A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott adatai alapján 2021-ben rekordot döntöttek a háztartások által megkötött hitelszerződések.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A 2021-es év egészét véve a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások hitelállománya képes volt bővülni. Ebben értelemszerűen szerepet játszott, hogy a magyar kormány 2021 október végéig meghosszabbította a hitelmoratóriumot, amelyet eredetileg még 2020 márciusában vezettek be, hogy tompítsák a pandémia lakosságot érő negatív hatásait. Az ide vonatkozó számok is érdekesek, hiszen míg 2020 májusában a lakossági hitelállományok 55 százaléka, valamint a vállalati hitelállomány 53 százaléka esett a moratóriumba, addig ezek az arányok 2021 október végére 22, illetve 13 százalékra csökkentek.
2021-ben az éves statisztikák szerint 2700 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a háztartások, ami nominálisan tekintve új historikus csúcsként könyvelhető el.
Ennek a 2700 milliárdnak a struktúrája is érdekes. A 2700 milliárdból 470 milliárd volt személyi kölcsön, 550 milliárd babaváró hitel és 1300 milliárd pedig lakáshitel. Ha ezt a három kategóriát jobban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a babaváró a személyi kölcsönnel egyetemben nem voltak képesek korábbi csúcsaikat elérni, szemben a lakáshitelekkel, amelyek korábbi rekordjukat is túlszárnyalták.
A lakáshitelek ilyen szintű bővülésére alapvetően három tényező volt érdemi hatással. Egyrészt az ingatlanpiaci árak spirális emelkedése, amely azóta is tart. A másik tényező a magyar családtámogatási rendszer bővülése, végül pedig nagy felhajtóerőt jelentett a 2021 októberében elindult Zöld Otthon Program is. A személyi kölcsönök esetében sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a fogyasztás dinamikus bővülése fűtötte ezeket, valamint érzékenyen reagáltak a THM-plafon 2020-as kivezetésére. A babaváró hiteleknél egyszerűen pedig csupán csökkent a kezdeti óriási lelkesedés, így a magyar kormánynak ezt a támogatási formát érdemes alapjaiban újragondolni a jövőben, annak ellenére is, hogy az alapgondolata teljesen a családok igényeinek teljesítését támogatta.
A Makronóm Intézet is foglalkozott a kérdéssel: ahogy írják, összességében elmondható, hogy a magyar háztartások banki hiteltartozásai tovább nőttek, amelyek a fentebb említett három típusra koncentrálódtak: a lakáshitelekre, a személyi kölcsönökre, valamint a babaváró hitelekre.
A hitelfelvételek vonatkozásában ugyanakkor a magyar társadalom széles körében továbbra is hiányzik a tudatosság, valamint a kellő tájékozódás a lehetőségekről. Ez azért probléma, mert egy hitelfelvétel jelentős kockázatokat hordoz magában, elég csak arra gondolni, hogy a havi vagy esetleg heti törlesztőrészletet rendszeresen és biztonságosan ki kell tudni fizetni, így egy hitelfelvétel mindenképpen előzetes számításokat igényel.
A Makronóm Intézet 5 tippet ajánl azok figyelmébe, akik hitelfelvételt fontolgatnak:
Borítókép: MTI/ Máthé Zoltán
Bankár-közgazdász lett Magyar Péter egyik új szakértője, aki Horn és Bokros alatt kezdett a Pénzügyminisztériumban, és igen gyorsan kihullott 2010 után az Orbán-kormányból. Mutatjuk, ki is Kármán András.
Amennyiben lakást veszünk, a vételár mellett számos egyéb költségelem keletkezhet, amellyel a vevő sokszor nem számol előre. Segítségképpen összegyűjtöttük, hogyan érdemes ingatlanvásárlást tervezni, és adunk pár tippet a költségek csökkentésére is.
Dr. Nagy Zoltán ügyvéd szerint a jobbik eset, hogy a bank észrevesz valamilyen „okoskodást”, és nem ad hitelt, de egy törvénytelenségnek akár büntetőjogi következményei is lehetnek. Interjúnk.
Varga Mihály MNB-elnök kijelentése is kedvezően befolyásolta az árfolyamot.
Fennakadás nélkül, óriási érdeklődés mellett indult el minden idők legkedvezőbb otthonteremtési programja.
Adócsökkentés, erősödő forint, MNB-botrány és uniós viták – fontos bejelentésekkel indult a közgazdászok 63. találkozója, amelyen az is kiderült, kik ártanak a magyar gazdaságnak.
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
Hiába próbálnak meg minden trükköt az EU-ban az ukrán csatlakozáshoz, végül Magyarországnak is hozzá kell majd járulni.
