Human Development Index (HDI)

2022. szeptember 18. 17:09

A napokban jelent meg a friss HDI rangsor, de mi is a HDI?

2022. szeptember 18. 17:09
null

Dányi Bernadett írása a Makronómon.

A HDI-t annak érdekében hozta létre az ENSZ, hogy hangsúlyozza: egy ország fejlődésének értékeléséhez az embereknek és képességeiknek kell a legfontosabb kritériumnak lennie, nem pedig a gazdasági növekedés mértékének.

Egészség, tájékozottság, tisztességes életszínvonal

A Human Development Index (HDI) az emberi fejlődés kulcsfontosságú dimenzióiban elért átlagos teljesítmény összefoglaló mérőszáma: hosszú és egészséges élet, tájékozottság és tisztességes életszínvonal. A HDI a normalizált indexek geometriai átlaga mindhárom dimenzióra.

Az egészségi dimenziót a születéskor várható élettartam, az iskolázottsági dimenziót a 25 év feletti felnőttek iskoláztatási éveinek és az iskolába lépő gyermekek várható iskolai éveinek átlagában mérik. Az életszínvonal dimenzióját az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelemmel mérik. A HDI a jövedelem logaritmusát használja, hogy tükrözze a jövedelem csökkenő jelentőségét a növekvő GNI-vel. A három HDI dimenzióindex pontszámait ezután egy összetett indexbe összesítik a geometriai átlag felhasználásával.

A HDI felhasználható a nemzeti szakpolitikai döntések megkérdőjelezésére, feltéve azt a kérdést, hogy két, azonos egy főre jutó GNI-szintű ország hogyan juthat el különböző humánfejlesztési eredményekhez. Ezek az ellentétek vitát indíthatnak el a kormány politikai prioritásairól.

A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.

Hátrányai

A Makronóm Intézet szerint az index legfontosabb előnye és hátránya is egyben az egyszerűsége, hiszen valóban kevés, jól érthető változóból épül fel, így a jólét több dimenzióját képes számszerűsíteni, azonban számos aspektust nem vesz figyelembe, például Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval.

Ez abból a szempontból fontos, hogy többletinformációt is hordozzon az index, és ne csupán a pénzügyi jólétet fejezze ki.

A számos kritika miatt az indexnek több kiegészítésre és továbbfejlesztésre van szüksége. Ezt részben az ENSZ maga is megtette, hiszen az egyenlőtlenséggel kiigazított HDI (Hicks, 1997), vagy a nemi egyenlőtlenségeket vizsgáló indexük (Klugman és társai, 2010) segítségével hasonló kérdésekre próbáltak választ adni, de egyik sem nyert akkora teret az irodalomban, mint az eredeti mutató.

2021-es HDI rangsor szerint hazánk 44. helyen helyezkedik el

(Fotó: Pixabay)

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bunko_jobbos
2022. szeptember 18. 21:58
Ezek a mutatók általában jók szoktak lenni, nagyjából jól ábrázolják, hogy hol áll fejlettségben egy ország. Általában egyébként NAGYJÁBÓL megegyeznek egymással és főleg az egy főre jutó GDP-vel. Persze nem mindig, mert pl. USA elég szarul teljesít, de a GDP elég jó ott, és van még pár példa, de a kisebbség. A mutató azonban nem közöl semmilyen információt arra nézve, hogy ez meddig marad így. Ugye konkrétan a gyerekvállalásra gondolok. AHol alacsony ez a szám, ott az eredeti munka- és tanulási kultúra szépen erodálódni fog mindaddig, míg egy nagy robbanással össze nem omlik. Csak a hülyék hiszik, hogy pakisztáni munkaerővel működtethető a nyugati társadalom. Az csak a nyugatival működtethető. Persze amíg mi vagyunk többségben, addig működget, de ebből levonják a következtetést, hogy mindig fog. Lfszt. Nálunk (ha nem számoljuk a kisebbséget), olyan 1 körül lehet a fertilitási ráta, azaz MINDEN NEMZEDÉK MEGFELEZŐDIK. Ha pl. a középiskolai osztályomra gondolok, akkor ott ténylegesen is így van, nem csak elméletben. Akármilyen jó is a HDI meg a többi, nem marad az hosszú távon. És akkor tegyük fel a kéárdést: van-e egyáltalán a világon olyan ország, ahol jólét van és 2-es (vagy jobb) term. ráta? Nem tudom, de szerintem nincs. A jólét egyszerűen abból fakad, hogy nem szülnek a nők, így több jövedelem jut az élőknek. Jó lenne, ha valaki rácáfolna.
dorkoka
2022. szeptember 18. 21:50
Most egy kicsit úgy érzem magam mintha rajta kaptam volna a szovjet agitpropot egy kis huncutságon, a függőleges HDI oszlop organikus növekedése kissé fűrészfogas. Sebaj, lényeg hogy itt ott oly jó az élet hogy már itt a Kárpát medencémben olthatatlan bús komorrá válok. Irigykedve nézem az első tízet. Nincs e olyan index esetleg ahol a pozitív szemlélet helyett a negatív kilátásokat reálisan mutatná be? Minthogy a sok tanult ausztrált kiszülik a jövevények miközben sorban állnak a leégett felperzselt országukban a magánkórházakban bőrrákkal. Vagy a bekebelezett Hong Kongiak akik esetleg örökölhetnek egy kis lakhatást életük végén. A bevándorló országok, vagy szláv barátaink akik gyurcsány miatt beelőztek minket és belefulladnak ostobaságaikba, de még a végén sugározni fognak a boldogságtól.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!