Háborús viharfelhők az ESG felett

Az ESG keretrendszer célja, hogy a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhessék meg a vállalatok tevékenységét. Az adatszolgáltatás átláthatóságának hiánya, a minősítések eltérései korábban is kételkedésre adtak okot, a háború által újraszabott gazdasági-társadalmi viszonyok pedig még jobban rávilágítanak a rendszer hiányosságaira.

Az ESG célja a fenntarthatósági kockázatok csökkentése és mérése a vállalatok tevékenységeinek környezeti és társadalmi hatásvizsgálatán és a vezetői döntéshozatal értékelésén keresztül. A rendszerrel szemben alapvető kritika, hogy költségei miatt számos közepes vállalatnak nincs lehetősége az értékelésre, más cégeknél a befektetési kedvet nagyban befolyásoló fenntarthatósági vállalások ellenőrizhetetlenek, illetve bizonyos, eredendően magas karbonkibocsátású ágazatok teljesen kiszorulnak az ESG köréből.

A háború azonban ezen a területen is számos meglepetést okozott: ESG szempontból alulértékelt szektorok törtek előre, mint például a fosszilis energia. A társadalmi szempontból hagyományosan elítélt, így ESG szempontból alulértékelt fegyvergyártást pedig az európai demokrácia védelmében betöltött szerepe keretezte újra, megváltoztatva a befektetői hozzáállást is.

A Peak és a Hold Alapkezelő szakértői arról beszélgetnek, hogy mennyire lehetnek tartósak ezek a változások, és hogy az Európai Unió új szabályozása hatékony lehet-e az ESG minősítés hiányosságainak kiküszöbölésében.