Öt évvel a beharangozása után a napokban Szaúd-Arábia előállt a futurisztikus szuperváros első terveivel és látványvideóival. A megapolisztól eláll a néző lélegzete. Valóban a jövő városát szemléljük, amely akár az emberiség túlélését is biztosíthatja a Földön, vagy ezek a képek csupán a szabadjára engedett képzelet szüleményei?
Pósa Tibor írása a Makronómnak.
Ami eddig csak fantasztikus filmek díszleteként szerepelt, most megvalósul a maga teljes valójában. Fáraókhoz méltó vállalkozás lesz. De kinek jutna eszébe a sivatagban felhúzni a jövő városát? Például annak, aki máshol nem rendelkezik ehhez szabad hellyel. Kinek az agyában fogant meg az ötlet, hogy a megépítendő város – vagyis inkább kiterjedt épülettömb – egyenesen átszeli a sivatagot? A Financial Times brit napilap talált egy példát hasonló kísérletre: még 1969-ben olasz építészek csoportja tervezett Amerika arkansasi részén, szintén a homoktengerben egy 1,6 kilométer hosszú, falszerű épületet, de ez eltörpül a szaúdi vállalkozás mellett. Szaúd-Arábia északnyugati részén, az egyiptomi, jordán és izraeli határ közelében fekvő területen fog majd felépülni egy 170 kilométer hosszú, ötszáz méter magas, egybefüggő fal, amelyet kívülről üveg borít. Egyrészt, hogy visszaverje a kint lévő hőt, másrészt meg elképesztő képet mutat a természet szépségeiről.
Az összterület 26 500 négyzetkilométer, megközelítőleg Belgium nagyságával azonos, Ciprus háromszorosa, Párizs kétszázötvenszer elférne rajta. A tervben szerepel az is, hogy az Aqabai-öböl felett híd köti össze Neomot Egyiptommal. A város neve ez lesz, a görög neo előtag mellé, ami újat jelent, még hozzátoldják az arab mostaqbal (jövő) szó első betűjét.
Még 2017-ben beszélt először a Vision 2030-at ismertetve a nagy szaúdi célkitűzésekről a szaúdi trón várományosa, Mohamed ben Szalman (MBS) herceg. Aztán a következő évben jött Dzsamal Kasogi újságíró megöletése az ankarai nagykövetségen, amelynek szálai elvezettek a trónörökös környezetéhez. A szaúdi herceg évekre pária lett a nemzetközi életben, ember nem gondolta volna akkor, hogy majd elfelejtik neki ezt a “túlkapást” is, de van az pénz, amely elhomályosítja a tiszta emlékezetet. Nem kell azon csodálkozni, hogy a közelmúltban Rijádban fogadta Joe Biden amerikai elnököt, és az Élysée-palotában, Párizsban is járt. Most idejét látta, hogy ismét előálljon nagyívű terveivel. Ráadásul jól sikerült kiválasztani az egész projekt vezetőjét, Klaus Kleinfeldet, aki a világ meghatározó elitjét tömörítő Bilderberg csoport tagja, és jó kapcsolatokat ápol vezető politikusokkal.
Furcsa ezt kijelenteni Szaúd-Arábiában, amely a fosszilis energiahordozóknak köszönheti kimagasló jólétét, Neomban viszont csak megújuló energiát alkalmaznak. Csúcstechnológia mindenhol, még az eddig fel nem talált dolgokra is számítanak. A videóbemutatón betont nem is látni, mindenhol zöldellő fák, cserjék, növények borítják a szabad helyeket. A buborékban ligetek és erdők is találhatók. És mezőgazdasági területek, ugyanis az embereknek enni és inni kell. Aztán vannak itt ipari zónák és vállalatok irodái. A lakóépületek mellett szórakoztató-, sport- és kulturális központok, bevásárlónegyedek, iskolák, egyetemek követik egymást.
