Hatalmas a tiltakozás: a németek nem robbantották fel, a szerbek mégis lebontanák Belgrád ikonikus hídját
Tíz híd található a túlzsúfolt szerb fővárosban, az egyiket lerombolják.
Szerbia szabadkereskedelmi megállapodásra készül Kínával. Az ehhez szükséges egyeztetések a napokban megkezdődtek. A nyugati világ összehúzta a szemöldökét.
A munkacsoport első ülésén, amelyen Siniša Mali szerb pénzügyminiszter elnökölt, Szerbia legfontosabb kereskedelmi partnereként Kínát nevezte meg az ázsiai kontinensen. Mint mondta, a két ország közti áruforgalom évről évre nő, így az elmúlt 10 évben, vagyis
2012 és 2021 között Szerbia kínai kivitele 152-szeresére nőtt.
Szavai szerint a szabadkereskedelmi megállapodás csak tovább erősíti majd a két ország közti kereskedelmi kapcsolatot, ami kiemelt előnyökhöz juttatja majd a mezőgazdasági termelőket, az élelmiszeripart, a borászokat és a szőlészeket.
A szabad kereskedelmi megállapodásról az idén februárban Pekingben tárgyalt először Aleksandar Vučić szerb államfő és Hszi Csin-ping, Kína elnöke.
Szerbia tagja az új selyemútnak tekinthető „Övezet és Út Kezdeményezésnek” (Belt and Road Initiative, BRI), amelynek az a célja, hogy Kínát összekösse Európával, és a keleti óriás könnyebben megjelenjen a nyugati piacon.
Szerbia és Kína egyre erősödő barátságát nem nézik jó szemmel. Miután EU-tagjelölt ország, több kritikával is illették már Szerbia egye többrétegű együttműködését Kínával, míg az Amerikai Egyesült Államok figyelmeztette is ezért déli szomszédainkat.
A szabadkereskedelmi megállapodás kapcsán
Szerbia az Európai Unióhoz való csatlakozásáról már 2004 óta folynak a tárgyalások, 2008 tavaszán írták alá a Stabilizációs és Társulási Megállapodást.