Kutat fúrnak, fürdőt építenek, hűtő és fűtőrendszerekben hasznosítják a vizet. Közben fejlesztenek, az AQUAPLUS Kútfúró, Építő és Termál-energetikai Kft. csak a geotermikus energia felhasználása terén húsznál is több szabadalommal rendelkezik, nem véletlenül tüntette ki a Makronóm Intézet a legjobb innovátornak járó díjjal. György Zoltán ügyvezető a Makronómnak arról is beszélt, milyen jövő vár Európára, ha az aszály miatt megcsappannak a ma még bőséges vízkészletek.
Magyar vízkútfúró cég ritkán jut el a nemzetközi élmezőnybe. Honnan indult az AQUAPLUS Kft. története?
1989-ben hoztam létre a céget, de már előtte is kútfúrással foglalkoztam kisiparosként. Aztán jött a rendszerváltás időszaka, és úgy láttam, a piacon jobban lehet érvényesülni Kft-ként, ezért megcsináltam a céget. Akkor már volt egy stabil megrendelői körünk, ott volt köztük például a Délalföldi Pincegazdaság, a törökszentmiklósi Barnevál, vízműveknek is sokat dolgoztunk Csongrád megyétől Sopron környékéig.
Hogyan lett ebből nemzetközi szinten is látható fejlődés, mi volt a következő lépcsőfok?
Azt gondoltuk, hogy ha már értünk a vízkútfúráshoz, akkor használjuk ki minél szélesebb körben ezt a tudást. Így született meg az ötlet, hogy ne magát a kútfúró kapacitásunkat kínáljuk a megrendelőinknek, hanem magát a vizet. Az ötlet működött, mi megcsináltuk a kutat, kiépítettük és üzemeltettük a rendszert, és köbméterarányosan kértünk pénzt a vízért. Nagyon szépen alakultak az eredményeink, gyakorlatilag két év alatt megtérültek a befektetéseink. A már említett Barnevál volt az első ilyen ügyfelünk, de szolgáltattunk vizet ipari vállalatoknak is. Nem voltunk híján a munkának, abban az időben nagyon nehéz volt olyan kútfúrót találni, aki garantálni tudja a vízhozamot a cégeknek, mi meg jöttünk azzal az ajánlattal, hogy a munkánkért egy fillért sem kellett fizetni, csak a vízért.
A következő lépésben azt mondtuk, hogyha tudunk kutat fúrni és a rendszert üzemeltetni, akkor el tudjuk vállalni egész települések komplett vízellátását is. Először Előszállásról futott be hozzánk megkeresés, ki is építettük nekik a rendszert, majd jött Nagykarácsony és sorban a többi település. Ekkor már nagy léptékben gondolkodtunk, és elkezdtünk fürdőket is építeni. Szereztem alvállalkozóként kőműves brigádot, ők húzták fel a falakat, építették a medencéket, mi pedig kiépítettük a kutat, a vízszűrő berendezést, vízforgatókat, minden olyan rendszert, ami a vízzel kapcsolatos. Az első fürdőnk Kisteleken épült fel. Később, amikor belejöttünk az építkezésbe és a fürdőüzemeltetésbe is, kitaláltuk, hogy a fürdők mellé érdemes lenne hotelt is építeni. Ez is bevált, Siklóson már évek óta üzemeltetünk, Csurgón most is építünk egy gyógyfürdő-szálloda komplexumot.
Határainkon belül ma már az Aquaplus Kft. abszolút piacvezető. Hogyan sikerült ennyire lehagyni a konkurenciát?
A fejlesztéseknek köszönhetően. Sikerült elnyernünk kormányzati pályázati forrásokat, összesen több mint egymilliárd forintot, amit a legmodernebb eszközök beszerzésére fordítottunk. Ráadásul a high-tech eszközparknak köszönhetően nem csak a hazai konkurenciát tudtuk leelőzni, mára ott vagyunk Európa öt legkorszerűbben felszerelt, legtöbb fúrási kapacitással rendelkező ivóvizes, termálvizes kútfúró, építő cége között.