Miközben a sivatagban 38-40 fokos hőség pusztít, bent olyan hőmérsékletet állítanak elő, hogy mindenki jól érezze magát. Itt nem kell magángépjármű. Ha valaki el akar jutni a fal egyik végéből a másikba, használhat vezető nélküli, repülő dróntaxit, vagy a kényelmesebbje akár gyorsvasúttal is elérheti a célját. A tervek szerint a 170 kilométeres távolságot húsz perc alatt leküzdik. Az egész helyet úgy tervezték meg, hogy a lakók öt perc sétával elérjék a szolgáltatókat, ha személyesen akarnak kapcsolatba lépni velük.
Az okosotthonokban robotháziasszony várja, hogy a lakók szolgálatára álljon. Az ember számára többnyire élhetetlen helyből a legfejlettebb technológiával teremtenek barátságos környezetet és idilli életformát. Ez Mohammed bin Szalman válasza is azoknak, akik az emberiség számára a Földön kívül keresik a megoldást az új élet kezdésére. Nem valami távoli bolygón kell megteremteni a lehetőséget a folytatásra, ha a környezetet visszafordíthatatlanul károsítottuk, és a dolgok válságosra is fordulnak, akkor a Neom-szerű “városokban” biztonságra lelhetünk.
Most már az a kérdés, hogy kinek nyújt védelmet ez a gigantikus város? Az elképzelések szerint Neom 2045-re lesz olyan állapotban, hogy fogadja az első betelepülőket. Kilencmillió ember viszont nem egyenlő nyolcmilliárddal. Akik kimaradnak, azoknak hol lesz hely? A szaúdi társadalom nem az önzetlenségéről híres. Nyilván a trón közelében lévők és a számos herceg elsőbbséget élvez a lakók közt. Meg egy-két szolga, hátha elromlik a robotháziasszony. Aztán kellenek azok is, akik termelnének az uraiknak. Rijád tervei alapján az egész világon itt lesz a legnagyobb az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Jelenleg még mindig az olajbevételek adják az ország GDP-jének 90 százalékát. Ez fenntarthatatlan, hiszen a szaúdiaknak is fel kell készülniük a kőolaj utáni korra – ez a trónörökös meglátása is.
Mennyibe fog kerülni ez a csodaváros? A Daily Mail brit újság szerint 500 milliárd dollárról beszélnek csupán az első szakasz befejezéséig, úgy 2030-ig. A városépítésben jártasok állítják – mai árfolyamon – legalább még ennyi befektetés kell a kulcsrakész város megvalósításáig. Lesz-e ennyi pénze a jövőben Szaúd-Arábiának a gigászi terv finanszírozására? Jelenleg a kassza rendben van, hála a kőolaj világkereskedelmi áremelkedésének,az első negyedéves nemzeti jövedelem 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A város építésére szánt 500 milliárdból 300 milliárdot az állam fizet, a magántőke és a tőzsde pedig gondoskodik a maradék 200 milliárd dollárról.
Neom tervei lenyűgözőek. A megvalósításra szánt összeg horribilis. A jelenlegi urbanisztikai és környezetvédelmi problémákra adandó válasza azonban ugyancsak kétséges.
(Fotó: Pixabay, 123rf)
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Megint nehéz helyzet van a Gázai övezetben, és ha megindul a rafahi hadművelet abban a formában, akkor Izrael átlépi a vörös vonalat. Interjú.
Mit hoz a jövő, ha Arthur C. Clarke-nak, a 2001: Űrodüsszeia ihletőjének agyával gondolkodunk?
Kevés jelenség formálta olyan mélységben a Homo sapiens világát, mint az épület, amit gyárnak nevezünk. Az utóbbi évtizedekben a szolgáltatások felemelkedésével a gyártást sokan lesajnálták, ám a geopolitikai viharok következményeként most visszatér a kormányzás középpontjába.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A háttérben folyó Tisza egyértelművé teszi a helyszínt, így Magyar Péter tudatlanságára nincs mentség.
Ő egy hologram, csak még nem vette észre mindenki.
