Még tovább nőhet a kamatszint
Nem kizárható, hogy a kamatemelési ciklus folytatásával az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra is emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten is stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől az infláció várható mérséklődésével kezdődhet csupán meg egy kamatcsökkentési ciklus, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.
A forint árfolyama erősödött a határozott kamatemelésnek köszönhetően, annak ellenére is, hogy már eddigi is ismert volt, hogy az alapkamat követi az egyhetes betéti kamat változását. Közvetlenül az emelés előtt jelentősen gyengült a forint, elsősorban annak köszönhetően, hogy az euró a paritás közelébe gyengült a dollárral szemben. A forint árfolyamát a közelmúltban többnyire az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmak, a régiós országokénál magasabb államadósság, a gázárak elszállásának negatív külkereskedelmi és költségvetési hatásai, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás, a jogállamisági vita, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, és ebből fakadóan kockázatkerülés, az európai recessziós aggodalmak okozzák.
Ugyanakkor, mint kiderült, az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmak eltúlzóak voltak, az uniós forrásokkal kapcsolatban pedig a hírek szerint sikerül megállapodnia a kormánynak az Európai Bizottsággal, amely így egyszerre javítaná a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, mérsékelhetné az államháztartás adósságát, javíthatná a tőkemérleget ezzel ellensúlyozva a folyó fizetési mérleg hiányát. Mindezek pedig összességében erősíthetnék a forintot. A magas infláció ugyanakkor tartóssá válhat, amennyiben az erőteljes árdinamika beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, ami megnehezíti az MNB számára az árstabilitás ismételt elérését.
Borítókép: MTI/ Bruzák Noémi