Az ESG egy mozaikszó, amely az angol környezet (environment), a társadalom (social) és az irányítás (governance) szavakból tevődik össze. Az ESG-alapok az elmúlt években egy meghatározó tőkepiaci trenddé léptek elő, amelyek lényegében a fenntarthatóságra és a zöld befektetésekre helyezik a hangsúlyt. Elméletileg magasabb teljesítményt is nyújtanak azonos kockázatokkal, mint a hagyományos befektetések, de ezek nem mindig igazolódnak be.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
Az ESG-alapok három egymást követő évben óriási mennyiségű pénzt vonzottak be, viszont a jelenlegi tendenciákat figyelembe véve az ESG iránti kereslet egyre mérséklődik. Ezt alátámasztja, hogy a Morningstar Inc. adatai szerint az első negyedévben mintegy 36 százalékkal esett vissza az ESG-alapokban elhelyezett tőke. Többen ezt a háborúnak tulajdonítják, viszont ennél többről van szó. Az Amerikai Egyesült Államokban az alapok többsége harmadik fél által készített minősítésekre épít, amelyekkel probléma, hogy nincsenek kellően szabályozva, nem hiába kaptak rengeteg kritikát a következetesség és a transzparencia hiánya miatt. Az ESG-alapok még egy viszonylag új és ismeretlen területet jelentenek a befektetőknek, főként Európában, hiszen szemben az Amerikai Egyesült Államokkal az európai kontinensen nincs egy meghonosodott befektetői kultúra. Igaz ezen az új területen is mutatkoznak problémák az utóbbi időben.
Vizsgálat alá került a Goldman Sachs Asset Management és a Deutsche Bank AG befektetési ága is, ami jelzi, hogy az iparág problémái még csak most fognak kibontakozni. Az ESG-alapokat rengeteg kritika érte az utóbbi időszakban többnyire a politikai jobboldalról, de a kritikusok közt megtalálhatók ugyanúgy vállalatvezetők és ipari bennfentesek is. A fő problémát viszont a lakossági befektetők egyre növekvő bizonytalansága jelenti az ESG-alapokkal kapcsolatban.
A lakossági befektetők szkepticizmusát indokolja, hogy a mintegy 40 milliárd dolláros környezetvédelmi, szociális és irányítási iparág egyre inkább irányítja a megtakarításaikat. Az ESG-alapokkal kapcsolatban más vonatkozásban is problémák merültek fel. Három egymást követő évben jelentős mennyiségű pénzt vonzottak be ezek az alapok, viszont ez a dinamikus áramlás olyannyira alábbhagyott, hogy a Morningstar Inc. adatai szerint
A probléma nagyságát mutatja, hogy a járvány kezdete óta ez a legrosszabb adat, ami áprilisban még tovább esett. Ennek az lett az eredménye, hogy májusban a valaha volt legnagyobb arányban vették ki a befektetők a pénzüket havi szinten ezekből az amerikai tőzsdén jegyzett ESG-alapokból – a Bloomberg Intelligence becslése szerint.
Ha az ESG-részvényalapokat megnézzük, akkor az látszik, hogy májusban volt a legnagyobb tőkekiáramlás, és ez a tendencia folytatódni látszik, hiszen június második felére az európai ESG-részvényalapok átlagosan 14 százalékot veszítettek. Szemben a Stoxx Európe 600 részvényidexével, amely 11 százalékot esett. De nem csak Európában, hanem az Amerikai Egyesült Államokban is estek az ESG-részvényalapok, hiszen 16 százalékot estek, amely nem sokkal jobb arány annál, amit az S&P 500 produkált.
A problémát az is generálja, hogy egyre nyílik az olló az ESG-alapkezelők által a saját portfóliójuk kialakítására alkalmazott összetett stratégiák és az átlagemberek elvárásai között. Ezt jól példázza a Danske Bank A/S esete is, amelynek befektetési részlege az idei évben módosította az ESG-porfólióját, tette ezt azért, mert a fogyasztóvédők panaszkodtak a fosszilis tüzelőanyag-készletek jelenléte miatt. Habár elsőkörben rámutattak, hogy ragaszkodnak a szabályokhoz, és követik azokat, de végül eltávolították ezeket az eszközöket.
