Mostanában sok szó esik arról, hogy melyik ország mennyire függ az orosz szénhidrogénektől. Az Eurostat adatai szerint a háború kitöréséig a V4-es országok közül Magyarország csökkentette legnagyobb mértékben a függőségét olaj terén.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A képzeletbeli rangsor utolsó helyén északi szomszédunk áll. Az 1. ábra tanúsága szerint Szlovákia függése az orosz olajimporttól csupán 9 százalékponttal csökkent kilenc év alatt. Míg 2013 januárjában az ország teljes olajimportjának 87 százaléka származott Oroszországból, addig 2022 januárjában ez az érték 78 százalék volt.
Ahogyan az ábra is mutatja, északi szomszédunk orosz kitettsége lényegében a teljes vizsgált időszak alatt magasabb volt a V4-es átlagnál. A legnagyobb 12 havi csökkenést a szlovák függés mértékében 2013 májusa és 2014 májusa között mérhettük, amikor a kitettség értéke 18 százalékpontot esett. Ezt a csökkenést azonban gyors visszapattanás követte.
A függőség csökkentése tekintetében a V4-es régió bronzérmét a csehek szerezték meg. A 2. ábra tanúsága szerint az ország függése az orosz olajimporttól 16 százalékponttal csökkent kilenc év alatt. Míg 2013 januárjában az ország teljes olajimportjának 44 százaléka származott Oroszországból, addig 2022 januárjában ez az érték 28 százalék volt.
Az is látszik, hogy a csehek kitettsége – földrajzi okok miatt érthető módon – a teljes vizsgált időszak alatt alacsonyabb volt a V4-es átlagnál. A legnagyobb 12 havi csökkenést a függés mértékében 2019. júniusa és 2020. júniusa között mérhettük, amikor a kitettség értéke lényegében nullára esett, összesen 35 százalékpontot zuhanva. Ezt a csökkenést azonban itt is gyors visszapattanás követte.
Az ezüstérmet a lengyelek érdemelték ki. Ahogyan a 3. ábra mutatja, az északi ország függése az orosz olajimporttól 22 százalékponttal csökkent kilenc év alatt. Míg 2013 januárjában az ország teljes olajimportjának 80 százaléka származott Oroszországból, addig 2022 januárjában ez az érték már csak 58 százalék volt.
Ahogyan az ábra is mutatja, bár a lengyelek orosz kitettsége lényegében a teljes vizsgált időszak alatt magasabb volt a V4-es átlagnál, 2022-re már nagyon közel volt egymáshoz a két érték. A legnagyobb 12 havi csökkenést a lengyel függés mértékében 2020 decembere és 2021 decembere között mérhettük, amikor a kitettség értéke 19 százalékpontot esett.
A képzeletbeli rangsor első helyén Magyarország áll. A 4. ábra tanúsága szerint
Míg 2013 januárjában az ország teljes olajimportjának 80 százaléka származott Oroszországból, addig 2022 januárjában ez az érték már csupán 46 százalék volt.
Az is leolvasható a grafikonról, hogy
A legnagyobb 12 havi csökkenést a magyar függés mértékében 2016 júliusa és 2017 júliusa között mérhettük, amikor a kitettség értéke 35 százalékpontot esett. Ezt a csökkenést azonban ebben az esetben is egy növekvő szakasz követte.
2013 januárjától az orosz-ukrán háború előtti utolsó hónapig, 2022 januárjáig mind a négy V4-es ország csökkentette kitettségét az orosz olaj felé. Az Oroszországból importált olaj a teljes olajimport 87 százalékáról 78 százalékára csökkent Szlovákia, 44 százalékáról 28 százalékára Csehország, 80 százalékáról 58 százalékára Lengyelország és 80 százalékáról 46 százalékára Magyarország esetében.
Az orosz olajtól legnagyobb mértékben Magyarország tudta csökkenteni a függését, összesen 34 százalékponttal. A lengyel mutató 22, a cseh 16, a szlovák pedig 9 százalékpontot csökkent a vizsgált időszak alatt.
2022 elején a legalacsonyabb arányban Csehország vásárolt orosz olajat, őket Magyarország, Lengyelország és végül Szlovákia követte a függőség mértéke tekintetében. Hazánk egyben az egyetlen olyan V4-es ország volt, mely a függés mértékét átlag felettiről átlag alattira tudta csökkenteni.
Borítókép: MTI/EPA/Martin Divisek
A Fidesz fővárosi elnöke szerint Karácsony Gergely a képesség hiányát palástolja azzal, hogy mindenből egy főváros-kormány ellentétet kreál. A politikus mindenkit arra buzdított a Mandiner Klubest csütörtöki alkalmán, hogy vegye ki a részét a harcból.
Tíz évvel ezelőtt írták alá a párizsi éghajlatvédelmi egyezményt, azonban az elmúlt időszakban jelentősen megváltozott az emberek hozzáállása a klímapolitikához – írja a New York Times.
Szijjártó Péter határozottan tagadta, hogy Donald Trump bármit is követelt volna Magyarországtól.
A Bizottság elnöke már egy lépést sem tesz anélkül, hogy előtte ne hívná fel Donald Trumpot. Ezúttal is csak egy ilyen beszélgetés után jelentette be a szankciókat.
Washington újabb háborús nyomásgyakorlásra buzdítja Európát.
Új javaslattal állt elő az Európai Bizottság elnöke.
A két független jelölt mellett a Kétfarkú Kutya Párt és a Fidesz–KDNP képviselője küzd majd meg vasárnap a képviselői posztért.
A kétszeres világbajnok legenda első magyar fellépésére így továbbra is várni kell.
