Már 2025-ben érezhetően emelkedik az életszínvonal
Közel kerültünk az 1000 eurós minimálbérhez és az egymilliós átlagfizetéshez.
A napokban jelent meg a friss HDI rangsor, de mi is a HDI?
Dányi Bernadett írása a Makronómon.
A HDI-t annak érdekében hozta létre az ENSZ, hogy hangsúlyozza: egy ország fejlődésének értékeléséhez az embereknek és képességeiknek kell a legfontosabb kritériumnak lennie, nem pedig a gazdasági növekedés mértékének.
A Human Development Index (HDI) az emberi fejlődés kulcsfontosságú dimenzióiban elért átlagos teljesítmény összefoglaló mérőszáma: hosszú és egészséges élet, tájékozottság és tisztességes életszínvonal. A HDI a normalizált indexek geometriai átlaga mindhárom dimenzióra.
Az egészségi dimenziót a születéskor várható élettartam, az iskolázottsági dimenziót a 25 év feletti felnőttek iskoláztatási éveinek és az iskolába lépő gyermekek várható iskolai éveinek átlagában mérik. Az életszínvonal dimenzióját az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel mérik. A HDI a jövedelem logaritmusát használja, hogy tükrözze a jövedelem csökkenő jelentőségét a növekvő GNI-vel. A három HDI dimenzióindex pontszámait ezután egy összetett indexbe összesítik a geometriai átlag felhasználásával.
A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.
A Makronóm Intézet szerint az index legfontosabb előnye és hátránya is egyben az egyszerűsége, hiszen valóban kevés, jól érthető változóból épül fel, így a jólét több dimenzióját képes számszerűsíteni, azonban számos aspektust nem vesz figyelembe, például Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval.
A számos kritika miatt az indexnek több kiegészítésre és továbbfejlesztésre van szüksége. Ezt részben az ENSZ maga is megtette, hiszen az egyenlőtlenséggel kiigazított HDI (Hicks, 1997), vagy a nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló indexük (Klugman és társai, 2010) segítségével hasonló kérdésekre próbáltak választ adni, de egyik sem nyert akkora teret az irodalomban, mint az eredeti mutató.
(Fotó: Pixabay)