Videón az újvidéki tragédia – kormányt buktatnának Magyarország szomszédságában
Hetek óta tartanak a tiltakozások.
A kedvezőtlen vízügyi helyzet, ahogy Európában, úgy Szerbiában is veszélybe sodorta a villanyáram-termelést. Alacsony a vízállás a szerbiai folyókon, így kevesebb áramot termelnek az erőművek. A Vaskapunál (Đerdap Vízerőműnél) ebben a hónapban a júniusi átlagmennyiséghez képest háromszor kisebb a Duna vízhozama, így az áramtermelés is csökkent.
Megszokott körülmények között ez az erőmű biztosítja Szerbia áramfogyasztásának egyötödét, de a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije - EPS) becslései szerint
Rájár a rúd Szerbia villamosenergia-rendszerére, hiszen a korábbi meghibásodások után most a szárazság okoz nehézségeket, az elmúlt évtized legkisebb vízmennyiségével kell, hogy számoljon. Az elmúlt két hónapban a vízáramlás megfeleződött,
Radmilo Nikolić (Radmilo Nikolity), a Đerdap Vízerőmű termelési igazgatójának a napokban a szerb médiának adott nyilatkozata szerint: a hidrológiai helyzet miatt az idei évben az átlagosnál harminc százalékkal gyengébb lesz a termelés. Aggodalmának adott hangot, hogy a Drina-Lim vízerőművek víztározói is félig üresek, pedig ezek biztosítják a villanyáram-szükségletek 12 százalékát. A tervekhez képest a Drina és a Lim folyókon levő nyolc vízerőmű most egyharmaddal kevesebb villanyáramot termelt. Kihangsúlyozta:
„2021-ben és 2022-ben is kevés hó esett, emiatt kedvezőtlenül alakult a vízügyi helyzet egész Európában. Hasonló a hidrológiai helyzet a Drinán és a Száva folyón, akár csak a Dunán is."
Mint arra Miroslav Lutovac (Miroszláv Lutovác), a Szerbiai Gazdasági Kamara tanácsadója a médiának rámutatt, a megszokott termelési folyamatban a hőerőművek a folyók vizét használják hűtésre. Ha a víz szintje alacsony marad, egyes helyzetekben a termelés leállítására is szükség lehet, annak érdekében, hogy ne sérüljenek a termelési berendezések. Éppen emiatt az európai villamosenergia-rendszerek már az elmúlt hónapban arra figyelmeztettek, hogy a vízhiány miatt kénytelenek voltak leállítani néhány hő- és atomerőművet.
Goran Radosavljević (Goran Radoszavlyevity), a belgrádi FEFA tudományos intézet igazgatója ugyanakkor a Tanjug hírügynökségnek arra mutatott rá, hogy a vízhiány az áramtermeléshez szükséges energiahordozók szállítása terén, azaz behozatala esetében is gondot okoz. Hiszen szavai szerint a szénimport vízi úton a legolcsóbb és legkedvezőbb.
„Nyáron töltjük fel a víztározókat, viszont ezek szintje az idén március óta négyéves minimumon van. Mindez arra utal, hogy télen fennakadások lehetnek az áramellátásban.” – mutatott rá Radosavljević a vízerőművekkel kapcsolatos aggodalmára. Majd elemzve a más energiahordozók behozatalát, elmondta: a kőolajjal némileg jobb a helyzet, a tőzsdéken a szeptemberi és októberi határidős szerződésekben valamivel alacsonyabbak az árak, ami most nem a termelés növekedésének és a piac stabilizálódásának eredménye, hanem a visszafogott várakozásokból ered. Ám
a Duna alacsony vízállása miatt megnehezült a kőolajszármazékok szállítása is,
jelen esetben ez mégsem okoz olyan nagy problémát, ugyanis Szerbia pillanatnyilag elegendő üzemanyaggal rendelkezik.