Friss adatok: az élelemiszereket már harmadával drágábban vesszük, mint tavaly ilyenkor

12 hónap alatt, 2021 augusztusához viszonyítva az élelmiszerek ára 30,9 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a margarin (66,9 százalék), a kenyér (64,3 százalék), a sajt (61,0 százalék), a száraztészta (57,9 százalék a tejtermékek (54,7 százalék a vaj és vajkrém (54,5 százalék), a péksütemények (45,4 százalék), a tojás (42,0 százalék) a rizs (40,9 százalék), a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék) drágult. Átlag alatti mértékben, 15,9 százalékkal nőtt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) ára. A csokoládé, kakaó 17,1, a cukor 9,3, az étolaj 5,0 százalékkal került többe – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.

A tartós fogyasztási cikkekért 14,8, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,9, az új személygépkocsikért 19,9, a szobabútorokért 19,3, a használt személygépkocsikért 18,1 százalékkal kellett többet fizetni. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 13,1, ezen belül a szeszes italok 15,5 százalékkal drágultak. Az állateledelek ára 40,3, a palackos gázé 27,4, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 26,7, a testápolási cikkeké 20,3, a járműüzemanyagoké 6,2 százalékkal lett magasabb.

ezen belül a taxi 27,3, a lakásjavítás és -karbantartás 21,7, a járműjavítás és -karbantartás 18,1, az üdülési szolgáltatás 13,5 százalékkal került többe, a lakbérek 12,5 százalékkal emelkedtek.

1 hónap alatt, 2022 júliusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,8 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,3 százalékkal drágultak, ezen belül a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém 8,2, a száraztészta 6,1, a rizs 5,6, a tej és sajt egyaránt 5,4, a kenyér 5,3, a péksütemények, valamint a csokoládé, kakaó 5,0 százalékkal többe, a párizsi, kolbász 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek. A szeszes italok, dohányáruk ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italok 2,5, a dohányáruk 1,5 százalékkal drágultak. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,2 százalékkal nőtt, ezen belül az új személygépkocsiké 2,6 százalékkal. A szolgáltatások ára 1,3 százalékkal emelkedett, ezen belül az üdülési szolgáltatásokért 4,7, a járműjavítás és -karbantartásért 2,0 százalékkal kellett többet fizetni. Az új egyetemi félév kezdetének közeledtével párhuzamosan a lakbérek 2,4 százalékkal emelkedtek.

annak következtében, hogy a hatósági ár kedvezményezetti köréből kikerültek a céges tulajdonú személygépjárművek, amelyek közül a magáncélra is felhasználható járművekbe vásárolt üzemanyagok magasabb ára a fogyasztóiár-index részét képezi.

A vezetékes gáz és az elektromos energia lakossági árának augusztus 1-jétől hatályos változása a hazai módszertan szerint számított fogyasztóiár-indexben  – az első magasabb összegű számlák kézhezvételét és kifizetését követően – a szeptemberi adatokban jelenik meg először – írja a KSH.

2022 január–augusztusában az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 10,7, a nyugdíjas háztartások körében 10,6 százalékkal emelkedtek.

augusztusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 19 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak, az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árainak a várakozásoknál nagyobb áremelkedése okozta – fogalmaz Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője. Szerinte a vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, és számos, elsősorban élelmiszer termékpályán elszálló nyersanyag és energiaköltségek miatt, továbbá a továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges feloldása következtében meredeken, 13,4 százalékra emeljük az idei, valamint 11,9 százalékra a jövő évi átlagos inflációs várakozásunkat.

ami idén 14,3 százalékos, jövőre pedig 14 százalékos átlagos inflációt eredményezhetne. Az árkorlátozások eltörlése ugyanakkor az infláció gyorsabb csökkenéséhez is vezethetne (igaz, jóval magasabb szintről), amennyiben az érintett termékek ára csökken.

Suppan Gergely úgy látja,

amelyeknek hatásai továbbra sem becsülhetők meg teljeskörűen. A háború kitörése óta elszálltak a gáz-, áram-, és olajárak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okoztak a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti növelése. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből, valamint a kata szigorítása további áremelkedéseket okozhat. 

Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelentenek az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is.

– teszi hozzá az elemzési vezető, aki úgy látja, az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyag és energiaárak másodkörös hatásai is, az újranyitás utáni felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tudott követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, az inflációs várakozások emelkedése, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. A többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig  jelentős mértékű drágulást okoznak – mutat rá Suppan Gergely.

A következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartási energiaárak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 22 százalékot, a háztartási energiaárak átlagos fogyasztás alatti befagyasztása nélkül pedig meghaladná a 25 százalékot. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg, míg esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapokban 19 százalék közelébe emelkedhet az infláció, azonban

A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy az időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli.

Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-70 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban. A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak a termékpályákon. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak korlátozottan jelenhet meg egyes termékekben, szolgáltatásokban, így csak minimálisan befolyásolhatja az inflációt, bár a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülhetnek - összegez az elemzési vezető.

Egy év alatt az élelmiszerek árai 30,9 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3 százalék körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak augusztusban 17,4 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 40,4 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 44,3 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 25,3 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 23,5 százalékkal emelkedtek. Az árkorlátozások által érintett tej ára 35,7 százalékkal, az étolaj ára 5 százalékkal, a liszté 23,1 százalékkal, a cukoré 9,3 százalékkal emelkedett, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak. A tojás ára 42 százalékkal, a margariné 66,9 százalékkal emelkedett. Augusztusban a kenyér 64,3 százalékkal, a péksütemények 45,4 százalékkal, a száraztészta  57,9 százalékkal, az édesipari lisztesáruk 40,4 százalékkal drágultak, míg a gyümölcsök árai 11 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 22,7 százalékkal, az éttermi étkezésé 22,6 százalékkal drágult.  A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 13,1 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 11,6 százalékkal, a szeszes italoké 15,5 százalékkal emelkedett. 

A tartós fogyasztási cikkek árai 14,8 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 19,9 százalékos emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,3 százalékkal, a konyhabútorok 20,9 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak. Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 17,9 százalékkal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 2,1 százalékkal nőttek, a szén (15,8 százalék), a tűzifa (11 százalék) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 11,9 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 6,2 százalékos volt az üzemanyagárak plafonja miatt (a céges személygépkocsik számára megszűnt hatósági árak csupán 0,3 százalékkal növelték egy hónap alatt az üzemanyagárakat, így nem volt érdemi befolyása az inflációra), de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 26,7 százalékra, valamint az állateledeleké 40,3 százalékra. Érdemben, 20 százalék felett drágultak a háztartási vegyipari termékek, így a mosó és tisztítószerek,  a testápolási cikkek, valamint 18 százalék felett a tanszerek, írószerek is. 7,7 százalékra gyorsult a szolgáltatások árainak emelkedése, ezen belül 13,5 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme. Az albérleti piac magára találása miatt 12,5 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 21,7 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 19,2 százalék, a járműjavításé pedig 18,1 százalék volt - húzza alá Suppan Gergely.

Az infláció augusztusban bár az előző havi 13,7 százalékról 15,6 százalékra gyorsult,

A havi alapú infláció a júliusi 2,3 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött, amely ugyan továbbra is jelentős érték, de figyelembe véve az augusztusi adóemeléseket, nem számít meglepetésnek - mutat rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Szerinte az augusztusi alacsonyabb érték ugyanakkor azt is jelenti, hogy az adóemelések hatása részben már a júliusi adatban megjelent. A magas inflációs szintet ezen kívül — az előző hónapokhoz hasonlóan — elsősorban az energiaárak szárnyalása okozza, de szerepe van benne a gyenge forint árfolyamnak, az ellátási láncok háború miatti szakadozásának, illetve egyre inkább az aszály miatti nagyon gyenge termésnek is.

Az infláció az előző hónaphoz képest minden termékcsoport esetében gyorsult. A pénzromlás a legnagyobb gondot az élelmiszerek esetében jelenti, amelyek ára átlagosan 30,9 százalékkal emelkedett éves összehasonlításban az előző havi 27,0 százalék után. A második legnagyobb, 14,8 százalékos növekedés a tartós fogyasztási cikkeket jellemezte. A legkisebb mértékű, átlagosan 2,1 százalékos átlagos áremelkedés pedig a háztartási energiát jellemezte, ugyanis a hatósági energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése a szeptemberi adatokban jelenik majd meg. Fontos megemlíteni, hogy a nyugdíjasok által elszenvedett infláció a teljes fogyasztói árindextől csak minimális mértékben, 0,1 százalékponttal tért el.

azaz tetőzés még itt sem figyelhető meg, bár több ország havi rátája már negatív volt. Az egyes országok között jelentős eltérés látható, hiszen míg az észt infláció már a 25 százalékot is meghaladja, addig a francia csupán 6,5 százalék  – értékelt Regős Gábor.

A magyar infláció a következő hónapokban várhatóan tovább növekszik a gyenge forintárfolyam, a rekordmagas világpiaci energiaárak, a rossz termés, a hatósági energiaárak átlagfogyasztás feletti módosulása, illetve esetlegesen az árstopok kivezetése miatt. Az inflációs folyamatok kedvezőbbé válásához az energiapiac stabilizálódására, illetve a forint erősödésére van szükség. Ennek megfelelően a jegybanknak a monetáris politikában további szigorításokat kell végrehajtania, így az alapkamat szeptemberben is tovább emelkedhet.