Ki a főnök az országainkban? – a svájci sztárújságíró szerint ez a legfontosabb kérdés
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Ft
Ft
25°C
15°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 16.
kedd
Human Development Index (HDI)
2022. szeptember 18. 17:09
A napokban jelent meg a friss HDI rangsor, de mi is a HDI?
2022. szeptember 18. 17:09
Dányi Bernadett írása a Makronómon.
A HDI-t annak érdekében hozta létre az ENSZ, hogy hangsúlyozza: egy ország fejlődésének értékeléséhez az embereknek és képességeiknek kell a legfontosabb kritériumnak lennie, nem pedig a gazdasági növekedés mértékének.
Egészség, tájékozottság, tisztességes életszínvonal
A Human Development Index (HDI) az emberi fejlődés kulcsfontosságú dimenzióiban elért átlagos teljesítmény összefoglaló mérőszáma: hosszú és egészséges élet, tájékozottság és tisztességes életszínvonal. A HDI a normalizált indexek geometriai átlaga mindhárom dimenzióra.
Az egészségi dimenziót a születéskor várható élettartam, az iskolázottsági dimenziót a 25 év feletti felnőttek iskoláztatási éveinek és az iskolába lépő gyermekek várható iskolai éveinek átlagában mérik. Az életszínvonal dimenzióját az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel mérik. A HDI a jövedelem logaritmusát használja, hogy tükrözze a jövedelem csökkenő jelentőségét a növekvő GNI-vel. A három HDI dimenzióindex pontszámait ezután egy összetett indexbe összesítik a geometriai átlag felhasználásával.
A HDI felhasználható a nemzeti szakpolitikai döntések megkérdőjelezésére, feltéve azt a kérdést, hogy két, azonos egy főre jutó GNI-szintű ország hogyan juthat el különböző humánfejlesztési eredményekhez. Ezek az ellentétek vitát indíthatnak el a kormány politikai prioritásairól.
A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.
Hátrányai
A Makronóm Intézet szerint az index legfontosabb előnye és hátránya is egyben az egyszerűsége, hiszen valóban kevés, jól érthető változóból épül fel, így a jólét több dimenzióját képes számszerűsíteni, azonban számos aspektust nem vesz figyelembe, például Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval.
Ez abból a szempontból fontos, hogy többletinformációt is hordozzon az index, és ne csupán a pénzügyi jólétet fejezze ki.
A számos kritika miatt az indexnek több kiegészítésre és továbbfejlesztésre van szüksége. Ezt részben az ENSZ maga is megtette, hiszen az egyenlőtlenséggel kiigazított HDI (Hicks, 1997), vagy a nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló indexük (Klugman és társai, 2010) segítségével hasonló kérdésekre próbáltak választ adni, de egyik sem nyert akkora teret az irodalomban, mint az eredeti mutató.
2021-es HDI rangsor szerint hazánk 44. helyen helyezkedik el
(Fotó: Pixabay)
Karácsony Gergely ÖRÜLNE a Tisza Párt adópolitikájának – rendszeresen egyeztet Karácsony a TISZÁVAL
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Tarr lebuktatta a Tiszát: „Rosszabbul fogsz élni, több pénzt fognak tőled elvenni!” – Deutsch Tamás
Belföld
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Mindenkit megnyugtatunk: az emberi jogok harcos amazonja egy cseppet sem foglalkozik Ruszin-Szendi Romulusz erőszakosságával
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
Már ötmillió forint gyűlt össze a beregszászi nagymama megsegítésére – Ön is segíthet!
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Megáll az ész, és körbenéz: Magyar Péter szerint Ruszin-Szendi Romulusz csak „megölelte” kollégánkat (VIDEÓ)
A Tisza elnöke valószínűleg pont olyan figyelmesen tekintette meg az incidensről készült felvételt, ahogyan Tarr Zoltán önleleplező videóját is.
Tarlós István elegáns taslit osztott ki Magyar Péternek
„Ő legalább másfél évtizedig a Fideszből élt, hirtelen megvilágosodások nem léteznek.”
Megtámadták Magyarországot! – felvételeken a krízis csúcspontja
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2022. szeptember 18. 21:58
Ezek a mutatók általában jók szoktak lenni, nagyjából jól ábrázolják, hogy hol áll fejlettségben egy ország. Általában egyébként NAGYJÁBÓL megegyeznek egymással és főleg az egy főre jutó GDP-vel. Persze nem mindig, mert pl. USA elég szarul teljesít, de a GDP elég jó ott, és van még pár példa, de a kisebbség.
A mutató azonban nem közöl semmilyen információt arra nézve, hogy ez meddig marad így. Ugye konkrétan a gyerekvállalásra gondolok. AHol alacsony ez a szám, ott az eredeti munka- és tanulási kultúra szépen erodálódni fog mindaddig, míg egy nagy robbanással össze nem omlik. Csak a hülyék hiszik, hogy pakisztáni munkaerővel működtethető a nyugati társadalom. Az csak a nyugatival működtethető. Persze amíg mi vagyunk többségben, addig működget, de ebből levonják a következtetést, hogy mindig fog. Lfszt.
Nálunk (ha nem számoljuk a kisebbséget), olyan 1 körül lehet a fertilitási ráta, azaz MINDEN NEMZEDÉK MEGFELEZŐDIK. Ha pl. a középiskolai osztályomra gondolok, akkor ott ténylegesen is így van, nem csak elméletben. Akármilyen jó is a HDI meg a többi, nem marad az hosszú távon.
És akkor tegyük fel a kéárdést: van-e egyáltalán a világon olyan ország, ahol jólét van és 2-es (vagy jobb) term. ráta? Nem tudom, de szerintem nincs. A jólét egyszerűen abból fakad, hogy nem szülnek a nők, így több jövedelem jut az élőknek. Jó lenne, ha valaki rácáfolna.
Válasz erre
0
0
dorkoka
2022. szeptember 18. 21:50
Most egy kicsit úgy érzem magam mintha rajta kaptam volna a szovjet agitpropot egy kis huncutságon, a függőleges HDI oszlop organikus növekedése kissé fűrészfogas. Sebaj, lényeg hogy itt ott oly jó az élet hogy már itt a Kárpát medencémben olthatatlan bús komorrá válok. Irigykedve nézem az első tízet.
Nincs e olyan index esetleg ahol a pozitív szemlélet helyett a negatív kilátásokat reálisan mutatná be?
Minthogy a sok tanult ausztrált kiszülik a jövevények miközben sorban állnak a leégett felperzselt országukban a magánkórházakban bőrrákkal.
Vagy a bekebelezett Hong Kongiak akik esetleg örökölhetnek egy kis lakhatást életük végén.
A bevándorló országok, vagy szláv barátaink akik gyurcsány miatt beelőztek minket és belefulladnak ostobaságaikba, de még a végén sugározni fognak a boldogságtól.
Válasz erre
1
0