Ez volt az egyik legfontosabb kérdése a hét elején Budapesten megrendezett Eurázsia Fórumnak, amelyet a Magyar Nemzeti Bank szervezésében negyedik alkalommal tartottak meg. A „Fenntartható növekedés és együttműködés – Hogyan nyerjük meg a 21. századot?” címmel létrejött tanácskozáson a két földrész, Európa és Ázsia országainak számos gazdasági és kulturális vezetője, üzletembere, geopolitikai és technológiai szakértője vett részt.
Pósa Tibor írása a Makronómon.
A jelenlegi helyzetre adandó sürgető válaszok adták meg a negyedik budapesti Eurázsia Fórum sava-borsát. A világ és benne a gazdaság számos sebből vérzik. Az egyszerre jelentkező mind magasabb infláció, benne a növekvő élelmiszerárakkal, az enerigiakrízis, amely országokat ránthat magával, a lassuló növekedés, amelynek következtében az egész világon reszesszió ébredezik, a klímaválság miatt bekövetkező katasztrófák és a közelünkben pusztító háború – mind-mind olyan témák, amelyek most egyszerre várnak megoldásra.
A Magyar Nemzeti Bank szokásos őszi nemzetközi fórumán Európa és Ázsia 18 országának 48 előadója, gazdasági és politikai szakértője vett részt, és kereste a a válaszokat a fenti felvetésekre. A hibrid konferencián az előadók többsége személyesen volt jelen, de voltak olyanok is, akik videóhívással kapcsolódtak be a tanácskozás munkájába.
A fórum munkájában részt vett például Jeffrey D. Sachs, az amerikai Columbia egyetem oktatója és Raekwon Chung dél-koreai professzor is, aki 2017-ben többedmagával környezetvédelmi tevékenységéért kapott Nobel-békedíjat.
A gazdasági fenntarthatóság érdekében fel kell gyorsítani a zöld átmenetet és a digitális átállást – mondta a jegybankelnök. Hozzáfűzte, hogy hét bő esztendő után most „a tudás, a tehetség és a technológia fúziójára” van szükség ahhoz, hogy a megújulás és fejlődés útján maradjunk. Matolcsy György kifejtette: a gazdaságtörténetben megfigyelhető, hogy jellemző mintázatok követik egymást. A jelenleg tapasztalt fejlemények nagyon hasonlítanak az 1940-es és 1970-es években tapasztaltakra.
A közgazdászoknak meg kell tanulniuk azt, amit a természettudományok művelői már régóta használnak, mégpedig, hogy „komplex rendszerekben” gondolkodjanak. A „szabályok és minták” könnyen ismétlődhetnek, ezért kiismerhetők. Végezetül nyitó beszédében kifejtette azt a reményét, hogy az emberiség tanulni fog a múlt hibáiból, és azokat nem követi el újból.
A kultúra és a gondolkodásmód legalább annyira fontos, mint a gazdasági kapcsolatok erősítése – ezt hangoztatta felszólalásában Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter. Kihangsúlyozta: kiemelten fontos, hogy a társadalom reprodukálja magát. A magyar kormány különböző családsegítő programokon keresztül támogatja a gyermekszületések számának növekedését.
Ezen kívül a kormány gazdaságpolitikájában nagy hangsúlyt fektet a kutatás-fejlesztésre, 2030-ra a jelenlegi 6000-ről 9000-re akarja növelni a kutatók számát. A miniszter véleménye szerint az országok fejlődésének egyik kulcsa az, ha a kormányok békét és biztonságot nyújtanak az állampolgároknak.
Mint mondta, a világgazdaság nagy kihívások előtt áll, amelyet hatékonyan csak összehangolt monetáris politikával lehet kezelni. Az olyan kis és nyitott gazdasággal rendelkező országoknak, mint Thaiföld és Magyarország – emelte ki az elnök – az innovációban és a digitális átállásban kell élen járniuk, hogy ezzel hatékonyan tudjanak válaszolni a globális kihívásokra.
A konferencia két napján a meghívott vendégek és a hozzájuk interneten csatlakozó szakértők hat tematikus panelbeszélgetésen vettek részt. Az előadások visszahallgathatók az esemény weboldalán. Olyan témákat érintettek többek között, mint az új pénzügyi központok kiemelkedése Eurázsiában, vagy éppen, hogy mi a markánsabb: a globalizáció vagy a regionalizáció a geopolitikában.
A jegybanki rendezvények közül ez a fórum egyedülállónak számít a közelmúlt hasonló eseményeit tekintve, ugyanis kevés helyen szerveznek vitákat ilyen nagy számú résztvevővel, akik ennyire szerteágazó témakörökben fejthetik ki gondolataikat.
(Fotó: Pixabay)
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
A magyar főváros a legendás Velencével, Amszterdammal szállt versenybe, megelőzve Rómát és Prágát. A szerelmesek városa Párizs pedig nincs is a listán.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
Bejelentkezett egy félig egyiptomi ifjú DK-s titán: megpuccsolná Gyurcsányt.
Exfelesége és volt barátnője is félt a Tisza Párt elnökétől, aki legutóbb a miskolci gyerekotthonban üvöltözött a dolgozókkal.
