és hajlandó is lesz megtámadni a NATO-t.
Hanno Pevkur szerint egy gyors és mindent eldöntő támadásra van szükség.
Közös támadó kiberműveletek és meglepetésszerű katonai gyakorlatok megrendezését fontolgatják az európai államok a brüsszeli lap szerint.
A magyar kormányfő pénteken találkozhat az orosz elnökkel.
A miniszterelnök ellátogatott Szabadkára, ahol találkozott a szerb elnökkel.
Az Udvari Kamaraszínház igazgatója szerint ma ugyanolyan félelmetes dolgok történnek, mint 1919-ben, csak akkor a kommunizmus, most a globalizmus és a félreértelmezett liberalizmus terjed vírusszerűen. Ezért nem lehet elégszer elmondani: ha a múltunkat nem ismerjük, a jelenben is bárki birka módjára vezethet minket.
