Egy indiai férfi márciusban vett fel hitelt egy alkalmazáson keresztül, de megbánta: a csaló hozzáfért a férfi feleségének intim képeihez a telefonján, és azzal fenyegetőzött, hogy megosztja azokat.
Az indiai férfit sok más emberhez hasonlóan a gyors és egyszerű hitelengedélyezési folyamat vonzotta. Mindössze annyit kellett tennie, hogy letölt egy alkalmazást a telefonjára, és benyújtja személyi igazolványának másolatát, hogy jogosult legyen.
Gyorsan kapott is egy kis pénzt – de csak a kért összeg felét. Alig három nappal később
Adósságai egyre csak nőttek, mivel más pénzügyi alkalmazásoktól is vett fel hitelt, hogy az elsőt visszafizesse. Végül a férfi több mint 6000 dollárral tartozott, 33 különböző letöltött alkalmazásnak.
Néhány ilyen alkalmazás üzemeltetője meg is fenyegette a férfit, de ő túlságosan félt ahhoz, hogy a rendőrséghez forduljon. Az alkalmazások üzemeltetői továbbá hozzáférést szereztek a telefonján lévő összes kapcsolatához és a képeihez, és
„Nem hiszem, hogy elengednek. Féltem az életem. Minden nap fenyegető hívásokat és üzeneteket kapok” – mondta az indiai férfi.
Indiában az ilyen típusú mobiltelefonos csalások túlságosan is elterjedtek. Az Indiai Központi Bank (RBI) tanulmánya szerint 2020. január 1. és 2021. március 31. között 600 illegális hitelezési alkalmazást azonosítottak – állítja a BBC.
Ebben az időszakban Maharashtra államban érkezett a legtöbb panasz a kölcsönző alkalmazásokkal kapcsolatban, 572-t jelentettek az RBI-nak.
„Ezek az alkalmazások problémamentes kölcsönöket, gyors pénzt ígérnek – az áldozatok pedig nem is sejtik, hogy a csalók feltörik a telefonjukat és ellopják az adataikat” – mondta Yashasvi Yadav, a maharasi kiberügyi hivatal rendőrfőfelügyelője.
„Ez az átverés azért népszerű, mert Indiában nagyon sok ember nem jogosult [törvényes banki] hitelre” – tette hozzá Yadav.
Gyakran az alkalmazásokat kínai szervereken keresztül futtatják, de maguk a csalók általában Indiában vannak – folytatta a felügyelő. Yadav szerint sok csalót sikerült már elkapni a bankszámlájuk és a telefonszámuk nyomon követésével, a BBC által megszólaltatott csaló azonban azt mondta, hogy viszonylag egyszerű kikerülni az indiai hatóságokat.
„Az alkalmazások alapítóit és munkatársait nagyon nehéz lenyomozni, mivel hamis papírral jutnak telefonszámhoz”
– állítja a csaló.
„India egész területéről dolgozunk, nincs pontos telephelyünk. Mindössze egy laptopra és egy telefonra van szükségem. Egy hozzám hasonló operátornak több mint 10 telefonszáma van, amit az ügyfelek fenyegetésére használhat.”
Ez a bizonyos csaló elmondta, hogy arra képezték ki őket, hogy megtalálják a „hiszékeny és rászoruló” embereket, akiknek aztán csak a felét adják kölcsön annak, amit kérnek. Ezt követően a csaló követeli, hogy ennek az összegnek a háromszorosát fizessék vissza.
A BBC látta az áldozatoknak küldött üzeneteket – ezek között szerepelnek olyan fenyegetések is, mint hogy az áldozat családtagjainak és munkatársainak is beszámolnak a tartozásáról. De vannak ennél brutálisabbak is, amelyek azzal fenyegetnek, hogy
A kormány tett némi erőfeszítést a hitelcsalók felszámolására. Tavaly májusban felszólította a Google-t, hogy vizsgálja felül a Play alkalmazásboltban elérhető alkalmazásokat.
A digitális hitelezéssel kapcsolatos tanulmányát követően az RBI felkérte a kormányt, hogy dolgozzon ki új jogszabályokat az illegális hitelezés visszaszorítására.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 9. rész.
Rugalmasan reagál a szankciókra a globális olajpiac.
India is reagált az amerikai elnök bejelentésére.
Fontos megállapodásokat kötött az amerikai elnök.
Nyomdafestéket nem tűrő módon alázzák a kétgyermekes édesanyát.
Nem akárhonnan érkezett a véresen komoly fenyegetés.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
