A Trend FM-en futó Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek közelgő 50. adása alkalmából Bátorfi Botond, a Peak tanácsadója és Machán-Csetvei Frigyes műsorvezető számot vetnek a globális pénzügyi világ zöldülésének eredményeiről.
Nemcsak a pénzügyi szektor sajátja, hanem a legtöbb iparág jelensége, hogy az elmúlt fél évszázadban a tudománytól érkező egyre kétségbeesettebb vészjelzéseket, a közelgő klímakatasztrófa okozta félelmet marketing tőkévé kovácsolják a gazdasági növekedésben és a fogyasztásösztönzésben érdekelt nagyvállalatok. Ahogyan nem ismerhetjük pontosan egy elektromos autó vagy egy napelem gyártásának valós ökolábnyomát és környezetterhelését, úgy sokszor a pénzügyekben sem kapunk garanciát arra, hogy megtakarításainkkal vagy befektetéseinkkel pontosan milyen kezdeményezéseket finanszíroz a bankunk.
A bankok többsége látványos intézkedéseket és nyomon követhetetlen vállalásokat tesz, de továbbra is hatalmas a hitelezés a fosszilis üzemanyagokat kitermelő vállalatok irányába. Egy átlagos bank a saját épületei környezetterhelésének 5-7 százszorosát finanszírozza karbonkibocsátó vállalatok hitelezésén keresztül.
Egy korábbi podcast epizódban is elhangzott, hogy az ESG alapok továbbra sem elég transzparensek, a legtöbb alapnál nem egyértelmű, hogy valódi értékteremtés zajlik-e. Az ESG jelentéseknek nincs globális, egységes sztenderdje, ami nehezíti az átláthatóságot és összehasonlítást.
Ám valójában a pénzintézeteknek nincs is érdemi oka a változtatásra, hiszen ameddig a nemzetközi szabályozás nem elég szigorú a bankszektorban, addig a valós fenntarthatósági törekvések üzleti hátrányt jelenthetnek a versenytársakkal szemben. Azonban a szabályozásért felelős állami és kormányzati szereplők gyakran nem látnak túl a politika választási ciklusokig terjedő horizontján.
A lakosság pénzügyi és fenntarthatósági ismeretei szintén elmaradnak a szükségestől, ezért működhet remek marketingeszközként a greenwashing, hiszen a többség nem rendelkezik elég ismerettel ahhoz, hogy megítélje egy állítás hitelességét. Ezzel pedig rendre vissza is élnek a nagyvállalatok és kormányzatok, gyermeki szerepben kezelve fogyasztóikat és a szavazókat.
Ezért különös jelentősége van a tájékoztatásnak, amelyhez a Fintech Világa – Zöld Pénzügyi Percek mindeddig 49 podcast epizóddal igyekezett hozzájárulni. A realistán borús helyzetértékelést a műsor következő epizódja oldja fel, felemelő marketing üzenetek helyett működő megoldási javaslatokkal.
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
Nem tévedés, nem elírás, tényleg ez történik.
Kiss Rajmund: Oroszország számára az Európai Unió vezetői nem hiteles közvetítők.
