Újabb kamatemelés: 9,75 százalék az alapkamat

Ahogy arról korábban beszámoltunk az MNB 200 bázisponttal emelte meg az egyhetes betéti kamat szintjét.

Az MNB egyhetes betéti kamatának múlt heti emelését követően bejelentette, hogy az alapkamatot szintén 200 bázisponttal, 9,75 százalékra tervezik emelni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor hasonló mértékben 9,25 százalékra emelte az egynapos betéti kamat szintjét, valamint 12,25 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatszintjét. Ez a Monetáris Tanács legfrissebb közleménye alapján is borítékolható volt, hiszen az elmúlt napokban kialakult pénzpiaci helyzet növeli a tartós inflációs hatások kockázatát és veszélyezteti az árstabilitást. A kedvezőtlen pénzpiaci elmozdulások pedig növelik annak kockázatát, hogy a magas infláció a korábban vártnál még hosszabb távon fennmarad.

Tudható volt, hogy az MNB Monetáris Tanácsa a kamatemelési ciklusát addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki cél körül stabilizálódnak, valamint az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak. Az infláció további emelkedése és az elhúzódó inflációs kockázatok a szigorítási ciklus folytatását teszik elengedhetetlenné.

Az MNB mindezek mellett folyamatosan figyelemmel követi a pénzpiaci kockázatok alakulását is, és szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll határozottan beavatkozni. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával kapcsolatban gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolttá teszi.

Még tovább nőhet a kamatszint

Nem kizárható, hogy a kamatemelési ciklus folytatásával az irányadó egyhetes betéti kamat és az alapkamat az őszi hónapokig 11,75 százalékra is emelkedhet, és az infláció tetőzésétől, vagy további emelkedésétől függően ezen a szinten is stabilizálódhat, vagy tovább emelkedhet. A jövő év közepétől az infláció várható mérséklődésével kezdődhet csupán meg egy kamatcsökkentési ciklus, ami 2023 végére 8,50 százalékra, 2024 végére 4,50 százalékra mérsékelheti az alapkamatot.

A forint árfolyama erősödött a határozott kamatemelésnek köszönhetően, annak ellenére is, hogy már eddigi is ismert volt, hogy az alapkamat követi az egyhetes betéti kamat változását. Közvetlenül az emelés előtt jelentősen gyengült a forint, elsősorban annak köszönhetően, hogy az euró a paritás közelébe gyengült a dollárral szemben. A forint árfolyamát a közelmúltban többnyire az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmak, a régiós országokénál magasabb államadósság, a gázárak elszállásának negatív külkereskedelmi és költségvetési hatásai, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás, a jogállamisági vita, a kedvezőtlen nemzetközi hangulat, és ebből fakadóan kockázatkerülés, az európai recessziós aggodalmak okozzák.

Ugyanakkor, mint kiderült, az ikerdeficittel kapcsolatos aggodalmak eltúlzóak voltak, az uniós forrásokkal kapcsolatban pedig a hírek szerint sikerül megállapodnia a kormánynak az Európai Bizottsággal, amely így egyszerre javítaná a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát, mérsékelhetné az államháztartás adósságát, javíthatná a tőkemérleget ezzel ellensúlyozva a folyó fizetési mérleg hiányát. Mindezek pedig összességében erősíthetnék a forintot. A magas infláció ugyanakkor tartóssá válhat, amennyiben az erőteljes árdinamika beépül a gazdasági szereplők várakozásaiba, ami megnehezíti az MNB számára az árstabilitás ismételt elérését.

Borítókép: MTI/ Bruzák Noémi