Szerbia szabadkereskedelmi megállapodásra készül Kínával. Az ehhez szükséges egyeztetések a napokban megkezdődtek. A nyugati világ összehúzta a szemöldökét.
A munkacsoport első ülésén, amelyen Siniša Mali szerb pénzügyminiszter elnökölt, Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnereként Kínát nevezte meg az ázsiai kontinensen. Mint mondta, a két ország közti áruforgalom évről évre nő, így az elmúlt 10 évben, vagyis
2012 és 2021 között Szerbia kínai kivitele 152-szeresére nőtt.
Szavai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás csak tovább erősíti majd a két ország közti kereskedelmi kapcsolatot, ami kiemelt előnyökhöz juttatja majd a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripart, a borászokat és a szőlészeket.
A szabad kereskedelmi megállapodásról az idén februárban Pekingben tárgyalt először Aleksandar Vučić szerb államfő és Hszi Csin-ping, Kína elnöke.
Szerbia tagja az új selyemútnak tekinthető „Övezet és Út Kezdeményezésnek” (Belt and Road Initiative, BRI), amelynek az a célja, hogy Kínát összekösse Európával, és a keleti óriás könnyebben megjelenjen a nyugati piacon.
Szerbia és Kína egyre erősödő barátságát nem nézik jó szemmel. Miután EU-tagjelölt ország, több kritikával is illették már Szerbia egye többrétegű együttműködését Kínával, míg az Amerikai Egyesült Államok figyelmeztette is ezért déli szomszédainkat.
A szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán
Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozásáról már 2004 óta folynak a tárgyalások, 2008 tavaszán írták alá a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.
A két vezető közel másfél órás telefonbeszélgetése után újra indulhat az amerikai-kínai párbeszéd, bár a feszültségek továbbra is jelen vannak. Hszi Csin-ping például figyelmeztette Trumpot.
A külügyminiszter pontot tett a találgatások végére, elmondta mi Magyarország igazi érdeke.
Három hónap múlva lejár az ideiglenes béke az amerikai és kínai vámfronton. Ha addig nincs megállapodás, újabb tarifák jöhetnek, ami tovább lassíthatja a gazdaságot és megzavarhatja a beszállítói láncokat világszerte. Kérdés, hogy végül mekkora lesz a kár, amelyet a világgazdaság és a kereskedelmi bizalom elszenved.
A Michigani Egyetemen dolgozó férfit letartóztatták.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Nemzeti Emlékezet Bizottságának vezetőit üdvözölte Karol Nawrocki.
Orosz-ukrán háború és lengyel elnökválasztás – ezekről is vitázott a Presszó e heti adásában Szent-Iványi István külpolitikai szakértő és Somkuti Bálint youtuber.