Azért nem minden a pénz, a Makronóm Intézet inkább a legjobb innovátornak járó elismeréssel tüntette ki a céget…
Valóban, az egyik legrégebbi szabadalmunkat Magyarországon már minden kútfúró használja. Fejlesztettem azóta kútba építhető gravitációs gáztalanító berendezést is, erre azért van szükség, mert minden víznek van egy bizonyos gáztartalma, amit ki kell hajtani a vízből mielőtt az a hálózatba kerül. Erre találtam ki egy olyan rendszert, amely segédenergia nélkül képes működni. De
az épület betonszerkezetében futó csövekben keringő víz éjszaka lehűl, így egyharmaddal kisebb hűtő kapacitást kell kiépíteni. Ilyen rendszereket használunk ma már többek között a siklósi, esztergomi és csurgói szállodáinkban.
A vízzel nem csak hűtenek, fűtenek is. A geotermikus energia felhasználásához is számos innovációjuk kötődik…
A geotermikus energia egy olyan energiaforrás, amely Magyarországon nagy mennyiségben áll rendelkezésre, kihasználásával csökkenteni lehet az importenergiától való függést. Az első geotermikus közműrendszerünk Hódmezővásárhelyen épült, amely 3000 lakást és közel 40 közintézményt lát el meleg vízzel, jelentős fűtési részaránnyal. Ehhez köthető fejlesztésünk az, hogy a mélyfúrású kutakat hőszigetelő palástcementtel építjük, hogy a feltörő termálvíz a felszínre jutása közben kevésbé hűljön le.
Mi a legfrissebb találmánya?
Legutóbbi nemzetközi szabadalmunkat idén jegyezték be, ez a „Villanyáram termelés meddő szénhidrogén-kutakból károsanyag-kibocsátás nélkül, nulla emisszió mellett” címet viseli.
Külpiacokon is dolgoznak?
Igen, több országban is jelen vagyunk. Romániában építettünk már négy geotermikus rendszert, Szlovéniában egyet, és éppen most pályázunk a második projektre. A háború előtt dolgoztunk Ukrajnában is, voltak már munkáink Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában, Szerbiában is, a régiós országokba már sikerült betörni. Ausztriában éppen most készítünk elő egy munkát kifejezett célunk a külföldi piacok becserkészése.
Mivel kútfúrással foglalkoznak, biztosan találkoztak azzal a manapság sokat emlegetett problémával, hogy Magyarországon a talajvízszint erősen csökken. Okoz ez Önöknek problémát?
A legkevésbé sem, a talajvíz 0 és 5 méter közötti mélységben található, a kútfúrás szempontjából ez nem oszt, nem szoroz. Mi a termálkutakat 1200-1800 méter mélyre fúrjuk, a legnagyobb, 30 MW teljesítménnyel működő geotermikus energiatermelő kutunk 2520 méteres. Az ivóvizet pedig 100-300 méter mélységből hozzuk felszínre.
Akkor viszont azt árulja el, hogy a mélyben rejtőző vízbázisok rendben vannak?
Igen. Nemrég készítettünk egy tanulmányt, amit egyébként a kormányzati döntéshozók asztalára is letettünk, amelyből az derül ki, hogy Magyarországon vannak olyan vízbázisok, amelyekből kezelés nélküli ivóvíz nyerhető. Ez azt jelenti, hogy nem kell kivonni belőle a vasat, mangánt, nincs szükség ammóniamentesítésre, az arzénnal sincsenek problémák. Nagy szó ez, mert ha a víz kezelésre szorul, hogy megfeleljen az Európai Unió szabványainak, akkor óhatatlanul veszít a kedvező összetevőiből is, és nem utolsósorban ez egy meglehetősen költséges folyamat. A tanulmányban egy nagy léptékű tervet is megfogalmaztunk: ha már egyszer itt vannak nekünk ezek a páratlan értékű vízbázisok, amelyekből kezelés nélkül fogyasztható ivóvizet lehet kinyerni, akkor ezek termeljenek egy nagy nemzeti elosztó hálózatra. Ezt úgy kell elképzelni, mint az elektromos hálózatot. Az erőművek megtermelik az áramot, amely a vezetékeken eljut a települések határáig, onnantól kezdve a belső elosztóhálózaton keresztül érkezik meg a fogyasztóhoz. Ugyanígy működne a nemzeti ivóvízhálózat is, amely így olcsó, jó minőségű vizet juttatna el a háztartásokba. Biztos vagyok benne, hogy ez a terv előbb-utóbb megvalósul, lehet, hogy tíz, de talán már öt év múlva.
Számos régióban máris problémát okoz a vízhiány, nem nehéz megjósolni, hogy mindez a jövőben fokozódni fog. Mennyire fogjuk mi ezt Európában a bőrünkön érezni?
Európában aligha lesz vízhiány, de a hatását meg fogjuk érezni. Reális forgatókönyv például, hogy az éghajlatváltozás következtében az Alpok gleccserei elkezdenek olvadni. Európa emiatt nagy bajban lesz, valahogy, például felszín feletti vagy alatti tározók építésével kell majd felfogni a vizet, amely az érintett országok lakosságának éves ellátását biztosítja. Víz a jövőben is lesz, ahogy kőolaj és földgáz is,
Gyanítom, nem keveset, éppen ezért elterjednek a takarékosságot elősegítő technológiák. Átalakul például az öntözés, jönnek a kevésbé vízigényes módok. A csepegtetés nagyjából harmadannyi vizet igényel, mint a szórófejes locsolás. Pénzkérdés lesz az is, hogy ki mennyi időt tölt a zuhany alatt.
Magyarország viszont akkor nagyon jó helyzetben lesz, mint nemrég az irigyelt Öböl-államok az olajkészleteiknek köszönhetően.
Hazánk csakugyan nagyon jó helyzetben van az európai mezőnyben. Rengeteg a felszín alatti vízkészlet, itt van a Kisalföld által tárolt víz, a Dunántúli és az Északi középhegység hatalmas vízbázisai, az alföldi nagy víztároló homokrétegek. De ne felejtsük el azt sem, hogy az országon keresztül folyik többek között a Duna, amely szintén hatalmas érték. Ugyanakkor azzal a jövőben számolni kell, hogy ha aszályosabbra fordul az idő,
Ha a jelenlegi trendekből indulunk ki, akkor a csapadékeloszlás egyre hektikusabb lesz, hosszú száraz időszakokat követ majd özönvízszerűen lezúduló csapadék, ezeket kell majd tározókban felfogni. Ma még több víz folyik le a Dunán, mint amit az érintett országok elhasználnak öntözésre, de ez nem biztos, hogy mindig így lesz, okozhat ez még feszültségeket. Afrikában ez a folyamat már most zajlik a szemünk előtt, a Nílus példája mutatja. Vagy nézzük meg a Genezáreti tavat, amelynek mára nyolc métert süllyedt a vízszintje az öntözés miatt.
Visszatérve a jelenbe, az elmúlt tíz év nyertesei közé választotta Önöket a Makronóm Intézet. Ebben az időszakban meglehetősen élénk pezsgés alakult ki a magyar céges világban. Mit gondol miért?
Ebben a tíz évben egyrészt a gazdasági fellendülés volt elég jelentős, növekedett a GDP, és ha nő az emberek fizetése, akkor a szolgáltatások is pörögnek. Ha van az embereknek pénze, akkor lendületet kapnak a kivitelező cégek, jobban fogynak az autók, akkor a szervizek is el vannak látva munkával, egyszóval beindul egy pozitív spirál. Azt sem árt megjegyezni, hogy a kormány jól használta fel az uniós pénzeket. Autópályák, bicikliutak, stadionok, templomok és városközpontok épültek, ami sok különböző profilú vállalkozásnak adott munkát, széles rétegek találták meg a számításukat. Említhetném ismét azt a hatalmas támogatást, amit mi is elnyertünk, ennek köszönhető, hogy ma már a külpiacokon is jelen vagyunk.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az idei hivatalosan is a magyar tudomány éve, hiszen 200 évvel ezelőtt alapította meg gróf Széchenyi István a Magyar Tudós Társaságot, a mai Magyar Tudományos Akadémia elődjét.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
