A Mathias Corvinus Collegium Ifjúságkutató Intézetének öt európai államban végzett közvélemény-kutatása szerint a jövővel kapcsolatosan mi mosolygunk a legjobban.
Franciaország, Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság és Magyarország 1000-1000 polgárának megkérdezésével készített közvélemény-kutatást az MCC Ifjúságkutató Intézete, amelynek eredményeit az „Ostromlott értékeink – Values Under Siege 2022” című tanulmányban tette közzé. A kutatók alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogyan látják az egyes országokban: melyek a legfontosabb értékek, melyek azok, amiket át kell adni a következő generációnak, kik a legoptimistábbak jelenlegi helyzetüket illetően – és kik néznek leginkább bizakodva a jövőbe.
Az eredményekből kiderült: a nyugat-európai országokban – hazánkhoz hasonlóan – a család és a gyermekek a legfontosabbak. Ezt a másik négy vizsgált országban a barátok és a szabadidő követi, majd a munka és a nemzet következik, míg a vallás és a politika a fontossági lista végén kap csak helyet. A különbségeket jól mutatja, hogy
A felmérésben részt vevő országokban főként a felelősségérzet, a tolerancia és a jómodor átörökítését tartják a legfontosabbnak a következő generáció számára. Ezzel szemben a legkevésbé jelentős értékként rendre a vallásos hitet jelölték meg.
Ami a jövőképet illeti: az olaszok és a franciák a legpesszimistábbak, a legbizakodóbbnak pedig a magyarok bizonyultak. Az is kiderült, hogy a magyarok érzékelik leginkább az intergenerációs fejlődést: azaz a legnagyobb arányban ők gondolják úgy, hogy saját helyzetük könnyebb, mint az előző generációé.
Ez különösen igaz a magyar társadalomra: az átlaghoz képest szignifikánsan többen értettek egyet azzal, hogy nem célravezetők a radikális, forradalmi módszerek, szemben az olaszok és a franciák egy részének markáns véleményével.
A magyar válaszadókhoz hasonlóan a nyugatiak is úgy gondolják, hogy az egyik legsúlyosabb problémát, a szegénységet segélyezés helyett munkahelyteremtéssel kell megoldani, mint ahogyan abban is egyeznek a vélemények, hogy a demográfiai problémákat nem a bevándorlás ösztönzésével, hanem a gyermekvállalással kell orvosolni.
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László
„A lakosság és a nemzetgazdaság nyer a korlátozott üzemanyagárakkal, míg a költségvetés és az érintett iparág finanszírozza az olcsó árszintet”.
Ezek voltak a legolvasottabb híreink csürtörtökön.
Orbán Balázs reagált Magyar Péter karmelitás akciójára: azok nem a volt kormánytagok, hanem a magyarok épületei.
Sikerült Magyarországot bekapcsolni a nemzetközi oktatási vérkeringésbe, és hazai szinten is új diskurzusok indultak el.
2026 tavaszán már tudjuk, milyen következményei lettek annak a bizonyos májusi napnak. De abban megegyezhetünk: aki aznap a Mandinert olvasta, az tényleg az első sorból nézhette végig, ahogy megváltozik a világ. Köszönjük, hogy velünk tartanak!
A Vekker legújabb adásában Máthé Zsuzsa beszélt arról, hogyan és miért vállalta a parlamenti munkát a KDNP-frakcióban. A beszélgetésben szó esett hitről, politikáról, közbeszédről, a kereszténydemokrácia jövőjéről, valamint a Fidesz–KDNP ellenzéki szerepéről is.
Bár Berlin és Brüsszel azonnal elutasította az oroszbarát politikus szerepvállalását, a kísérlet jól jelzi: Moszkva kezd ráébredni, hogy nem tud gyors győzelmet aratni, miközben a Trump- és Putyin-barát európai erők látványosan gyengülnek a kontinensen – véli Anders Åslund svéd–amerikai diplomata.
A Nemzeti Filmintézet elnökével az előző hat év stratégiai fejlesztéseit értékeltük a Budapesten forgó világklasszis alkotásoktól a magyar Oscarokon át a hazai filmes termésig.
