Greta, a forradalmár: az aktivista lázongásra szólítja fel az amerikaiakat a választás előtt
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
A befektetők várakozásai nem igazolódtak be, hiszen azt várták, hogy év végére a FED legfeljebb 0,75 százalékra emeli a kamatlábakat. Ehhez képest júniusban az év végére már 3,5 százalékos kamatszintet várnak.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A januári 0,75 százalékos és a júniusi 3,5 százalékos várakozások közti differencia jóval nagyobb, mint a tényleges kamatmozgás, ami csupán 1,5 százalékponttal emelkedett, szemben a várakozások közti 2,75 százalékos differenciával. Tehát a várakozások nagyobb mértékben emelkedtek, mint a tényleges kamatmozgás. Ez a kettősség jól érezhető volt, az Amerikai Egyesült Államok hat legnagyobb bankja – a Bank of America, a Citigroup, a Goldman Sachs, a JPMorgan Chase, a Morgan Stanley és a Wells Fargo – esetében is.
Viharos negyedévet tudhatnak maguk mögött az előzetes várakozásokra építő hitelezők, amelyek tevékenysége azért nem hagyható figyelmen kívül, mert olyan befektetési bankárok a végrehajtóik, amelyek a nagyvállalati befektetésekhez – például fúziókhoz és felvásárlásokhoz – tanácsot adva a cégek tőzsdére lépését vagy adósságkibocsátását segítik. A befektetési banki bevételek az említett negyedévben jelentősen visszaestek. A Goldman Sachs esetében ez 41, a JPMorgan Chase esetében 61, a Morgan Stanley-nél 55 százalék volt. Leginkább azok a befektetési bankárok érezték meg ezt, akik ügyletekre kölcsönöztek.
A befektetési bankokon belül a kereskedelmi üzletág valamennyivel jobb helyzetben találta magát. Ez nem meglepetés, hiszen erre az üzletágra alapvetően jellemző, hogy a bizonytalan világgazdasági környezetben inkább jól, a konjunktúra idején pedig inkább rosszul teljesít. Ha a bankok szintjén nézzük a piaci bevételeket, akkor a Morgan Stanley-nél 21, a Goldman Sachs-nél 32 százalékos növekedést tapasztalhatunk. Erre a kötvénypiacokon tapasztalt káosz ad kellő magyarázatot, hiszen a befektetők egy magasabb kamatlábra készültek.
A lakossági banki szolgáltatások teljesítettek ebben a bizonytalan gazdasági környezetben a legfényesebben. A jegybanki szigorítási ciklus korai szakaszában tapasztalható volt a hitel- és üzleti kártya hitelekből származó nettó kamatbevétel növekedése, ami jelzi, hogy ezek iránt még mindig jelentős a kereslet. Az említett legutóbbi negyedév e tekintetben a vártnál is jobban sikerült a lakossági banki szolgáltatások tekintetében annak ellenére, hogy emelkedtek a kamatlábak, a hitelek iránti kereslet továbbra is fennmaradt. Ebből pedig következett, hogy az egyre inkább felduzzadt hitelportfóliók és az egyre magasabb kamatlábak növelték a nettó kamatbevételt: a Bank of America vonatkozásában ennek köszönhetően 21 százalékkal, a Citigroup esetében pedig 14 százalékkal nőtt a nettó kamatbevétel.
A hitelkártyákra fordított fogyasztói költések vonatkozásában növekedtek a kártyaegyenlegek. Ezek a fogyasztói költések a Citigroup esetében 18, a Wells Fargo esetében 28 százalékkal nőttek. Az ügyfelek a legtöbbet utazásra és étkezésre költötték, amit mutat, hogy például a JPMorgan Chase esetében az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 34 százalékkal nőttek meg a kiadások. Ezzel párhuzamosan az ügyfelek ugyanakkor csökkentették az árukra, ruházatra és lakásfelújításra fordított kiadásokat, amely csökkenés a Wells Fargo esetében kétszámjegyű volt. A kereskedelmi bankárok így összességében az emelkedő kamatlábakkal jól jártak, hiszen a hitelek iránti kereslet talán még soha nem volt ekkora.
A befektetési banki bevételek visszaesése és a lakossági banki szolgáltatások nyeresége jelentette vegyes kép eredményezte az erőteljes fogyasztói kártya kiadásokat, az erőteljes kereskedési bevételeket, de másik oldalról a kibocsátás és az üzletkötések visszaesését is. A Goldman Sachs és a Morgan Stanley egy átlagosnak mondható negyedévet zárt, előbbi esetében 23 százalékos utóbbi esetében 11 százalékos visszaeséssel a teljes bevétel vonatkozásában. Viszont azok a bankok a fentebb részletezett okoknál fogva jobban teljesítettek, amelyeknek a lakossági banki tevékenység nagyobb részt tett ki az egész banki tevékenységen belül, így nem csoda, hogy a Bank of America bevételei 6 százalékkal, a Citigroup bevételei pedig 11 százalékkal nőttek az egy évvel ezelőtti bevételekhez viszonyítva.
Viszont egyelőre nem világos, hogy mi történne akkor, ha a várakozások a valóságban teljesednének be és nem csak várakozások lennének többé. Valószínűsíthető, hogy az emelkedő infláció az egyre emelkedő árakkal egyetemben fokozottan érintenék a fogyasztókat. A JPMorgan Chase és a Wells Fargo is utalt már arra, hogy azok a háztartások, amelyek alacsonyabb jövedelműek már most is kezdik érezni a korlátokat. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a betéti kártyákra fordított kiadások csupán 3 százalékos növekményt mutattak az előző évhez képest az alacsonyabb jövedelmű ügyfelek vonatkozásában.
Ugyanakkor a vállalati hitelek gyors növekedése nem az üzleti élet állapotának köszönhető, hiszen ezeket sokkal inkább a jelenleg kaotikus adósságpiacok irányították. Ezt jelzi, hogy az ügyfelek kevésbé voltak hajlandók finanszírozáshoz jutni az adósságpiacokon. Éppen ezt támasztotta alá a Wells Fargo esetében, hogy a hitelállomány 22 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva, ami egy tőkepiaci zavarnak minősíthető, és ez növelte meg végeredményben a banki finanszírozás iránti keresletet. Ugyanakkor a kötvénypiaci kamatlábak gyorsabban emelkedtek, mint a banki hitelek kamatai, de a várakozások szerint ezek valószínűleg fel fognak zárkózni.
Mindent egybevetve az emelkedő kamatok az erős hitelkereslettel együtt a kereskedelmi bankárok malmára hajtják a vizet, viszont ez nem feltétlen ideális a jegybankok számára.
Borítókép: MTI/ EPA/ Jim Lo Scalzo