Tényleg a nyugdíjasok, családosok és a rezsi költségvetése lesz a 2023-as év, ismerte el az Index. Az adatok alapján egyértelmű, hogy baloldali álhír volt a megszorításokkal való fenyegetőzés.
A parlamentnek benyújtott törvénytervezetből kiderül, hogy a kormányzat
– 30 976,3008 milliárdos bevétellel
– 33 328,45 milliárd forintos kiadással és
– 2 352,15 milliárd forintnyi hiánnyal számol a közpénzügyek terén a következő évben.
Mivel a költségvetés egyúttal azt is jelzi, milyen értékeket vall egy társadalom és kormányzat (milyen tevékenységeket adóztat, támogat, finanszíroz), érdemes megvizsgálni, mely területek a nagy nyertesek.
Először is, a pénzügyminiszter a sajtótájékoztatóján nyomatékosította, hogy a jövő évi büdzsé célja a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése. Jelezte, hogy a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot. Varga Mihály kiemelte: a törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság-ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel.
„A kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával” – jegyezte meg, utalva arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most.
A törvényjavaslatról a Költségvetési Tanács egyébként megállapította: a 3,5 százalékos jövő évi költségvetési hiánycél elérhető, amennyiben a tervezett makrogazdasági pálya megvalósul, illetve az adóváltozásokat és a kiadások csökkenését részletesen kidolgozzák.
Kiemelendő, hogy a családtámogatásokra szánt összeg meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb, számolt be az Index.
A családok mellett a nyugdíjasok is jól járnak: „a pénzügyminiszter a törvénytervezet parlamenti benyújtása apropóján beszélt arról is, hogy 2023-ban az idei évhez képest: nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal többet fordít a kormány. A tervezet szerint mivel 5,2 százalékos inflációval tervezik az évet, ekkora nyugdíjemelésre számíthatnak az ellátottak év elején, ami a 13. havi nyugdíjra is vonatkozik. Utóbbi visszaépítése a nyugdíjrendszerbe jövőre 371,8 milliárd forintba kerül a költségvetésnek. Megmarad a nyugdíjprémium, amire 24,9 milliárd forintot tervezett be a kormány, de a Nők 40 program is, utóbbi éves szinten 372,4 milliárd forintba kerül. Nyugellátásokra összesen több mint 4 ezer milliárdot költ a jövő évi költségvetés” – írta a lap.
Nyugellátásokra tehát 730 milliárddal, családokra 450 milliárddal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal költ többet majd a kormány.
A fentiekből az látszik, hogy a 2010 után is alkalmazott különutas magyar válságkezelési recepttel megoldható, hogy megszorítások nélkül, növekedésösztönző módon maradjon a gazdaság fenntartható pályán, miközben a magyar emberek védve legyenek a világgazdasági válsághelyzet káros hatásaitól. Bár a baloldali lapok válságköltségvetésről írnak rengeteg megszorítással, a költségvetésből az derül ki, hogy a magyar cégek és munkavállalók adóterhei nem emelkednek (rendkívül indokolt esetben a teherbíró képesség figyelembevételével különadók azonban lesznek) és a közpénzügyek tovább közelednek az egyensúlyhoz, ráadásul a családokra és a nyugdíjakra is még több pénz jut, emellett megőrizhető a rezsicsökkentés is, ami Európában szinte egyetlen más országnak sem sikerül.
A családok védelmét annyira komolyan gondolja a kormányzat, hogy mint Varga egy kérdésre válaszolva elmondta, azért vették ki a rezsicsökkentés alól a kkv-kat és az önkormányzatokat, mert „ez egy családbarát kormány”, és alapvetően a családoknak kell az eredményekből részesülniük, de utalt rá, hogy a rezsivédelmi alapból adott esetben az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások és az egyházak megnövekedett energiaköltségét is lehet majd segíteni. A családokkal kapcsolatban kiemelte, hogy az intézkedéseik eredményei már látszanak, a termelékenységi arányszám elmozdult 1,5-1,6 százalék körüli szintre a korábbi 1,3-ról, azonban ezzel a szinttel még nem elégedettek.
A rezsi és a honvédelem azért kiemelt súlyú területek, mert külső válságok idején az ország és a gazdaság belső stabilitását ezekkel az eszközökkel lehet megvédeni. A rezsicsökkentés önmagán túlmutató fontosságú, hiszen visszafoghatja az inflációt, márpedig az infláció lehet a vásárlóerő visszaesésének egy oka, amivel a növekedés alapjai is elgyengülnének. A honvédelem pedig nem csak a hazai ipar fejlesztése miatt lényeges, hanem azért is, mert a választók világosan kinyilvánították, hogy a biztonságra, a háborúból való kimaradásra és az ország megvédésére szavaznak – a kormány pedig láthatóan mindent megtesz, hogy mindezt teljesítse.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 2024-ben várhatóan eléri a 18 millió főt, ami Európában a leggyorsabb növekedésnek számít a szektorban.
Valaki szóljon neki, hogy nyílt lapokkal nem igazán jó pókerezni.
Egyelőre homályos hogy miből, és milyen munkát kell érte végezni.
Most az Európai Unió térfelén pattog a labda.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
