A vezető közgazdászok egy része arra számít, hogy a magas infláció, a nagyobb élelmezési bizonytalanság és az alacsonyabb bérek 2022-ben is fennmaradnak a világban.
Bár a járvány után az országoknak talpra kellene állniuk, a gazdaságok az ukrajnai háború következményei és a COVID-19 újabb hullámai miatt szenvednek – ez azt jelenti, hogy továbbra is a válságkezelésre kell összpontosítani.
A magas jövedelmű országok közvéleménye is pesszimista. Csak három országban – az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában – mondják többen, hogy életszínvonaluk emelkedésére számítanak, nem pedig csökkenésére. Az Ipsos és a Világgazdasági Fórum által a közelmúltban végzett felmérésben szereplő 11 országból hétben
A 2022 eleji konszenzusos előrejelzés szerint a legnagyobb gazdaságok az év végére visszatérnek a COVID előtti növekedési pályára, Kína, Európa és az USA vezetésével. Az OECD 4,5 százalékos globális növekedést prognosztizált. Az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében az előrejelzések visszafogottabbak voltak, és a növekedés 2024-re még mindig 5,5 százalékkal a trend alatt marad (Kína nélkül). A várakozások szerint
Hat hónappal később a kép jelentősen megváltozott. A legutóbbi felmérésben a válaszadók többsége gyenge növekedést vár az Egyesült Államokban, Kínában, Latin-Amerikában, Dél- és Kelet-Ázsiában, a Szaharától délre fekvő Afrikában, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Európában a többség nagyon gyenge gazdasági aktivitást vár – adta hírül a World Economic Forum.
1. Magasabb infláció és megélhetési költségek az alacsonyabb reálbérek mellett.
A megkérdezett közgazdászok szerint az inflációs problémák 2022-ben továbbra is Latin-Amerikában és az Egyesült Államokban jelentkeznek leginkább.
Ezzel párhuzamosan a közgazdászok kétharmada arra számít, hogy az átlagos reálbérek rövid távon csökkenni fognak a fejlett gazdaságokban, míg egyharmaduk bizonytalan. Az alacsony jövedelmű gazdaságokban azonban a válaszadók túlnyomó többsége az átlagos reálbérek csökkenésére számít.
2. Nagyobb élelmezési bizonytalanság a fejlődő gazdaságokban
Az ukrajnai háborúnak jelentős globális hatásai vannak - áll a jelentésben. 2020-ban 36 ország importálta búzájának több mint 50 százalékát Oroszországból vagy Ukrajnából.
A növényi olajok, a gabonafélék és a hús alindexei minden idők legmagasabb szintjét érték el, míg a búza ára az előrejelzések szerint több mint 40 százalékkal fog emelkedni. A következő három évben a közgazdászok nagyobb élelmiszer-biztonságra számítanak Latin-Amerikában és Dél-Ázsiában, valamint rendkívül bizonytalan környezetre a szubszaharai Afrikában, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A felmérés idézi az ENSZ egyik jelentését, mely szerint az emelkedő élelmiszer- és energiaárak és a már amúgy is feszített állami költségvetésre gyakorolt hatásuk kombinációja számos országban élelmiszerhiányhoz és áramszünetekhez vezethet, és másodlagos fegyveres konfliktusokat válthat ki – írja a WEF.
A jelentésben szereplő közgazdászok egyetértenek abban, hogy a háború az élelmezésbiztonságot valószínűleg nem érinti az Egyesült Államokban, Európában és kisebb mértékben Kínában, valamint a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben. A globális kínálat csökkenésére reagálva a nemzeti érdekek nevében exportkorlátozásokat vezetnek be.
3. Az ellátási láncok fokozottabb lokalizálása és átpolitizálódása
A globális ellátási láncok az elmúlt években egyre inkább átrajzolódtak, többek között a Brexit okozta sokk, a globális világjárvány mélyreható hatása és az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt.
A további sokkoktól való félelem közepette mind a kormányok, mind az üzleti szféra újragondolja a kereskedelmi és termelési kapcsolatokban a kitettség, az önellátás és a biztonság kérdését – áll a jelentésben.
A vezető közgazdászok az ellátási láncok jelentős átalakítására számítanak a következő három évben. A globális értékláncok új geopolitikai törésvonalak mentén történő átrendeződését is valószínűnek tartják. Mintegy ezer vállalat jelentett be szigorúbb intézkedéseket az oroszországi jelenlétével kapcsolatban, mint amennyit a nemzetközi szankciók jelenleg megkövetelnek.
4. A globalizáció nagyobb mértékű visszaszorulása
A jelentés szerint a világjárvány a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat is megterhelte. A közelmúlt geopolitikai eseményeinek visszahatásai egyszerre szilárdítják és zavarják meg ezeket a tendenciákat, új törésvonalakat hozva létre a fizikai integrációban, ezzel súlyosbítva a szakadékokat, ahol nőtt Amerika és Kína befolyása. A megkérdezett közgazdászok többsége az áru-, technológiai és munkaerőpiacok romlására számít.
A közgazdászok jelentése arra figyelmeztet, hogy az azonnali energiaár-sokk enyhítésén túl a kormányoknak középtávon szembe kell nézniük nemzeti energiapolitikájuk átalakításával, miközben az ellátásbiztonság és az éghajlattal kapcsolatos célok egyensúlyát is fenn kell tartaniuk. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a rövid távú nemzeti érdekek előtérbe helyezése háttérbe szoríthatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
Borítókép: Frank Busch/Unsplash
Donald Trump nyertesként mehetett haza, Európa nemzetei és gazdasági szereplői pedig elkezdhetnek gondolkodni, hogyan teljesítik a feltételeket. Kohán Mátyás írása.
Júliusban az infláció éves alapon mérséklődésnek indult, két hónap után megállt a fogyasztói árak emelkedése.
Mi ezt az egészet a kívülállók derűs nyugalmával szemlélnénk, ha nem gyűrűzne be hozzánk is, revolverezve bennünket egy olyan témában, amihez semmi közünk. Ungváry Zsolt írása.
Az amerikai elnök lépésének az Egyesült Államokban is számos kritikusa akad.
A vágyvezérelt vélekedések szerintem kölcsönösen le- és alábecsülik a politikai ellenfelet.
Schmidt Mária is részt vett az ötödik alkalommal megrendezett MCC Feszten. Kacsoh Dániellel, a Mandiner online főszerkesztő-helyettesével beszélgettek arról, hogyan látják a világot, azon belül pedig az Európai Uniót.
Donald Trump bejelentette a találkozó helyét és időpontját – egyik sem az, amire sokan számítottak.
Könnyen lehet, hogy az orosz elnöknek mégsem kell lemondania az elfoglalt területekről.
