2035-re hagyjuk le Ausztriát

A magyar konvergenciáról szemléletes képet mutat az 1. ábra, mely a hazai GDP-t az eurozóna, azaz a legfejlettebb európai országok összesített GDP-jének arányában mutatja be vásárlóerő-paritáson. Mint ahogyan az a grafikonon is jól látható, 2002 és 2009 között nem igazán sikerült konzekvensen növelni hazánk relatív teljesítményét. A mutató végig 1,7 és 1,8 százalék között ingadozott. A teljes időszakra a növekedés mértéke mindössze 0,1 százalékpont. 

2010 után több gazdaságpolitikai fordulat is történt hazánkban. Ezek következtében felgyorsult Magyarország konvergenciája. 2021-ig 0,3 százalékponttal kerültünk közelebb az Eurozóna teljes gazdasági teljesítményéhez. A magyar gazdaságpolitika tehát egyértelműen sikeresebb volt, mint az eurót használó országoké. 

A legnagyobb siker

Magyarország a legnagyobb előrelépést Görögországgal szemben tudta felmutatni az elmúlt években. Ám ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, 2010 előtt hazánk lényegében egy centit nem tudott előrelépni a hellén államhoz képest. A magyar GDP végig nagyjából 60 százaléka volt a görögnek. A teljes időszakra a növekedés mértéke mindössze 1,8 százalékpont. 

2010 után azonban teljesen megváltozott a helyzet. A magyar gazdaságpolitika állva hagyta a görögöt. 2021-ig 45,3 százalékponttal teljesítettük túl a görög gazdasági eredményeket. Mindennek eredményeképp 2019 óta hazánk teljes GDP-je már magasabb, mint Görögországé. 

Ámuló japánok

Hazánk teljesítménye kiválónak számít a 80-as évek sikerországának, és a világ egyik legnagyobb gazdaságának, Japánnak a tükrében is. Ahogyan azt a 3. ábra mutatja, itt sem 2010 előtt alapoztuk meg a sikereket, hiszen akkor kevesebb mint 1 százalékponttal közeledtünk a szigetország gazdasági teljesítményéhez. 

2010 után azonban felgyorsultak a pozitív folyamatok. A magyar GDP közel 2 százalékpontot hozott a japánhoz képest. Bár Magyarország GDP-je még így is jóval alacsonyabb, mint Japáné, a grafikon itt is egyértelműen mutatja a folyamatos és stabil konvergenciát. 

Közvetlenül előttünk

Az az ország, melyet nagy eséllyel még idén megelőzünk gazdasági teljesítmény tekintetében, az Portugália. Bár itt sem a 2010 előtti gazdaságpolitika lesz az oka a sikernek, hiszen ahogyan azt a 4. ábra is világosan mutatja, akkor mindössze 4,7 százalékponttal sikerült közelebb kerülni Cristiano Ronaldo szülőhazájához. 

A magyar rakéták 2010-től lettek igazán begyújtva. Ennek köszönhetően 2021-ig 22,2 százalékpontot sikerült vernünk a portugálokra. Az elmúlt évek magyar növekedési többlete alapján lényegében biztosra vehető, hogy hazánk GDP-je idén már magasabb lesz, mint Portugáliáé. 

Akik csak fociban jobbak

Folyamatos a magyar konvergencia a másik nagy futballnemzethez, Olaszországhoz képest is. Bár ennek üteme sem egyenletes. Ahogyan azt az 5. ábra mutatja, 2010 előtt csak alig 1 százalékot tudott a hazai gazdaság lefaragni a közöttünk lévő különbségből. 

2010 után azonban felgyorsultak az események. Innentől a magyar GDP 3 százalékponttal került közelebb az olaszhoz. Bár a két ország mérete közötti különbség továbbra is egyértelműen látszik a számokban, a grafikon azt is megerősíti, hogy az euró használata nem jelent egyértelmű előnyt a gazdaság szempontjából. 

A trendforduló

A fentieknél is egyértelműbb és érdekesebb folyamatokat látunk, ha a magyar GDP-t egy másik nagy focinemzetével, a spanyollal vetjük össze. Ahogyan a 6. ábra mutatja, 2010 előtt nem hogy nem konvergált, de egyenesen lemaradt Magyarország az Ibériai állammal szemben. A spanyol GDP ekkor 0,7 százalékpontot vert a magyarra. 

2010 után viszont itt is megmutatkozott a magyar gazdaságpolitikai váltás eredménye. 2010-től Magyarország gazdasága 4,5 százalékpontot vert Spanyolországéra. Hazánk saját valutája tehát itt sem jelentett hátrányt. 

Az euró áldozata

Véleményem szerint a legérdekesebb és számunkra legrelevánsabb összevetést a magyar és a szlovák gazdaság egymás mellé állítása adja. Ahogyan a 7. ábra mutatja, északi szomszédunk durván elhúzott tőlünk 2010 előtt. A szlovák GDP 39 százalékpontot vert a magyarra ezen időszak során. 

2010 után azonban itt is 180 fokos fordulatot vettek a folyamatok. Az elmúlt években már egyértelműen Magyarország gazdasága teljesített jobban. A hazai GDP több mint 31 százalékpontot vert a szlovákra. Nehéz a trendforduló közgazdasági indokainak keresésénél a magyar gazdaságpolitikai fordulat mellett figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy északi szomszédunk 2009-ben vezette be a közös európai fizetőeszközt. 

A finn csodálkozás

Az 1990-es évek európai bezzegországa Finnország volt. Mindenki a finn gazdasági csodát tanulmányozta és igyekezett másolni. A magyar gazdaság elmúlt években mutatott teljesítménye még a legendás északi államhoz viszonyítva is meggyőző. De itt sem 2010 előtt látjuk a sikereket, ahogyan ezt a 8. ábra is mutatja. 

2002 és 2009 között a magyar GDP lényegében végig a finn értékének közelében ingadozott, de nem tudtunk ellépni nyelvrokonainktól. A hazai gazdasági teljesítmény ezekben az években mindössze alig 3 százalékpontot tudott a finnre verni. 

2010 után azonban a fenti grafikon is jól mutatja a magyar rakéták begyújtását. A tavalyi évig több mint 15 százalékpontot sikerült hoznunk a finn gazdasághoz képest. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország gazdasága egyértelműen maga mögött hagyta az északi ország mutatóját. 

Futottak még

Azon országok listája, melyeknél hazánk jobban teljesített 2010 óta hosszabb, mint amennyit a kedves olvasó ideje engedélyez számunkra. Jobban növekedett a magyar gazdaság többek között az angolnál (9 százalékról 11 százalékra nőtt a relatív teljesítményünk), a franciánál (9 százalékról 10-re emelkedve), a hollandnál (28 százalékról 32-re növekedve), a norvégnál (78-ról 83 százalékra változva), a horvátnál (240-ről 271-re ugorva) vagy a csehnél is (72-ről 75 százalékra emelkedve).  

Akiktől tanulhatunk

Néhány ország azonban még hazánknál is jobban tudta növelni gazdasági teljesítményét. Ezen államok gazdaságpolitikája további tanulságokkal szolgálhat a számunkra is. Ám jellemzően ezen országok is 2010 és 2013 között tudtak jobb fejlődési utat felmutatni, amikor Magyarország még el volt foglalva a 2010 előtti gazdaságpolitika balfogásainak korrigálásával, illetve még nem volt meg az összhang a monetáris és fiskális politika között. 

A fenti állítás kiváló bizonyítékát adja például Lettország. Ahogyan a 9. ábra is mutatja, a balti állam 2002 és 2007 között lényegesen, 2010 és 2012 között pedig valamivel jobban teljesített hazánknál. Az elmúlt években azonban Magyarország teljesítménye már veri a lettekét. 

Nagyon hasonló a helyzet Litvánia és Észtország esetében is. 2002 és 2007 között minden balti állam köröket vert hazánkra, és 2009 és 2013 között is gyorsabban tudtak növekedni, mint Magyarország. 2013 óta azonban lényegében együtt mozog a másik két balti állam is hazánkkal. Kisebb ingadozások vannak a relatív gazdasági mutatóban, a 2010 előtt tapasztalható növekedési többletük azonban már a múlté. 

A két ország, melynek gazdaságpolitikáját most is érdemes tanulmányoznunk, az Írország és Málta. Ez a két állam 2013 óta is jobban tudott teljesíteni Magyarországnál. A két modell természetesen részben nem igazán másolható. Írország esetében a nyelv és a kedvező földrajzi elhelyezkedés jelent behozhatatlan versenyelőnyt, ám a gyógyszeriparra, egészségügyre és IT-ra épülő gazdasági struktúra, valamint a globalizáció magas szintje jó példa lehet hazánknak is. 

