A válasz: nem. Legalábbis a Financial Times által megkérdezett közgazdászok 70 százaléka szerint, akik úgy vélik, jövőre jön a recesszió az Amerikai Egyesült Államokban.
A legfrissebb felmérés – amit a Financial Times és a Chicagói Egyetem kutatóközpontja, az IGM közösen készített – nem hemzseg a vezető közgazdászok optimista nyilatkozataitól. A megkérdezettek 70 százaléka véli úgy, hogy az USA gazdasága 2023-ban nem tudja elkerülni a recessziót.
A közvélemény-kutatás még az amerikai jegybank 75 bázispontos emelése előtt készült, de így is éppen a Fednek az irányadó kamatra vonatkozó szigorításaira fókuszál, rámutatva, hogy a következő időszakban további emelések várhatók. Az FT által megkérdezett negyvenkilenc vezető közgazdász 40 százaléka úgy véli, hogy az ebben illetékes Nemzeti Gazdaságkutató Iroda (National Bureau of Economic Research - NBER) 2023 első vagy második negyedévében recessziót fog hirdetni, míg egyharmada azon a véleményen van, hogy a recesszió valóban nem kerülhető el, de kitolható a jövő év második felére.
A közvélemény-kutatás résztvevőinek véleménye erősen ellentmond a Fed prognózisának a recessziót illetően. Jerome Powell Fed-elnök szerint előrejelzéseikben még mindig a GDP-növekedés és az alacsony munkanélküliségi ráta szerepel, így minden összejöhet egy „puha landoláshoz”, vagyis az infláció legyőzéséhez recesszió nélkül. Ugyanakkor azt is bevallotta, hogy
A megkérdezettek sokkal pesszimistább előrejelzéseket fogalmaztak meg, tekintettel az infláció folyamatos növekedésére és arra, hogy az eddigi monetáris politikai intézkedések messze nem tűnnek olyan súlyúaknak, amelyeket az egyre aggasztóbb helyzet megkívánna. Tara Sinclair, a George Washington Egyetem közgazdász-professzora a „puha landolás” kapcsán úgy fogalmazott: „ez nem egy sima leszállás egy hagyományos kifutóra. Ez olyan, mintha tomboló szélben egy kifeszített kötélre kellene leereszkedni a géppel. Teljesen irreális az az elképzelés, hogy a Fednek sikerül visszaszorítani az inflációt 2 százalék körülire recesszió nélkül”.
Christiane Baumeister, a Notre Dame Egyetem közgazdász-professzora szerint a Fed kénytelen lesz további, erős kamatemeléseket végrehajtani az infláció függvényében, a kamatszint pedig a jelenlegi 1,75-ről a jövő évre 4 százalékra is ugorhat.
Dean Croushore, aki jelenleg a Richmondi Egyetem tanára, de előtte 14 éven át a Fed-nél dolgozott, úgy fogalmazott: a FED túl hosszú ideig habozott, ezért elképzelhető, hogy az 5 százalékos emelést is el kell érnie, mégpedig nem lassú tempóban.
„Ha egy kicsit felgyorsítanák a kamatemeléseket, az rövid távon okozhat pénzügyi ingadozást, de elkerülhetik vele a későbbi, drasztikusabb lépéseket” – mondta.
Címlapkép: Joe Biden amerikai elnök, Jerome Powell, az amerikai jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékbankrendszer, a Federal Reserve System elnöke és Janet Yellen pénzügyminiszter tanácskozik a washingtoni Fehér Házban 2022. május 31-én.
MTI/AP/Evan Vucci
Négy nap múlva életbe lép az uniós migrációs paktum, amely Magyarország jövőjét is érinti. A kérdésben azonban továbbra sem ismert Magyar Péter egyértelmű álláspontja. Miközben a paktum minden magyar embert érinthet, a Tisza Párt elnöke továbbra sem ad konkrét választ a felmerülő kérdésekre.
Nagyon egyszerű a recept.
A valóság máris szembejött a TISZA Párttal.
Az agráriumot egyszerre fenyegeti az aszály, az ukrán gabona és a munkaerőhiány. Hogyan biztosítja a Tisza-kormány az ágazat érdekvédelmét? Mi lesz az Agrárkamarával, a vendégmunkásokkal? Milyen gazdasági és politikai érdekek mozognak a magyar agrárium körül?
A magát függetlennek és objektívnek tartó média kéjesen ünnepel – mármint azok, akik nem kaptak pozíciót a Tisza-kormányban.
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.
