Ez még nem jelenti azt, hogy az oroszok küldik is a gázt. Kanada Németországnak adja vissza azt a megjavított turbinát, amelyre az Északi Áramlat 1 gázvezetékhez van szükség, és amely hozzájárulhat a folyamatos energiaáramlás biztosításához mindaddig, amíg Európa meg nem tudja szüntetni az orosz gáztól való függőségét – közölték pár napja a kanadaiak. Az oroszok viszont figyelmeztetnek: a berendezések Kanada általi visszaküldése nem garantálja az EU-ba irányuló gázáramlás növekedését.
Ukrajna energiaügyi és külügyminisztériuma szerint a kanadaiak döntésükkel a Moszkvával szemben kiszabott szankciókat „Oroszország szeszélyeihez” igazították, és elősegítik azok visszavonását.
A kanadai kormány még szombaton „határozott és visszavonható engedélyt” adott ki, amely szerint a turbinák visszaszállítása kivételt képez az orosz szankciók alól, valamint további új intézkedéseket jelentett be Moszkva ellen a február 24-i ukrajnai inváziójára válaszul.
Oroszország a múlt hónapban a turbina késedelmes visszaszállításával indokolta, hogy az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat 1 gázvezeték kapacitásának 40 százalékára csökkentette az áramlást. A turbinát ez idő alatt a német Siemens Energy Kanadában szervizelte.
Bárhogy nézzük is,
A Kreml pénteken bejelentette, hogy növeli a gázellátást Európába, amennyiben a turbinát visszaadják. A Siemens Energy vasárnapi közleménye szerint azon dolgozik, hogy a turbinát a lehető leggyorsabban eljuttassák az Északi Áramlat vezetékhez.
Természetesen Kanada nem hagyhatta figyelmen kívül az ukránok kérését sem, így közölték, hogy a turbinára vonatkozó különleges engedély mellett az orosz energiaszektor elleni szankciókat az ipari gyártásra is kiterjesztik. Kanada új szankciói tehát „a szárazföldi és csővezetékes szállításra, a fémek, a közlekedési eszközök, a számítógépek, az elektronikai és az elektromos berendezések, valamint a gépek gyártására is vonatkoznak” – állt a közleményben.
Melanie Joly kanadai külügyminiszter szombaton közleményben tudatta, hogy „Kanada rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását. Kanada nem fog engedni az orosz rezsimre gyakorolt nyomásgyakorlásból”.
A német kormány szóvivője pedig azt mondta: Németország üdvözli „kanadai barátaink és szövetségeseink döntését”.
A gáz jelenleg már nem folyik Németország legfontosabb vezetékén. Az Északi Áramlat 1 átmenetileg szünetel, hivatalosan karbantartás miatt. Viszont ezt megelőzően a Gazprom orosz energiacsoport már június közepén jelentősen csökkentette a balti-tengeri vezetéken Németországba irányuló gázszállításait. Ezt Moszkvában egy hiányzó turbinával indokolták, amelyet a szankciók miatt a karbantartási munkálatok után nem lehetett visszahozni Kanadából.
A csővezetékhez szükséges turbina az aeroderivatív gázturbinák családjába tartozik. Eredetileg repülőgépekbe történő beépítésre fejlesztették ki, de viszonylag kompakt kialakításuk és kis súlyuk miatt jól használhatók mechanikus hajtásként a gáz- és olajiparban. A gyártó Siemens Energy nem adott a Spiegelnek tájékoztatást arról, hogy melyik turbinát használják a csővezetékben.
Az, hogy a turbina milyen gyorsan fog újra működni, nem kizárólag a Siemens Energy-n múlik. A gép jelenleg még Kanadában van. A turbinát először repülővel szállítják a Siemens Energy németországi telephelyére. A szükséges szállító repülőgépeket bérelni kell. Általában, amikor kevésbé sürgős, a szállítás hajóval történik. A németországi megálló után, ahol a turbinát ismét kipróbálhatják, a tervek szerint a Szentpétervár melletti vezetékhez repülnek vele. Ehhez behozatali engedélyek is szükségesek. A Gazprom ezután újratelepítheti a turbinát. Valószínűleg elsősorban politikai kérdés, hogy ez milyen gyorsan tehető meg, és mikor indulhat újra a vezeték. Egy biztos, július 11-től július 21-ig reggel 6 óráig tíz napra leállították az Északi Áramlat 1-et. Normális körülmények között a munkálatokat a tervezett időn belül el lehet végezni.
Oroszország uniós nagykövete június közepén belengette, hogy a javítási munkálatok problémái miatt teljes leállás is lehetséges. Robert Habeck, szövetségi gazdasági miniszter (zöldek) is ettől tart. Habeck már „gazdasági háborúról” beszélt. A többi vezetéken keresztül Németországba irányuló orosz gázszállítás az utóbbi időben szintén jelentősen visszaesett. Ugyanakkor több, a kijevi kormányt támogató európai állam már leállította az oroszországi gáz fogadását.