Málta esetében a földrajzi elhelyezkedés és ennek kereskedelmi és turisztikai hatásai ugyancsak fontos és nem reprodukálható részét képezik a sikernek. Nem elhanyagolható – ám már másolható – faktor az sem, hogy a máltaiak közel 90 százaléka beszél angolul. A földközi tengeri ország fejlett pénzügyi és IT szektora ugyancsak követendő például szolgálhat Magyarország számára is. 

Mégis, mikor hagyjuk le Ausztriát?

A cikk címének bizonyítása azonban még nem történt meg. Nézzük tehát most azt, hogyan teljesített a magyar gazdaság nyugati szomszédunkhoz képest. Ahogyan azt a 10. ábra is mutatja, a magyar GDP lényegében stabilan az osztrák érték 50-60 százaléka között ingadozott 2010 előtt. A teljes időszak alatt kicsivel több mint 2 százalékpontot tudtunk hozni Ausztriához képest. 

2010 után, de még inkább 2016-tól kezdve azonban itt is egyértelműen láthatjuk a magyar gazdaságpolitika fordulatát. 2010-től a hazai GDP több mint 7 százalékpontot vert az osztrákra. 2016-tól pedig a konvergencia lényegében egyenletes mértani növekmény szerint zajlik. 

Ez utóbbi tény segíthet abban, hogy megbecsüljük, mikor érheti utol Magyarország gazdasága Ausztriáét. Ha az elmúlt években tapasztalható konvergenciát vesszük alapul, azaz azt, hogy a magyar relatív teljesítmény átlagosan 2,773 százalékkal növekszik minden évben, akkor könnyen kiszámíthatjuk hazánk relatív teljesítményét a következő évekre is. Ezt mutatja a 11. ábra. 

Ahogyan a fenti grafikonon láthatjuk, ha a 2016 óta tapasztalt trend folytatódik, akkor Magyarország GDP-je 2035-re fogja elérni Ausztria legfontosabb gazdasági mérőszámát. Meg kell természetesen jegyezni, hogy ez a trend feltételezi azt, hogy sem a magyar, sem az osztrák gazdaságpolitika nem fog lényeges fordulatot venni az elkövetkező években. 

Összefoglalás

A magyar gazdaságpolitika éles fordulatot vett 2010-ben. Előtte hazánk gazdasága lemaradt számos országhoz, így Ciprushoz, Csehországhoz, Horvátországhoz, Izlandhoz, Norvégiához, Spanyolországhoz és Szlovákiához képest is. 2010 után viszont hazánk jobban teljesített a legtöbb európai államnál. 

2021-ben Magyarország Eurozónához képest mért relatív gazdasági teljesítménye 15 százalékkal volt magasabb, mint 2009-ben. Állva hagytuk (és lehagytuk) a görög gazdaságot, jelentős mértékben fejlődtünk Japánhoz képest, idén valószínűleg Portugáliát is sikerül magunk mögé utasítani, állva hagytuk az olaszokat, a spanyolokat, megfordítottuk a 2010 előtti negatív trendet a szlovákokhoz képest, és még a finnek is tanulhattak tőlünk. 

Természetesen mindig van lehetőség tanulni másoktól, és ez a gazdaságpolitika világában sincsen másképp. Bár a balti államokra már lényegében nincsen okunk irigykedni, Írország és Málta még mindig szolgálhat fontos tanulságokkal hazánk számára. A nem másolható különbségek mellett a gyógyszeripar, az egészségügy, az informatikai szolgáltatások és a pénzügyi szektor fejlesztése mellett fontos lehet a nyelvtudás szintjének emelése is. 

A folyamatosan olvasható cinikus hangok ellenére a számok egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország az elmúlt években rohamléptekkel közelíti Ausztria gazdasági fejlettségét. Ha a 2016 óta látott trend megmarad, akkor 2035-re hazánk GDP-je magasabb lesz, mint nyugati szomszédunké. Ehhez a jelenlegi sikertényezők megtartása mellett természetesen érdemes lesz még többet tanulni a hazánkhoz hasonlóan sikeres országoktól.