A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott adatai alapján 2021-ben rekordot döntöttek a háztartások által megkötött hitelszerződések.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A 2021-es év egészét véve a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások hitelállománya képes volt bővülni. Ebben értelemszerűen szerepet játszott, hogy a magyar kormány 2021 október végéig meghosszabbította a hitelmoratóriumot, amelyet eredetileg még 2020 márciusában vezettek be, hogy tompítsák a pandémia lakosságot érő negatív hatásait. Az ide vonatkozó számok is érdekesek, hiszen míg 2020 májusában a lakossági hitelállományok 55 százaléka, valamint a vállalati hitelállomány 53 százaléka esett a moratóriumba, addig ezek az arányok 2021 október végére 22, illetve 13 százalékra csökkentek.
2021-ben az éves statisztikák szerint 2700 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a háztartások, ami nominálisan tekintve új historikus csúcsként könyvelhető el.
Ennek a 2700 milliárdnak a struktúrája is érdekes. A 2700 milliárdból 470 milliárd volt személyi kölcsön, 550 milliárd babaváró hitel és 1300 milliárd pedig lakáshitel. Ha ezt a három kategóriát jobban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a babaváró a személyi kölcsönnel egyetemben nem voltak képesek korábbi csúcsaikat elérni, szemben a lakáshitelekkel, amelyek korábbi rekordjukat is túlszárnyalták.
A lakáshitelek ilyen szintű bővülésére alapvetően három tényező volt érdemi hatással. Egyrészt az ingatlanpiaci árak spirális emelkedése, amely azóta is tart. A másik tényező a magyar családtámogatási rendszer bővülése, végül pedig nagy felhajtóerőt jelentett a 2021 októberében elindult Zöld Otthon Program is. A személyi kölcsönök esetében sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a fogyasztás dinamikus bővülése fűtötte ezeket, valamint érzékenyen reagáltak a THM-plafon 2020-as kivezetésére. A babaváró hiteleknél egyszerűen pedig csupán csökkent a kezdeti óriási lelkesedés, így a magyar kormánynak ezt a támogatási formát érdemes alapjaiban újragondolni a jövőben, annak ellenére is, hogy az alapgondolata teljesen a családok igényeinek teljesítését támogatta.
A Makronóm Intézet is foglalkozott a kérdéssel: ahogy írják, összességében elmondható, hogy a magyar háztartások banki hiteltartozásai tovább nőttek, amelyek a fentebb említett három típusra koncentrálódtak: a lakáshitelekre, a személyi kölcsönökre, valamint a babaváró hitelekre.
A hitelfelvételek vonatkozásában ugyanakkor a magyar társadalom széles körében továbbra is hiányzik a tudatosság, valamint a kellő tájékozódás a lehetőségekről. Ez azért probléma, mert egy hitelfelvétel jelentős kockázatokat hordoz magában, elég csak arra gondolni, hogy a havi vagy esetleg heti törlesztőrészletet rendszeresen és biztonságosan ki kell tudni fizetni, így egy hitelfelvétel mindenképpen előzetes számításokat igényel.
A Makronóm Intézet 5 tippet ajánl azok figyelmébe, akik hitelfelvételt fontolgatnak:
Borítókép: MTI/ Máthé Zoltán
Bár elvben lenne tér a lazításra, a jegybank nem csökkentette a kamatokat, amiben a nemzetközi pénzpiaci turbulencia és az erős dollár játszott szerepet. A Fed szigorúbb politikája szűkíti a mozgásteret, így az MNB egyelőre kivár – értékeli a kedd délutáni kamatdöntést a Makronóm Intézet elemzője.
Jelentősen átalakulhat a kedvezményesen vagy adómentesen adható béren kívüli juttatási csomag.
Ezzel egyértelműen nőni fog a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya Budapesten, többen fognak nélkülözni a fővárosban.
Januártól új lakhatási támogatás segíti a fiatalokat, amelyet albérleti díjra, vagy lakáshitel-törlesztésre fordíthatnak. Mutatjuk, melyik éri meg jobban.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
