A vezető közgazdászok egy része arra számít, hogy a magas infláció, a nagyobb élelmezési bizonytalanság és az alacsonyabb bérek 2022-ben is fennmaradnak a világban.
Bár a járvány után az országoknak talpra kellene állniuk, a gazdaságok az ukrajnai háború következményei és a COVID-19 újabb hullámai miatt szenvednek – ez azt jelenti, hogy továbbra is a válságkezelésre kell összpontosítani.
A magas jövedelmű országok közvéleménye is pesszimista. Csak három országban – az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Kanadában – mondják többen, hogy életszínvonaluk emelkedésére számítanak, nem pedig csökkenésére. Az Ipsos és a Világgazdasági Fórum által a közelmúltban végzett felmérésben szereplő 11 országból hétben
A 2022 eleji konszenzusos előrejelzés szerint a legnagyobb gazdaságok az év végére visszatérnek a COVID előtti növekedési pályára, Kína, Európa és az USA vezetésével. Az OECD 4,5 százalékos globális növekedést prognosztizált. Az alacsony és közepes jövedelmű országok esetében az előrejelzések visszafogottabbak voltak, és a növekedés 2024-re még mindig 5,5 százalékkal a trend alatt marad (Kína nélkül). A várakozások szerint
Hat hónappal később a kép jelentősen megváltozott. A legutóbbi felmérésben a válaszadók többsége gyenge növekedést vár az Egyesült Államokban, Kínában, Latin-Amerikában, Dél- és Kelet-Ázsiában, a Szaharától délre fekvő Afrikában, valamint a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Európában a többség nagyon gyenge gazdasági aktivitást vár – adta hírül a World Economic Forum.
1. Magasabb infláció és megélhetési költségek az alacsonyabb reálbérek mellett.
A megkérdezett közgazdászok szerint az inflációs problémák 2022-ben továbbra is Latin-Amerikában és az Egyesült Államokban jelentkeznek leginkább.
Ezzel párhuzamosan a közgazdászok kétharmada arra számít, hogy az átlagos reálbérek rövid távon csökkenni fognak a fejlett gazdaságokban, míg egyharmaduk bizonytalan. Az alacsony jövedelmű gazdaságokban azonban a válaszadók túlnyomó többsége az átlagos reálbérek csökkenésére számít.
2. Nagyobb élelmezési bizonytalanság a fejlődő gazdaságokban
Az ukrajnai háborúnak jelentős globális hatásai vannak - áll a jelentésben. 2020-ban 36 ország importálta búzájának több mint 50 százalékát Oroszországból vagy Ukrajnából.
A növényi olajok, a gabonafélék és a hús alindexei minden idők legmagasabb szintjét érték el, míg a búza ára az előrejelzések szerint több mint 40 százalékkal fog emelkedni. A következő három évben a közgazdászok nagyobb élelmiszer-biztonságra számítanak Latin-Amerikában és Dél-Ázsiában, valamint rendkívül bizonytalan környezetre a szubszaharai Afrikában, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.
A felmérés idézi az ENSZ egyik jelentését, mely szerint az emelkedő élelmiszer- és energiaárak és a már amúgy is feszített állami költségvetésre gyakorolt hatásuk kombinációja számos országban élelmiszerhiányhoz és áramszünetekhez vezethet, és másodlagos fegyveres konfliktusokat válthat ki – írja a WEF.
A jelentésben szereplő közgazdászok egyetértenek abban, hogy a háború az élelmezésbiztonságot valószínűleg nem érinti az Egyesült Államokban, Európában és kisebb mértékben Kínában, valamint a kelet-ázsiai és csendes-óceáni térségben. A globális kínálat csökkenésére reagálva a nemzeti érdekek nevében exportkorlátozásokat vezetnek be.
3. Az ellátási láncok fokozottabb lokalizálása és átpolitizálódása
A globális ellátási láncok az elmúlt években egyre inkább átrajzolódtak, többek között a Brexit okozta sokk, a globális világjárvány mélyreható hatása és az ukrajnai háború okozta bizonytalanság miatt.
A további sokkoktól való félelem közepette mind a kormányok, mind az üzleti szféra újragondolja a kereskedelmi és termelési kapcsolatokban a kitettség, az önellátás és a biztonság kérdését – áll a jelentésben.
A vezető közgazdászok az ellátási láncok jelentős átalakítására számítanak a következő három évben. A globális értékláncok új geopolitikai törésvonalak mentén történő átrendeződését is valószínűnek tartják. Mintegy ezer vállalat jelentett be szigorúbb intézkedéseket az oroszországi jelenlétével kapcsolatban, mint amennyit a nemzetközi szankciók jelenleg megkövetelnek.
4. A globalizáció nagyobb mértékű visszaszorulása
A jelentés szerint a világjárvány a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat is megterhelte. A közelmúlt geopolitikai eseményeinek visszahatásai egyszerre szilárdítják és zavarják meg ezeket a tendenciákat, új törésvonalakat hozva létre a fizikai integrációban, ezzel súlyosbítva a szakadékokat, ahol nőtt Amerika és Kína befolyása. A megkérdezett közgazdászok többsége az áru-, technológiai és munkaerőpiacok romlására számít.
A közgazdászok jelentése arra figyelmeztet, hogy az azonnali energiaár-sokk enyhítésén túl a kormányoknak középtávon szembe kell nézniük nemzeti energiapolitikájuk átalakításával, miközben az ellátásbiztonság és az éghajlattal kapcsolatos célok egyensúlyát is fenn kell tartaniuk. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a rövid távú nemzeti érdekek előtérbe helyezése háttérbe szoríthatja az éghajlatváltozás elleni küzdelmet.
Borítókép: Frank Busch/Unsplash
„Mi a magyar érdeket Washingtonban is tudjuk képviselni, míg Magyar Péter Brüsszel érdekeit akarja idehaza képviselni” – jelentette ki Lázár János miniszter a Mandiner teltházas Klubestjén. A miniszter egy Lázárinfóval is megörvendeztette a megjelenteket.
„A nyugdíjat nem elvenni és csökkenteni, hanem odaadni és emelni kell” – jelentette ki Zsigó Róbert miniszterhelyettes a közmédia műsorában.
Ettől függetlenül mégis tett egy próbát Takács Péter.
A mérsékeltebb inflációhoz jelentősen hozzájárulnak a különböző hatósági intézkedések, így az élelmiszerekre és drogériai termékekre vonatkozó árrésstop.
Hernádi Zsolt elmagyarázta, hogy a mi a baj az Adria-kőolajvezetékkel.
„Búzatáblák helyett rakéták, ez a terv lényege” – jelentette ki Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője annak kapcsán, hogy a Tisza-féle Néppárt beállt Von der Leyen költségvetési tervei mögé.
A bolgár sajtó szerint Orbán partnerként lépett be Washingtonba és győztesként távozott.
