Szerbia szabadkereskedelmi megállapodásra készül Kínával. Az ehhez szükséges egyeztetések a napokban megkezdődtek. A nyugati világ összehúzta a szemöldökét.
A munkacsoport első ülésén, amelyen Siniša Mali szerb pénzügyminiszter elnökölt, Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnereként Kínát nevezte meg az ázsiai kontinensen. Mint mondta, a két ország közti áruforgalom évről évre nő, így az elmúlt 10 évben, vagyis
2012 és 2021 között Szerbia kínai kivitele 152-szeresére nőtt.
Szavai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás csak tovább erősíti majd a két ország közti kereskedelmi kapcsolatot, ami kiemelt előnyökhöz juttatja majd a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripart, a borászokat és a szőlészeket.
A szabad kereskedelmi megállapodásról az idén februárban Pekingben tárgyalt először Aleksandar Vučić szerb államfő és Hszi Csin-ping, Kína elnöke.
Szerbia tagja az új selyemútnak tekinthető „Övezet és Út Kezdeményezésnek” (Belt and Road Initiative, BRI), amelynek az a célja, hogy Kínát összekösse Európával, és a keleti óriás könnyebben megjelenjen a nyugati piacon.
Szerbia és Kína egyre erősödő barátságát nem nézik jó szemmel. Miután EU-tagjelölt ország, több kritikával is illették már Szerbia egye többrétegű együttműködését Kínával, míg az Amerikai Egyesült Államok figyelmeztette is ezért déli szomszédainkat.
A szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán
Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozásáról már 2004 óta folynak a tárgyalások, 2008 tavaszán írták alá a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Eltűnt dokumentumok és megválaszolatlan kérdések.
A politikai botrány elsodorta a Trump-család nagyszabású tervét.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A két ázsiai ország kapcsolata hetek alatt olyan mélypontra zuhant, amilyet évtizedek óta nem láttunk. Tokió katonai választ helyezett kilátásba, Peking erre visszahívta a nagykövetét.
Miközben Brüsszelben alig 1,5 százalékos növekedésben reménykednek, Pekingben egészen más léptékben számolnak.
Szerb mentalitással magyar rendszerben.
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Megdöbbentő, hogy erre nem gondoltak az EU vezetői.
