Az amerikai Bechtel mérnöki, beszerzési és építőipari vállalat érdekelt abban, hogy Szerbiában a megújuló energiaforrásokba ruházzon be, így a Đerdap 3 (Gyerdáp 3), szivattyúzással működő vízerőmű (Pumped-storage hydroelectricity – PSH ) megvalósításába is befektetne.
Az elmúlt napokban Stuart Jones, az amerikai vállalat régiókkal és vállalati kapcsolatokkal megbízott igazgatója Zorana Mihajlović, bányászati és energiaügyi miniszterrel folytatott tárgyalása során kihangsúlyozta, készek együttműködni Szerbiával az energetika terén, és érdekeltek abban, hogy az adott vízerőmű megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséhez pénzügyi támogatást nyújtsanak.
A megújuló energiaforrásokra való áttérés, ami egész Európát foglalkoztatja, Szerbiát is újabb megoldások keresésére ösztönzi.
Egy hibrid, szivattyúzással működő vízerőmű megépítésének szükségessége már az energiaválság előtt felmerült.
Az akkori elvárások szerint egy ilyen vízerőmű teljesítménye elérheti a 2400 megawattot, illetve további 400 megawatt kapacitást használnának fel a szélből és a napból előállított villamosenergia-termeléshez.
A bányászati és energiaügyi minisztérium még a múlt évben beszámolt arról az energiaáttérést szolgáló beruházási tervről, amelynek az értéke eléri a 17 milliárd eurót. Ezekből a beruházásokból kiemelkedik a Đerdap 3 és a Bistrica szivattyúzással működő vízerőmű, amelyek jelentős mértékben megkönnyítenék a szélparkok és a napelemes farmok integrálását a villanyáram-termelésbe.
Amíg a Đerdap 3 elérhetné a 2400 megawatt teljesítményt, addig a Bistrica teljesítménye 680 megawatt lenne. A két vízi energiatározó építési terve nem újkeletű, már évek óta várja, hogy megvalósuljon. Több alkalommal külföldi beruházók is érdeklődést mutattak a projektek iránt, de eddig azok megépítésére nem került sor. A Đerdap 3 nagy beruházást igényel. Eddig nem hozták nyilvánosságra, hogy pontosan mennyit, de az biztos, hogy több milliárd euró szükséges ahhoz, hogy az elkészüljön, míg a Bistrica ettől olcsóbb, ám az is megközelítőleg 600 millió eurós beruházást követel meg.
Ezeknek az erőműveknek a működési elvük az, hogy az energiát a víz gravitációs energiájának formájában tárolja, vagyis árambőség idején a vizet az alacsonyabb tengerszint feletti magasságon lévő víztározóból vagy a folyóból a felső tározóba pumpálják, ahonnan azt a klasszikus termeléshez használják fel, amikor nagyobb az igény az áramra.
A szivattyúk működtetéséhez általában alacsony költségű, csúcsidőn kívüli villamosenergia-többletet használnak fel. Így megoldást jelentenek az ingadozó zöldenergia-termeléséhez, hiszen amikor villanyáramtöbblet alakul ki a naperőművekben vagy a szélparkokban, azt a pumpálásra használhatnák fel a vízerőműben. Amikor pedig kevesebb energia termelődik, a vízi energiatározó pótolja a hiányt. Ezek a vízerőművek energiatárolóként is működhetnek.
Nikola Rajaković, a belgrádi Elektrotechnikai Kar professzora nemrégiben, miután a minisztérium bejelentette beruházási terveit, a Green Energy News portálnak azt nyilatkozta, hogy mindkét vízerőműre szükség lenne, de a Bistrica projektuma már szinte félig kész, nagyon sok mindent sikerült összehangolni rajta. Míg a Đerdap 3 túllép Szerbia szükségletein és regionális, illetve európai projektumként lenne érdemes vele foglalkozni.
A professzor elmondta, hogy a természetes tó, amit felső tározóként fel lehetne használni, már létezik, az építési munkálatok is megkezdődhetnének, de a Bistrica-projektre mindig hiányzott a pénz.
„A Bistrica célja az, hogy a megújuló forrásokból előállított nagyobb mennyiségű villamos energiát minél könnyebben integrálják a villamos hálózatba. Összekapcsolva a Bajna Bašta Vízerőművel, ami szintén szivattyúzással működő vízerőmű, és a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije - EPS) tulajdonát képezi, az integrálódás még egyszerűbbé válna” – hangsúlyozta a professzor.
Az EPS honlapján olvashatunk arról, hogy a Dunán kiépített vízerőművekkel nem merült ki a folyó vízi potenciálja, éppen ezért a Đerdap 3 szivattyúzással működő vízerőmű építését a Duna 1007. kilométerénél tervezik.
„A megoldás koncepciója abban áll, hogy a Đerdap-tóból 68 méteres szintkülönbséggel pumpálja a vizet a felső tervezett medencékbe, a Pesač és Brodice tározóba, mégpedig akkor, amikor a szerbiai villamos hálózatban többlet áram van. A terhelési csúcsok idején a vízi energiatározó erőműként működne, ugyanis az biztosítja a szükséges teljesítményt és a szükséges energiamennyiséget” magyarázza az EPS.
A tervek szerint a Đerdap 3 szivattyúval működő vízerőművet három fázisban építik meg.
A Dunán két vízerőmű működik már, a Đerdap 1 (Vaskapu 1) és a Đerdap 2 (Vaskapu 2), a Románia és Szerbia közötti Vaskapu-szorosban, Szörényvár közelében. Az ország villanyáram-termelésének mintegy 20 százaléka ered ezekből a vízerőművekből.
A szivattyús tárolás messze a legnagyobb kapacitású hálózati energiatárolási formának számít. Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának globális energiatárolási adatbázisa szerint 2020-tól a vízi energiatározó a világ összes aktív lánctalpas tárolóberendezésének körülbelül 95 százalékát teszi ki. A teljes beépített tárolókapacitás meghaladja az 1,6 TWh-t , amelyből körülbelül 250 GWh az Egyesült Államokban van.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Nem akármilyen találkozó lehet kibontakozóban.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
A beruházásoknak köszönhetően új munkahelyek jönnek létre Magyarországon.
Eltűnt dokumentumok és megválaszolatlan kérdések.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
A miniszterelnök személyesen küldött ajándékot egy „Edina” nevű hölgynek, mellé pedig egy sokatmondó bibliai idézetet írt.
Ez igen, fiam, ügyes, magam is így csinálnám!
