Az OECD szerint a magyarok kezelik legjobban a háborús helyzet gazdasági hatását a régióban

A Kijevi Közgazdasági Iskola új tanulmányában közel háromezermilliárd hrivnyára (108,3 milliárd amerikai dollárra) becsüli az orosz-ukrán háború miatti veszteségeket. Dan Ciuriak júliusi cikkében pedig tízezermilliárd dollárra (a magyar GDP közel 65-szörösére) tette a katonai konfliktus globális negatív gazdasági hatását.

A negatív hatásokat itt Európában a bőrünkön érezzük. Meredeken növekvő piaci energiaárak, potenciális gáz- és üzemanyaghiány réme egyes országokban, emelkedő élelmiszerárak. Az árak emelkedése, az infláció növekedése pedig egyértelműen rossz hír a gazdaságnak is. A magasabb költségek visszavetik a fogyasztást, így a vállalatok is kénytelenek visszafogni termelésüket.

Az OECD tavaly decemberi és idén júniusi világgazdasági elemzését összevetve a negatív hatásokat számszerűsíteni is tudjuk. Ahogy az 1. ábra mutatja, a háború kitörése előtt, 2021 decemberben még a világ GDP-növekedésének sokkal optimistább előrejelzésével számolt az OECD, ám 2022 júniusában már minden negyedéves GDP becslés 1,2-1,5 százalékponttal alacsonyabb, mint a korábbi.

Ez azt jelenti, hogy csak 2023 végéig a 2019 negyedik negyedéves GDP-jének 9,2 százalékát, azaz közel kétezermilliárd amerikai dollárt veszített a világgazdaság a katonai konfliktus miatt. Ez brutálisan nagy érték, a 2021-es magyar GDP-nek nagyjából 11-szerese.

Az elhibázott európai szankciós politika miatt azonban az öreg kontinensen még ennél is nagyobb relatív visszaesést mutatnak a számok. Ahogyan azt a 2. ábra mutatja, az eurozóna országai átlagosan 1,3-2,5 százalékos, a teljes becslési időhorizonton pedig összesen 15,1 százalékos gazdasági veszteséget kénytelenek elkönyvelni a legfejlettebb európai országok. Ez pedig jóval nagyobb, mint a világon mért átlagos érték.

Az egyik legnagyobb vesztes – nem meglepő módon – Oroszország. Ahogyan ezt a 3. ábra mutatja, a nagy medve GDP-je nagyjából 15 százalékos sokkot szenvedett el a háború és a szankciók együttes következményeként. Negyedévről negyedévre nagyjából ennyivel alacsonyabb ugyanis az orosz GDP mutató előrejelzése a legújabb becslések alapján.

Bár a világszintű visszaesés drámai, nem minden ország számára kedvezőtlen a mostani helyzet. Szaúd-Arábia gazdasági teljesítménye profitál az olajárak növekedéséből, ahogyan ezt a 4. ábra is mutatja. A pozitív GDP-hatás mértéke is emelkedik, 2023 végén már eléri a 2019 negyedik negyedévi adatának 11 százalékát.

Európában a következő időszakban Románia veszít a legtöbbet a háború miatt. A teljes becslési horizonton a 2019 negyedik negyedéves GDP-jének közel felével (egészen pontosan 41,5 százalékával) csökkent a gazdasági teljesítményének előrejelzése 2023 végéig.

A teljes időszakot tekintve a legnagyobb vesztesek listája Lettországgal folytatódik (38,2 százalékos kumulált GDP-csökkenés), majd Szlovénia (28,4 százalék), Litvánia (28,3 százalék) és Lengyelország (26,6 százalék) következik.

Egyetlen ország van Európában, mely a jelenlegi helyzetnek nem vesztese, hanem nyertese, ez pedig Norvégia. Az északi állam ugyanúgy profitál az olaj és a gáz árnövekedéséből, mint ahogyan az orosz energiahordozók kiváltásának kereslet-növelő hatásából, így érthető, hogy a GDP előrejelzése is kedvezőbb most. A teljes időszakra mért 13,2 százalékos növekedés így is megdöbbentő (6. ábra).

Tekintettel arra, hogy hazánk rá van szorulva a külföldi energiára, nem meglepő, hogy Magyarországot is negatívan érintették a háború, és az EU hibás szankciós politikájának összhatásaként elszálló energiaárak. Ahogyan azt a 7. ábra mutatja, a magyar GDP előrejelzése 2-4 százalékkal csökkent a háború kirobbanását követő negyedévekben.

A magyar út azonban még így is a legjobbnak számít az egész régióban. Ahogyan azt a 8. ábra mutatja, a becslési horizont végén egyértelműen Magyarország úszta meg a negatív gazdasági hatásokat a legkisebb visszaeséssel.

A 2,3 százalékpontos magyar GDP-veszteség nagyjából negyedével kevesebb a második legjobb mutatóval rendelkező szlovén értéknek, nagyjából fele a bolgár és a litván visszaesésnek, és harmada a lett negatívumnak. A többi V4-es ország 3,6 százalékos átlaga is több mint 50 százalékkal magasabb, mint a hazai érték.

Borítókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán