Először nyert olaszrizling egy rangos nemzetközi borversenyen, magyar pincéből származik

A világ egyik legtekintélyesebb borversenyén először nyert rangos platina elismerést olaszrizling fajtaborként, az Önöké. Mennyire volt erős a mezőny?

Idén ötvennégy országból minden eddiginél több, összesen 18 244-féle bort neveztek a Decanter World Wine Awards-ra, ez a nemzetközi borvilág egyik legmagasabb presztízsű borversenye. A megmérettetésen Magyarország szinte összes borvidékéről több tucat borászat képviseltette magát, és végül

A platinaérmesek közé 97 ponttal került be a 2021-es olaszrizlingünk. Ez azért is egyedülálló, mert magyar olaszrizling fajtabor először nyert ilyen magas szintű elismerést, ráadásul a zsűri a bor ár-érték arányát is kiemelte. A maximálisan elérhető 100 pontból a 250 fős zsűri kizárólag 95 pont felett adott ki aranyérmet, míg platinadíjjal ezek közül is csak a legkiválóbb tételeket jutalmazták. Nagyon sok bizottság kóstol ilyenkor, az első kóstolás után kerülnek ki az aranyérmes tételek, utána kerül át a bor egy újabb bizottsághoz, négy-öt kóstoláson ment át a mi rizlingünk is, így választották ki a platina érmesek közé, méghozzá olyan magas pontszámmal, aminél magasabb az egész versenyen nem született, azaz a legjobbak közé sikerült feljutnunk. 

Miért ilyen nehéz rizlinggel nyerni? Elvégre egy közkedvelt fajta a kevésbé borértő közönség körében is…

Valóban, az olaszrizling itthon mindenki kedvence a rozé és az irsai után. A borászok is szeretik, hiszen egy megbízhatóan termő szőlőfajta, még egy pocsék évjáratból is ki lehet hozni valami nagyszerű bort. A nyári rizlingektől egészen a késői szüretelésűekig ezer változata van, külföldön viszont alig ismerik. A Decanter World Wine Awards-ra is jobbára Magyarországról, esetleg Horvátországból szoktak Olaszrizlinget nevezni, így különösen nehéz pálya volt ez nekünk.

Mi a sztori a Zelna Borászat 2021-es rizlingje mögött, mitől lett olyan különleges, hogy levette a zsűrit a lábáról?

A tavalyi évben ez a Balaton sorozatunk keretében készült egy nyári fehérbornak, általában ebből a kategóriából készítjük a legtöbbet. Csakhogy amikor termett a szőlő, nagy volt a szárazság, ami elég szűkös termést eredményezett. De nem csak kevesebb bogyóval tudtunk dolgozni, ezek íze is sokkal koncentráltabb lett. A végeredmény egy nagyon szép, egyensúlyos rizling lett, ugyanakkor aggódtunk is egy kicsit, hogy túl nagy a beltartalom egy nyári borhoz. Az alkoholtartalma 14 százalék feletti, ebből azért lassabban csúszik le egy-két üveg, pedig a nyári boroknak éppen ez lenne a lényegük. A rizling passzoljon a teraszon elfogyasztott fröccshöz, legyen a nyár esti grillpartik bora. A tartalmasabb rizlingjeink jellemzően a nyár végén szoktak megjelenni, ezek már inkább a Füred-csopaki termőhelyhez köthetők, és inkább egy komolyabb ebéd mellé valók, mint a grillpartykhoz.

Ami még nyitott kérdés, az a dűlős kategória. Évek óta forgalmazzuk, ott van az asztalokon.

viszont itt akár háromszáz méterenként is más képet mutatnak ezek a borok. Ezt a sokszínűséget szeretnénk a csúcskategóriában megmutatni, ami a következő évek nagy munkája lesz.

Az olaszrizling, a balatonfüredi termőhely és az ökológiai gazdálkodás együtt teremtette meg annak lehetőségét, hogy borászatunk a világ élvonalába kerüljön - nyilatkozta, miután a boruk elnyerte a platinadíjat. Mit jelent egy borászat esetében az ökológiai gazdálkodás?

