Az EU Tanácsa előző héten csütörtökön jóváhagyta az Oroszország elleni hetedik szankciócsomagot, amely egyebek mellett behozatali tilalmat vezet be az orosz aranyra, és szigorítja az egyes csúcstechnológiai termékek exportjának ellenőrzését.
A csomag kibővíti azon ellenőrzött termékek listáját, amelyek hozzájárulhatnak Oroszország katonai vagy védelmi és biztonsági ágazatának fejlesztéséhez, és ezáltal szigorítja a kettős felhasználású és fejlett technológiára vonatkozó exportellenőrzést – állítja a Remix hírportál.
„Az EU újabb fontos lépést tett annak érdekében, hogy Oroszország kevésbé legyen képes finanszírozni az Ukrajna elleni háborúját” – mondta Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
A Tanács sajtóközleménye szerint
A gazdasági szankciók mellett a Tanács úgy döntött, hogy további személyeket és szervezeteket vesz fel a szankciós listára és a jelentéstételi kötelezettségek közé, hogy könnyebbé váljon az EU-ban lévő vagyonuk befagyasztása.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is kifejtette véleményét arról, hogy az új szankciócsomag nem érinti az orosz gázt:
„Magyarország régóta hangsúlyozza, hogy a gázellátás fizikai valóság és nem ideológia kérdése (...) Úgy tűnik, hogy még Nyugat-Európa sem tudja átírni a tényeket”.
Szijjártó elmondta, hogy tavaly és tavalyelőtt a piaci szereplők megpróbálták őt lebeszélni a hosszú távú szerződésről a Gazprommal, mert úgy ítélték meg, hogy anélkül is biztosítható a gázellátás. Ám mindig kitartott amellett, hogy az ország energiabiztonsága stratégiai, nemzetbiztonsági kérdés, ezért a Gazprommal és a Shellel is hosszú távú gázvásárlási szerződést kötöttek – írta korábban a Makronóm.
A magyar kormányzat eddig sem kockáztatott, és most sem: az ország energiabiztonságának erősítése érdekében országunk tárgyalásokat folytat, hogy a hosszú távú szerződésekben szereplő mennyiségeken felül 700 millió köbméternyi plusz földgázt szerezzen be.
Borítókép: Shutterstock