Nyolcezer drónt eresztettek rá az oroszok Ukrajnára, Zelenszkij már Ukrajnába hozná az amerikai fegyvergyártást

Az ukrán elnök szerint Európának saját rakétavédelmi rendszert kell kiépítenie.

Ez még nem jelenti azt, hogy az oroszok küldik is a gázt. Kanada Németországnak adja vissza azt a megjavított turbinát, amelyre az Északi Áramlat 1 gázvezetékhez van szükség, és amely hozzájárulhat a folyamatos energiaáramlás biztosításához mindaddig, amíg Európa meg nem tudja szüntetni az orosz gáztól való függőségét – közölték pár napja a kanadaiak. Az oroszok viszont figyelmeztetnek: a berendezések Kanada általi visszaküldése nem garantálja az EU-ba irányuló gázáramlás növekedését.

Ukrajna energiaügyi és külügyminisztériuma szerint a kanadaiak döntésükkel a Moszkvával szemben kiszabott szankciókat „Oroszország szeszélyeihez” igazították, és elősegítik azok visszavonását.
A kanadai kormány még szombaton „határozott és visszavonható engedélyt” adott ki, amely szerint a turbinák visszaszállítása kivételt képez az orosz szankciók alól, valamint további új intézkedéseket jelentett be Moszkva ellen a február 24-i ukrajnai inváziójára válaszul.

Oroszország a múlt hónapban a turbina késedelmes visszaszállításával indokolta, hogy az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezeték kapacitásának 40 százalékára csökkentette az áramlást. A turbinát ez idő alatt a német Siemens Energy Kanadában szervizelte.
Bárhogy nézzük is,
A Kreml pénteken bejelentette, hogy növeli a gázellátást Európába, amennyiben a turbinát visszaadják. A Siemens Energy vasárnapi közleménye szerint azon dolgozik, hogy a turbinát a lehető leggyorsabban eljuttassák az Északi Áramlat vezetékhez.
Természetesen Kanada nem hagyhatta figyelmen kívül az ukránok kérését sem, így közölték, hogy a turbinára vonatkozó különleges engedély mellett az orosz energiaszektor elleni szankciókat az ipari gyártásra is kiterjesztik. Kanada új szankciói tehát „a szárazföldi és csővezetékes szállításra, a fémek, a közlekedési eszközök, a számítógépek, az elektronikai és az elektromos berendezések, valamint a gépek gyártására is vonatkoznak” – állt a közleményben.
Melanie Joly kanadai külügyminiszter szombaton közleményben tudatta, hogy „Kanada rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Kanada nem fog engedni az orosz rezsimre gyakorolt nyomásgyakorlásból”.
A német kormány szóvivője pedig azt mondta: Németország üdvözli „kanadai barátaink és szövetségeseink döntését”.
A gáz jelenleg már nem folyik Németország legfontosabb vezetékén. Az Északi Áramlat 1 átmenetileg szünetel, hivatalosan karbantartás miatt. Viszont ezt megelőzően a Gazprom orosz energiacsoport már június közepén jelentősen csökkentette a balti-tengeri vezetéken Németországba irányuló gázszállításait. Ezt Moszkvában egy hiányzó turbinával indokolták, amelyet a szankciók miatt a karbantartási munkálatok után nem lehetett visszahozni Kanadából.
A csővezetékhez szükséges turbina az aeroderivatív gázturbinák családjába tartozik. Eredetileg repülőgépekbe történő beépítésre fejlesztették ki, de viszonylag kompakt kialakításuk és kis súlyuk miatt jól használhatók mechanikus hajtásként a gáz- és olajiparban. A gyártó Siemens Energy nem adott a Spiegelnek tájékoztatást arról, hogy melyik turbinát használják a csővezetékben.
Az, hogy a turbina milyen gyorsan fog újra működni, nem kizárólag a Siemens Energy-n múlik. A gép jelenleg még Kanadában van. A turbinát először repülővel szállítják a Siemens Energy németországi telephelyére. A szükséges szállító repülőgépeket bérelni kell. Általában, amikor kevésbé sürgős, a szállítás hajóval történik. A németországi megálló után, ahol a turbinát ismét kipróbálhatják, a tervek szerint a Szentpétervár melletti vezetékhez repülnek vele. Ehhez behozatali engedélyek is szükségesek. A Gazprom ezután újratelepítheti a turbinát. Valószínűleg elsősorban politikai kérdés, hogy ez milyen gyorsan tehető meg, és mikor indulhat újra a vezeték. Egy biztos, július 11-től július 21-ig reggel 6 óráig tíz napra leállították az Északi Áramlat 1-et. Normális körülmények között a munkálatokat a tervezett időn belül el lehet végezni.
Oroszország uniós nagykövete június közepén belengette, hogy a javítási munkálatok problémái miatt teljes leállás is lehetséges. Robert Habeck, szövetségi gazdasági miniszter (zöldek) is ettől tart. Habeck már „gazdasági háborúról” beszélt. A többi vezetéken keresztül Németországba irányuló orosz gázszállítás az utóbbi időben szintén jelentősen visszaesett. Ugyanakkor több, a kijevi kormányt támogató európai állam már leállította az oroszországi gáz fogadását.
A 2011-ben üzembe helyezett Északi Áramlat 1 volt az a vezeték, amelyen keresztül az orosz gáz jelentős többsége Németországba került legalább az elmúlt néhány hónapban. A vezeték eddig évente 55 milliárd köbméter földgázt szállított Németországba, ami Németország gázfogyasztásának több mint fele (95-100 milliárd köbméter).
A beérkező gázt azonban Németország is tovább exportálja, többek között Hollandiába és Csehországba. Nincs hivatalos statisztika arról, hogy az Északi Áramlat 1 vezetékből származó gázmennyiség pontosan mekkora hányada maradt Németországban. A gazdasági minisztérium szerint a németországi orosz gázszállítás aránya tavaly 55 százalék volt, idén április végére azonban 35 százalékra esett vissza.
A német Szövetségi Hálózati Ügynökség modellszámításaiból kiderül: még akkor sem lenne azonnali gázhiány Németországban, ha július 21-én nem indulna újra a gáz. Viszont Németország a fűtési szezon előtt nem tudta annyira feltölteni gáztárolóit, mint azt tervezték.
A kínálat folyamatos befagyasztása valószínűleg további áremelkedést okozna. A megkurtított szállítások által érintett vállalatoknak már most is máshonnan kell beszerezniük a gázt a piacon, lényegesen magasabb áron. A Szövetségi Hálózati Ügynökség szerint a magánfogyasztóknak is fel kell készülniük a jelentősen magasabb gázárakra. Kifejezetten támogatja a minél több gáz megtakarítására irányuló felhívást.
A berendezések Kanada általi visszaküldése nem garantálja az EU-ba irányuló gázáramlás növekedését – írta Kommerszant.
A Kommerssant úgy értesült, hogy már július közepén megkezdődhet a német Siemens Energy javított gázszivattyú-egységének az Északi Áramlat számára Kanadából történő szállítása.
A portál szerint a kérdés azonban az, hogy a Gazprom mennyivel növeli az Északi Áramlaton keresztüli szivattyúzást a turbina visszatérése után. Egyelőre azt sem tudni, hol javítják a többi gépet.
A Kommerszant információi szerint a Siemens Energy egy gázkompresszor egységet (GCU, ami egy kompresszorból és egy gázturbinából áll) a Portovaja kompresszorállomáshoz szállítják ki, ahonnan pumpálják a gázt az Északi Áramlatba. Ezek szerint jelenleg a gépet még Montrealban tesztelik, ahol a Siemens Energy tulajdonában lévő British Industrial Turbine Company Limited (ITCL) javítóműhelye található.
A Kommerszant azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a GCU-t tengeren küldik először Németországba, majd Oroszországba, szállítása körülbelül két hétig is eltarthat. Így a gépek az Északi Áramlat karbantartási munkáinak befejezése után érkezhetnek meg Oroszországba. A GCU telepítése még néhány napot igénybe vehet. Elméletileg ezek után az Északi Áramlaton keresztüli gázszivattyúzásnak legalább 20 százalékkal, azaz akár napi 100 millió köbméterrel kellene növekednie.
A Siemens Energy nem tudta megerősíteni a Kommerszant adatait a berendezés szállításának időpontjáról, így a kérdést átirányították a kanadai hatóságokhoz. Július 10-én este a cég közleményt adott ki, miszerint azt tervezi, hogy „a lehető leghamarabb a helyszínre szállítja a turbinát”. A Gazprom nem adott érdemi információt.
A Kommerszant megemlíti, hogy
Viszont a Gazprom több Siemens gázturbinás motor működését is kénytelen volt leállítani, mert lejárt a nagyjavítások közötti idő. Egyelőre az sem világos, hogy folytatódik-e a Portovaja állomás további turbináinak javítása. Mivel egy repülőgép-hajtómű lett az ilyen típusú turbinák alapja, a világon korlátozott a javítható műhelyek száma.
A Gazpromnak valójában mindegy, hogy a német Siemens Energy cég hol fogja megjavítani őket, amíg a javításokat elvégzik. Ellenkező esetben az Északi Áramlaton keresztüli ellátás csökkenni fog. A cég arra számít, hogy a megmaradt hibás egységeket is egy éven belül megjavítják.
Az orosz állami energetikai vállalat tegnapi közleményében azt írta: „a Gazpromnak nincs olyan dokumentuma, amely lehetővé tenné, hogy a Siemens elszállítsa Kanadából a jelenleg javítás alatt álló gázturbinát”. A közlemény hozzátette: „Ilyen körülmények között nem lehet objektív következtetést levonni a helyzet alakulásáról és a Portovaya állomás – az Északi Áramlat gázvezeték szempontjából kritikus fontosságú létesítmény – biztonságos működéséről”.