2014-ben kezdtük el a gazdálkodást itt, Balatonfüreden, egy évre rá hoztuk meg azt a döntést, hogy jelentkezünk az Öko Garanciához. 2018-ban készültek el az első bioboraink. Ez egy rendkívül környezetkímélő gazdálkodási forma. A közhiedelemmel ellentétben ez

a növényvédelemre nekünk is szükségünk van, ugyanakkor elsősorban a prevencióra törekszünk, és csak válogatott alapanyagokat használunk, például felszívódó vegyszerek nálunk szóba sem jöhetnek. Kerüljük a gyomirtózást és a műtrágyát. A szőlőbirtok egy monokultúra, amit mi azzal próbálunk változatosabbá tenni, hogy speciális magkeverékekkel pár évente újravetjük a sorközöket, így élő környezetet hozunk létre.

Okoz ez a fajta művelés versenyhátrányt azokkal szemben, akiket nem korlátoznak ilyen megkötések, mondjuk korlátlanul műtrágyázhatnak, vagy meghálálja a szőlő a környezetbarát hozzáállást?

Kezdetben valóban okozott hátrányt, de abbahagytuk volna, ha nem válik be. Nehézségek ugyanakkor vannak, például mi kifejezetten törekszünk arra, hogy a legjobb minőséget hozzuk ki a bio alapanyagokból, ami azt jelenti, hogy csak egészséges szőlőszemeket engedünk be a présbe. Összességében

ami sokszor állít minket nehéz feladat elé, arról nem is beszélve, hogy pár évvel ezelőttig azt tapasztaltuk, hogy a bio termékeket inkább negatívan ítélték meg a vásárlók. Ugyanakkor elmondhatom, hogy mára fordult a kocka, ha jó a minőség, a vevők már szívesebben választják.

Sőt, annak dacára, hogy a magyar köztudottan árérzékeny vásárló, és korábban jókora keletje volt az alsópolcos, műanyagpalackos italoknak, mára elindultunk a mennyiségtől a minőség felé. 

Igen, és bár ma is az 1000 Forint alatti kategóriában van a legnagyobb forgalmuk a boroknak a piacon, ott is találni már egész jó ivású borokat. Azok a vásárlók, akikkel mi találkozunk, kifejezetten azok a borkedvelő fogyasztók, akik fontosnak tartják, hogy mit fogyasztanak, az hogy készül, honnan származik.

Fellendülőben van a borturizmus is, tavaly csak szeptember-októberben közel másfél millió vendégéjszakát töltöttek el az utazók valamelyik magyar borvidéken.

Ez egy jól látható trend, a mi borvidékünkön is egyre jelentősebb lesz a borturizmus. A mi pincénk ugyan nem arra szolgál, hogy látogatókat fogadjunk, van viszont a Balaton partján egy borbárunk, ott szoktunk vezetett kóstolókat tartani sommelier közreműködésével. Mi is azt tapasztaljuk, hogy nagyon vevő a közönség ezekre a programokra, és nem csak nyáron, egész évben kapjuk a megkereséseket. Szezon előtt és után is jönnek hozzánk vendégek, és ami a legjobb, látom rajtuk a nyitottságot, érdeklődést.

Nem véletlen, elvégre folyamatosan nő a fizetőképes kereslet, van miből élményt vásárolni. Milyen korosztályok érdeklődnek leginkább?

Elsősorban a harminc-ötven közöttiek, akik a borfogyasztáson túl komplexebb élményeket is keresnek. Családok, baráti társaságok egyaránt érkeznek; és egyre inkább megjelennek a fiatalok, a huszonévesek is.

Ez azért érdekes jelenség, mert egy évtizede még visszatérő panasz volt a borászok részéről, hogy a fiatalabb generációkat nem érdeklik a minőségi borok, gin tonicot meg olcsó, édes vörösborból kevert VBK-t isznak. Ez mára megváltozott?

Abszolút. Látjuk ezt itt Balatonfüreden is a Borhetek rendezvénysorozaton. Ez egy kiemelt esemény, ahol egy sokkal szélesebb skálán találkozhatunk a fogyasztóinkkal, mint a borbárban vagy a pincében, és az a tapasztalatunk, hogy

és nem csak a buli kedvéért jönnek, hanem tudatosan keresik a helyi fajtákat, a különlegességeket, amit mindig nagy öröm látni.

Ha már fiatalság, a borászok körében is megjelent már az új generáció?

