A nagyobb problémát viszont az infláció felfutása jelentette és jelenti, ami júliusban 13,7 százalék volt az előző év azonos időszakához viszonyítva, és garantált a további emelkedés. Habár a kormány ársapkáinak köszönhető, hogy az infláció nem emelkedett nagyobb mértékben, kérdés, hogy ez meddig fenntartható, hiszen például az üzemanyag-árstopot a magyar kormány októberig meghosszabbította, nem tudni a további kormányzati szándékot egyelőre. Habár az kétségtelen tény, hogy az infláció továbbra is emelkedő pályán van, ez nem kezelhető csupán monetáris politikai eszközökkel, hiszen például az aszályra, az energiaárak emelkedésére és a hatósági árak módosítására a jegybanknak nincs hatása.
Ársapkák nélkül nem kizárt, hogy 20 százalék felett járna már most az infláció. Ezek a kedvezőtlen tényezők a szigorítás további folytatását borítékolják a közeljövőben. A csütörtöki ülésen szinte biztosra vehető, hogy az irányadó ráta is leköveti a mai kamatdöntő ülésen hozott 100 bázispontos emelést, így továbbra is szinkronban maradna a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti ráta. A jegybank elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, így a szigorítási ciklusát addig fogja folytatni, amíg nem jön el az inflációs csúcs, amit valamikor az idei végére várnak. De mindezekkel együtt is a jegybank augusztusra vonatkozóan 15 százalék feletti inflációval számol.
A közeljövőt tekintve az biztosra vehető, hogy az infláció ősszel még mindenképp emelkedni fog, de az előrejelzések rövid időn belül változhatnak ebben a bizonytalan világgazdasági környezetben. Sokan emlegetik jelenleg az 1970-es évek stagflációját, mint visszatérő elemet. Ettől még azért távol áll a világgazdaság, és a helyzet is alapjaiban más, mint az 1970-es években. Magas infláció ugyan tapasztalható az egész világon, de vannak országok, ahol már a fordulat jeleit tapasztalhatjuk. A stagflációnál fontosabb a recessziós veszélyről beszélni, de akármennyire is recessziót jeleznek előre többen, a jelenlegi ismeretek alapján sem a hitelpiacon, sem pedig a munkaerőpiacon nincsenek erre utaló jelek.
Sok esetben hallani olyan irányú kritikákat, hogy az MNB nem kezdte meg időben a szigorítást, illetve, hogy nem megfelelő mértékű a szigorítás. Ezek a kritikák nem állják meg a helyüket, hiszen a Magyar Nemzeti Bank egészen 2021 nyarától kezdte meg a szigorítási ciklust, jóval megelőzve több más jegybankot. Ez egy elég határozott kamatemelési pályát jelent a kérdést globálisan nézve is. Sőt több térségi jegybank lassított, vagy éppen megállt a kamatemeléssel.
A cél a likviditás szűkítése