A széles nyomtávú vasúti összeköttetést Oroszország és Bécs között még Robert Fico első kormánya alatt, 2007-ben kezdték el tervezni, amely szerint Szlovákia egész területén végighúzódott volna a pálya. Az építkezést 2025-ben kellett volna elkezdeni, és körülbelül tíz évig tartott volna. Mindez a háború miatt sutba dőlt.
Tizenöt évvel ezelőtt egy új, több milliárd dolláros projekt körvonalait kezdték el megrajzolni. Egy széles nyomtávú vasút vízióját, ami összekötötte volna Ázsiát Nyugat-Európával. Kezdettől fogva kérdéses volt, hogy ez milyen haszonnal kecsegtetett volna Szlovákia számára.
A projektet egy nemzetközi cég készítette elő, amelyben Szlovákia mellett Ausztria, Oroszország és Ukrajna is érdekelt volt.
Valamennyi részvényes 27,74 százalékos részesedéssel rendelkezett a vegyes vállalatban, kivéve Ukrajnát, amely a fennmaradó 16,78 százalékot birtokolta.
Közvetlen a háború kitörése után megfogalmazódtak a kérdőjelek. A kulcsfontosságú lépést májusban Ausztria tette meg, amely feladta részesedését a társaságban, és megvásárlásra ajánlotta a többi tagnak. A HNonline portálnak a szlovák kormány is megerősítette, hogy a vitatott projekt előkészítése hamarosan végleg véget ér. A szlovák kormányhivatal válasza szerint „2022. december 31-én esedékes a felszámolása a Breitspur Planungsgesellschaft GmbH Vienna cégnek, amely a széles nyomtávú vonal meghosszabbítására irányuló nemzetközi projektet koordinálta”.
A megszólaltatott közlekedéstervezési szakértő üdvözölte a projekt végét, mert a kezdettől fogva nem bízott annak gazdasági megtérülésében. Inkább Oroszország geopolitikai projektjének tartotta, amelyen árukat és technológiát tudna eljuttatni egy olyan országból, amely nem tagja a NATO-nak. Az érveit azzal támasztotta alá, hogy a háború előtti szállítási forgalom nem volna elegendő a vonal megépítése körüli összes lehetséges költség 20 százalékának fedezésére.
Az új vonal értékét legutóbb nyolcmilliárd euró körülire becsülték, ami a mai viszonyok között hárommilliárddal többe is kerülhet.
Ugyanakkor már jelentős beruházások történtek a projektben. Egyedül az elkészített tanulmányok több mint hatmillió euróba kerültek. Úgy tűnik, az egyes országok vasúttársaságai öt-öt millió euróval csatlakoztak a közös céghez.
A projekt hátrányai közé tartozott, hogy az orosz és az ukrán fél is hozzáfért volna a vonalhoz, és az osztrák és szlovák vasutaknak esélyük sem lett volna ellenük, tekintettel arra, hogy milyen árakon vásárolnak energiát és berendezéseket. Ezenkívül a Bécsben kirakott áru utáni vámtételekből nem részesült volna a szlovák fél.
A tanulmány 2050-re számolt az új infrastruktúrával, napi 36 konténervonattal. Évente 23 millió tonna árunak kellett volna itt áthaladnia. Összehasonlításképpen: 2020-ban 43 millió tonnát szállítottak összesen a szlovák síneken. Több szakértő is megkérdőjelezte ezt az optimista becslést. A tanulmány az áruk megoszlásáról is szólt. Míg Szlovákia körülbelül annak egyharmadával, addig Ausztria akár az 52 százalékával is számolhatott volna.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
„Biztos kezekben, biztonságban, a hazaszeretet ezt diktálja.”
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy „ez egy nagyon durva támadás Magyarország szuverenitásával szemben”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
Mindössze néhány órát kapott az ukrán elnök.
„Így viszonyulunk ehhez a szövetséghez” – mondta a Kreml szóvivője.
Ha megvalósulnának a Tiszának tulajdonított tervek, a többszörösére nőnének a családok rezsiszámlái.
A tiszás trashceleb biztos forrásból tudja.