Igen, éppen a fiatal, zömében második generációs borászok köréből hoztuk létre a Rizling Generációt 2015-ben. Az egyesület huszonöt tagpincészettel indult útnak a Balatonfüred-csopaki borvidékről, köztük a legnagyobb termelőktől a kisebb kézműves borászatokig. Ma már vannak kézzelfogható eredményeink, ilyen a 2016-ban útjára indított BalatonBor, melyet a Balatoni Kör Vinea programjával közösen hoztuk létre. Ez az egyike az első termelői összefogásra épülő régiós bormárkáknak Magyarországon. Meghatároztuk, hogy ez csak Olaszrizlingből készülhet, viszonylag korai szüretelésűnek kell lennie, maximálisan 13 százalék körüli alkoholtartalommal. Ne legyen túlságosan tartalmas, ugyanakkor nagyon vékony se legyen.

nem kell tuttifruttis vagy más fajtákra jellemző karakterekre törekednünk. Az objektív paramétereken túl a termék minőségét egy, a Balatoni Kör és a Rizling Generáció által összehívott bíráló bizottság garantálja. Kizárólag a borbírálaton megfelelt borokból készülhet BalatonBor, de mi magunk is évről évre látogatjuk egymás pincéit, már január-februárban végigkóstoljuk az egyesületi tagok borait. Ez egy jó visszajelzés mindenkinek, próbálunk segíteni egymásnak, hogy szakmailag szinkronban tudjunk fejlődni, és ennek az lett az eredménye, hogy egyre jobb borokat készítünk. Borrégió szinten most tartunk az évi hatszázezer palack bornál, készen van már mindehhez az eredetvédelmi rendszerünk is.

Ma már divat borértőnek lenni, de a borászok mindennapjairól nem sokat tudunk. Mennyire nehéz munka ez?

Könnyen bele törhet az ember bicskája. Az biztos, hogy teljes embert igénylő feladat a borászat. Nagyon kemény dió együtt dolgozni a természettel, hatalmas alázat szükséges hozzá. Amikor az első pár évben mi is találkoztunk a természet erejével, nagyon nehéz volt megemészteni, hogy hiába tesz meg az ember mindent, egy-egy nagyobb vihar vagy hosszabb aszály mindent képes akár pillanatok leforgása alatt lenullázni. Végül sikerült megtanulnunk összhangban élni a természettel.

Viszont az éghajlatváltozás következtében az időjárás a mostaninál is szélsőségesebb lesz a közeljövőben, főleg a Kárpát-medencén belül fogjuk durván érezni ennek a hatását. Sokan máris attól tartanak, hogy ez a magyarországi borászat végét is jelentheti.

Tény és való, hogy kialakult Magyarországon egy olyan fajtaszerkezet, amit két dolog befolyásolt. Szerencsésebb esetben azok a szőlőfajták kerültek előtérbe, amelyek nagy termelési biztonsággal nevelhetők, ugyanakkor jó borok készíthetők belőlük. Többek között ilyen az olaszrizling is. A másik vonal is elég erős, mivel az elmúlt egy-két évtizedben fellendültek a borászatok, sokan mentek el abba az irányba, hogy követik a fogyasztói trendeket. Hét-nyolc éve még nagyon menő bornak számított például a chardonnay, nagyon jól fogyott, sokan direkt ezért ültették nyakra-főre. Aztán a fogyasztók elpártoltak tőle, most pedig legfeljebb a pezsgőkészítés felfutása mentheti meg ezeket az ültetvényeket. Ugyanis itt, a Balatonfelvidéken lassan már olyan az időjárás, mint Olaszországban, forrók a nappalok, melegek az éjszakák, és az olyan fajták, mint a savignon blanc, ezt nem viselik jól, ezekből a nagyobb hőmérsékletingadozás tudná kihozni azokat a jegyeket, amelyek igazán kiválóvá tennék a belőlük készített bort. Ezek a fajták nyilván nem tudnak olyan jól alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, vélhetően idővel el is fognak tűnni Magyarországról. Én azonban azt gondolom, hogy

nem pedig a szőlő és borkultúrára. Szicíliában, Dél-Olaszországban sokszor annyi szőlő terem, mint hazánkban, pedig ott még nagyobb a szárazság és a meleg. A szőlő egy nagyon szívós növény, sok mindennek ellenáll. A borok stílusa persze változni fog, de ez nem baj, emlékeztetnék, hogy a világ egyik legnagyobb borversenyén egy olyan, 14 százalékos alkoholtartalmú olaszrizlinggel sikerült elhoznunk a platinát, amely éppen egy aszálynak köszönhette a magasabb cukortartalmát, karakteres ízét. Szerintem tudunk majd alkalmazkodni a klímaváltozáshoz.