A 2011-ben üzembe helyezett Északi Áramlat 1 volt az a vezeték, amelyen keresztül az orosz gáz jelentős többsége Németországba került legalább az elmúlt néhány hónapban. A vezeték eddig évente 55 milliárd köbméter földgázt szállított Németországba, ami Németország gázfogyasztásának több mint fele (95-100 milliárd köbméter).
A beérkező gázt azonban Németország is tovább exportálja, többek között Hollandiába és Csehországba. Nincs hivatalos statisztika arról, hogy az Északi Áramlat 1 vezetékből származó gázmennyiség pontosan mekkora hányada maradt Németországban. A gazdasági minisztérium szerint a németországi orosz gázszállítás aránya tavaly 55 százalék volt, idén április végére azonban 35 százalékra esett vissza.
A német Szövetségi Hálózati Ügynökség modellszámításaiból kiderül: még akkor sem lenne azonnali gázhiány Németországban, ha július 21-én nem indulna újra a gáz. Viszont Németország a fűtési szezon előtt nem tudta annyira feltölteni gáztárolóit, mint azt tervezték.
A kínálat folyamatos befagyasztása valószínűleg további áremelkedést okozna. A megkurtított szállítások által érintett vállalatoknak már most is máshonnan kell beszerezniük a gázt a piacon, lényegesen magasabb áron. A Szövetségi Hálózati Ügynökség szerint a magánfogyasztóknak is fel kell készülniük a jelentősen magasabb gázárakra. Kifejezetten támogatja a minél több gáz megtakarítására irányuló felhívást.
A berendezések Kanada általi visszaküldése nem garantálja az EU-ba irányuló gázáramlás növekedését – írta Kommerszant.
A Kommerssant úgy értesült, hogy már július közepén megkezdődhet a német Siemens Energy javított gázszivattyú-egységének az Északi Áramlat számára Kanadából történő szállítása.
A portál szerint a kérdés azonban az, hogy a Gazprom mennyivel növeli az Északi Áramlaton keresztüli szivattyúzást a turbina visszatérése után. Egyelőre azt sem tudni, hol javítják a többi gépet.
A Kommerszant információi szerint a Siemens Energy egy gázkompresszor egységet (GCU, ami egy kompresszorból és egy gázturbinából áll) a Portovaja kompresszorállomáshoz szállítják ki, ahonnan pumpálják a gázt az Északi Áramlatba. Ezek szerint jelenleg a gépet még Montrealban tesztelik, ahol a Siemens Energy tulajdonában lévő British Industrial Turbine Company Limited (ITCL) javítóműhelye található.
A Kommerszant azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy a GCU-t tengeren küldik először Németországba, majd Oroszországba, szállítása körülbelül két hétig is eltarthat. Így a gépek az Északi Áramlat karbantartási munkáinak befejezése után érkezhetnek meg Oroszországba. A GCU telepítése még néhány napot igénybe vehet. Elméletileg ezek után az Északi Áramlaton keresztüli gázszivattyúzásnak legalább 20 százalékkal, azaz akár napi 100 millió köbméterrel kellene növekednie.
A Siemens Energy nem tudta megerősíteni a Kommerszant adatait a berendezés szállításának időpontjáról, így a kérdést átirányították a kanadai hatóságokhoz. Július 10-én este a cég közleményt adott ki, miszerint azt tervezi, hogy „a lehető leghamarabb a helyszínre szállítja a turbinát”. A Gazprom nem adott érdemi információt.
A Kommerszant megemlíti, hogy
Viszont a Gazprom több Siemens gázturbinás motor működését is kénytelen volt leállítani, mert lejárt a nagyjavítások közötti idő. Egyelőre az sem világos, hogy folytatódik-e a Portovaja állomás további turbináinak javítása. Mivel egy repülőgép-hajtómű lett az ilyen típusú turbinák alapja, a világon korlátozott a javítható műhelyek száma.
A Gazpromnak valójában mindegy, hogy a német Siemens Energy cég hol fogja megjavítani őket, amíg a javításokat elvégzik. Ellenkező esetben az Északi Áramlaton keresztüli ellátás csökkenni fog. A cég arra számít, hogy a megmaradt hibás egységeket is egy éven belül megjavítják.
Az orosz állami energetikai vállalat tegnapi közleményében azt írta: „a Gazpromnak nincs olyan dokumentuma, amely lehetővé tenné, hogy a Siemens elszállítsa Kanadából a jelenleg javítás alatt álló gázturbinát”. A közlemény hozzátette: „Ilyen körülmények között nem lehet objektív következtetést levonni a helyzet alakulásáról és a Portovaya állomás – az Északi Áramlat gázvezeték szempontjából kritikus fontosságú létesítmény – biztonságos működéséről”.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Mi az orosz minimálprogram, ami még a háborús győzelmet demonstrálja? George W. Bush elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójával beszélgettünk.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
Az Európai Néppárt elnöke szerint csak idő kérdése, hogy az Európai Unió felhasználja a pénzeszközöket Ukrajna támogatására.
Zelenszkij a közösségi oldalán figyelmeztetett.
Újabb helyszínre terjed ki az orosz-ukrán háború?
A jelölt személyéről szombaton döntött a szombathelyi Fidesz.
Illusztrációt mondjuk nem is keresett a bejegyzéshez.
