Kiderült, Donald Tusk Mandiner-olvasó, kommentálta is a lapunkban megjelent egyik cikket
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
A ma reggeli 200 bázispontos emelés után váratlan lépést jelentett be a Magyar Nemzeti Bank: a Monetáris Tanács az eredeti ütemterv szerinti, július végi ülését már július 12-én megtartja.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az MNB az egyhetes betéti kamatot ma 200 bázisponttal megemelte, és még a mai napon újabb váratlan bejelentést tettek: „a Monetáris Tanács júniusban meghatározott stratégiájával összhangban szükségesnek tartja, hogy az egyhetes betéti kamat emelkedése minél előbb beépüljön az alapkamat-emelési ciklusba is. Az alapkamat és az egyhetes betéti kamat gyors összezárása már a következő, július 12-i Monetáris Tanács ülésen napirendre kerül.”
Ennek megfelelően az alapkamat is 9,75 százalékra fog emelkedni az egyhetes betéti kamat szintjéhez hasonlóan, hiszen a jegybank a múlt héten határozott arról, hogy összezárja a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintjét. Erre azért van szükség, hogy ezzel megszűnjön a sokat kritizált kettős kamatszint és nem utolsó sorban az ígéretéhez híven a jegybank így a hitelességét is meg tudja őrizni.
A bejelentés még további fontos intézkedéseket is magában foglal. A jegybank számára fontos, hogy minden időszakban és minden részpiacon lehetőség szerint egyezzenek meg, legyenek összhangban a Monetáris Tanács álláspontja szerinti optimális rövid oldali kamatszinttel. A részpiacon belül kiemelten kezelik a swappaicot, ami abból is markánsan látszik, hogy a jegybank meg is fogja kezdeni a swaptenderek negyedéven belüli alkalmazását, hiszek ezek nyújtják a devizalikviditást.
A bejelentés konkrét időpontot is tartalmazott, hiszen a jegybank közölte, hogy július 8-án – azaz holnap – tartja az egyhetes betéti tendert egynapos futamidőn, reggel 9-kor pedig már közzé is teszik annak paramétereit. Érdemes lesz figyelemmel követni a bejelentéseket és cikkeinket a makronom.hu oldalon, hiszen a jegybank emellett holnap teszi közzé a júniusra vonatkozó inflációs statisztikáját is.
A Magyar Nemzeti Bank prioritásként kezeli az árstabilitás elérését, majd annak fenntartását, hiszen a hazai monetáris politika első számú felelőse. Éppen ezért fejt ki aktív piaci jelenlétet, hiszen ezzel képes jelentősen erősíteni a monetáris transzmisszió hatékonyságát. Az árstabilitás nem lenne elérhető, amennyiben a jegybank nem lenne naprakész és nem követné folyamatosan figyelemmel a pénzpiacokon létrejövő kockázatok alakulását, hiszen kellő információ, szakértelem és egyébként kellő felhatalmazás birtokában képes beavatkozni a rendelkezésre álló monetáris politikai eszköztár minden elemével, ezzel elérve és fenntartva az árstabilitást.
A magyar deviza meg is „hálálta” a jegybank felkészültségét és azt, hogy időben lépett, hiszen a bejelentés hatására a forint árfolyama erősödni kezdett – jelenleg 405 környékén jár –, ami tegnap az euróval szemben még bőven 410 felett mozgott.
A tartós megnyugvásra azonban nincs idő: még így is a magyar deviza esett az elmúlt időszakban a legnagyobb mértékben a régiós versenytársakhoz képest, de még a háborúban álló Ukrajna hrivnyájához képest is. Éppen ezért a kamatemelési ciklust szinte biztosan folytatja a jegybank, és nem zárható ki, hogy az egyhetes betéti kamat és az alapkamat a következő hónapokban elérheti vagy akár jóval meg is haladhatja a 10 százalékot. Ezt alátámasztja az is, hogy a határidős kamatlábak 13 százalékos kamatot áraznak fél évvel későbbre. Ezt jól mutatja az alábbi ábra is:
1. ábra: Forrás: MNB, Reuters, Bloomberg
Összességében izgalmas hetek várnak a forintra: a kérdés az, hogy folytatódik-e a drasztikus gyengülés vagy képes lesz a feltámadásra és felzárkózni régiós versenytársaihoz.
Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd