Rekordszinten a jegybanki alapkamat

Az elemzők előzetes várakozásai beteljesültek, hiszen a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésén az eddigi 10,75 százalékról 100 bázisponttal 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ezzel rekordszintre került a ráta, hiszen még a 2008-as globális pénzügyi és gazdasági válság idején sem folyamodott a jegybank ilyen mértékű emeléshez: 2008 év végén a jegybanki alapkamat 11,5 százalék volt. Ennél magasabb jegybanki alapkamatra legutóbb 2004 tavaszán volt precedens. Az emelés a kamatfolyosó két szélére is vonatkozott, így az egynapos betét 11,25 százalékra, az egynapos hitel 14,25 százalékra emelkedik.

Forintgyengülés és infláció

A további jegybanki szigorítást alapvetően két tényező negatív hatásai indokolták.

Az egyik a forint további drasztikus esése. Az elmúlt pár héten a magyar fizetőeszköz ismét 400 forint fölé gyengült az euróval szemben, sőt a negatív rekordnak számító 415 forint környékét is megközelítette. A forint árfolyamában jelentős erősödés következhetne be, amennyiben sikerülne megállapodni az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap Magyarországnak járó forrásairól, de egyelőre nincs szó megállapodásról.

A nagyobb problémát viszont az infláció felfutása jelentette és jelenti, ami júliusban 13,7 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és garantált a további emelkedés. Habár a kormány ársapkáinak köszönhető, hogy az infláció nem emelkedett nagyobb mértékben, kérdés, hogy ez meddig fenntartható, hiszen például az üzemanyag-árstopot a magyar kormány októberig meghosszabbította, nem tudni a további kormányzati szándékot egyelőre. Habár az kétségtelen tény, hogy az infláció továbbra is emelkedő pályán van, ez nem kezelhető csupán monetáris politikai eszközökkel, hiszen például az aszályra, az energiaárak emelkedésére és a hatósági árak módosítására a jegybanknak nincs hatása.

Ársapkák nélkül nem kizárt, hogy 20 százalék felett járna már most az infláció. Ezek a kedvezőtlen tényezők a szigorítás további folytatását borítékolják a közeljövőben. A csütörtöki ülésen szinte biztosra vehető, hogy az irányadó ráta is leköveti a mai kamatdöntő ülésen hozott 100 bázispontos emelést, így továbbra is szinkronban maradna a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti ráta. A jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, így a szigorítási ciklusát addig fogja folytatni, amíg nem jön el az inflációs csúcs, amit valamikor az idei végére várnak. De mindezekkel együtt is a jegybank augusztusra vonatkozóan 15 százalék feletti inflációval számol.

A közeljövőt tekintve az biztosra vehető, hogy az infláció ősszel még mindenképp emelkedni fog, de az előrejelzések rövid időn belül változhatnak ebben a bizonytalan világgazdasági környezetben. Sokan emlegetik jelenleg az 1970-es évek stagflációját, mint visszatérő elemet. Ettől még azért távol áll a világgazdaság, és a helyzet is alapjaiban más, mint az 1970-es években. Magas infláció ugyan tapasztalható az egész világon, de vannak országok, ahol már a fordulat jeleit tapasztalhatjuk. A stagflációnál fontosabb a recessziós veszélyről beszélni, de akármennyire is recessziót jeleznek előre többen, a jelenlegi ismeretek alapján sem a hitelpiacon, sem pedig a munkaerőpiacon nincsenek erre utaló jelek.

Sok esetben hallani olyan irányú kritikákat, hogy az MNB nem kezdte meg időben a szigorítást, illetve, hogy nem megfelelő mértékű a szigorítás. Ezek a kritikák nem állják meg a helyüket, hiszen a Magyar Nemzeti Bank egészen 2021 nyarától kezdte meg a szigorítási ciklust, jóval megelőzve több más jegybankot. Ez egy elég határozott kamatemelési pályát jelent a kérdést globálisan nézve is. Sőt több térségi jegybank lassított, vagy éppen megállt a kamatemeléssel.

A cél a likviditás szűkítése

Ezzel együtt a jegybank döntött a likviditás szűkítéséről, amely érdekében egyrészről érdemben növeli a bankok kötelező tartalékait, másrészről bevezetik a rendszeres diszkont kötvényt, végül pedig bevezetik a hosszú lejáratú betéti eszközt. Ezek mindegyikének a jegybanki alapkamathoz van kötve a kamatozása, ami jelzi számunkra, hogy ez az irányadó ráta.

De adódik a kérdés, hogy ezekkel az intézkedésekkel mi a konkrét jegybanki cél? Ezekkel a lépésekkel lényegében a jegybank szeretné szűkíteni rövid távú bankközi likviditást. A kötelező banki minimális tartalékrátát az eddigi 1 százalékról 5 százalékra tervezi emelni a jegybank, amivel növelik ennek a rátának a szerepét. De ezzel még nincs vége, hiszen lesz lehetőség ezen felül egy választható tartalékrátára is. Diszkonteszközök tekintetében nem következik be nagy változás, csupán annyi, hogy azokat a diszkonteszközöket, amelyeket eddig az adott negyedévek végén használtak, innentől kezdve rendszeresen fogják használni. Emellett bevezetik majd a likviditás szűkítését célzó hosszú távú eszközt.

Ettől a három intézkedéstől a jegybank azt várja, hogy legalább a jelenlegi likviditás 50 százalékát sikerül lekötni. Jelenleg csak az egyhetes betétben 9500-9700 milliárd forint van, így ha sikerülne ez az 50 százalékos lekötés, akkor mintegy 500 milliárd forintot tudnának megmozdítani.

Számolni kell a gazdasági visszaeséssel

Ide kell hozni a világgazdasági visszaesést is, hiszen nincs kizárva, hogy ezzel a visszaeséssel együtt a következő évtől csökkenő pályára állhat a globálisan érvényesülő infláció. A hazai gazdaság bivalyerősnek bizonyult. Ezt alátámasztja az a tény, hogy erőteljes volt a 2022-es második negyedév is, de érdemes figyelemmel kísérni a július óta érvényesülő tendenciákat: a konjunktúra időszaka kezd elmúlni, hiszen július óta jelentős romlás mutatkozott.

Borítókép: MTI/ Soós Lajos