A lakossági ügyfelekkel közvetlenül foglalkozó pénzügyi szakemberek is egy egyre növekvő bizalmatlanságról számolnak be, hiszen a nem intézményi befektetők számára nehézségeket jelent az ESG-alapok rendszerében való eligazodás. De azt még az iparági bennfentesek is elismerik, hogy magát az ESG-t továbbra is nehéz meghatározni, és többnyire fogalmuk sincs, hogy mit takar. Ezt felmérések is alátámasztják.
Az Egyesült Királyságban például a kiskereskedelmi megtakarítók 66 százalékát nem érdekli az, hogy az allokáció fenntartható-e, sokkal inkább érdekli őket a megtérülés maximalizálása. Ha ezek a tendenciák így folytatódnak, akkor az ESG-ágazatnak meg kell barátkoznia a hirtelen leállás gondolatával. Ezen az sem segít, hogy az ESG-alapok többsége harmadik felek minősítéseire támaszkodik, amelyeket a pénzügyi szakemberek erősen kritizáltak a következetesség és az átláthatóság hiánya miatt.
Az ESG óriásai eddig a 2022-es év veszteseinek tűnnek, hiszen a világ legnagyobb ESG tőzsdén kereskedett alapja – a Blackrock Inc. 20,9 milliárd dolláros iShares ESG Aware MSCI USA – idén már az értékének közel egynegyedét veszítette el. Ha pedig a globális eladásokat vesszük figyelembe, akkor a Meta az Exxon Mobil Corp. és a Chevron Corp. részvényeit birtokló ETF még az MSCI World Indexnél is rosszabb eredményeket produkált. Az okok között meg kell említeni azt is, hogy azért teljesíthettek ilyen gyengén az év eddigi részében, mert a BlackRock ESG ETF kitettsége rendkívül magas a nagy technológiai részvényeknek.
Az ESG-alapok hírnevének növekedése és a legutóbb mutatott csökkenés egy időbe esett. Rengeteg kritikát kapott az ágazat, főleg a politika jobb oldaláról. Mike Pence szerint az ESG-alapok részesei egy „baloldali” összeesküvésnek, amit a republikánusok hivatottak megfékezni. De emellett az iparág kapott kritikát Elon Musk felől és a republikánus adományozó és fedezeti alapok főnökétől, Peter Thieltől is. Európában pedig az Európai Központi Bank kutatói továbbra sem biztosak abban, hogy ez a befektetési ágazat segítene a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az tény, hogy van némi zűrzavar, kiábrándultság és nyílt harag az iparággal kapcsolatban, és a szabályozó hatóságok is lépésre szánták el magukat ezzel kapcsolatban. Például a német hatóságok megdöbbentették az ESG világot, ugyanis május 31-én zöldmosással kapcsolatos vádak miatt razziát indítottak a Deutsche Bank alapegysége, a DWS Group székhelyén. De az Amerikai Egyesült Államok esetében is voltak ehhez hasonló lépések: ugyanis az ország Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete vizsgálja a Goldman Sachs Group Inc. befektetéskezelő részlegénél felmerülő, potenciálisan kétes ESG-követeléseket.
Az ESG szabályai képesek Európában gyors globális viszonyítási alapot jelenteni, éppen ezért az eszközkezelők egy olyan határidőt határoznak meg, amely kényszerítő erővel bír arra irányulóan, hogy tevékenységükbe jobban csatornázzák be a lakossági ügyfelek megítéléseit. Augusztustól például az Európai Unió megköveteli a pénzügyi tanácsadóktól, hogy az egyéni befektetők elvárásait tökéletesen elégítsék ki, tehát megfelelő ESG-részesedést kapjanak, még akkor is, ha ennek keretében versenytárshoz kell küldeniük az adott befektetőt. Ez a szabályozás pedig minden olyan alapkezelőre vonatkozik, amelyik európai befektetőt céloz meg, még ha Ázsiában vagy az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodik is.
A kihívást és az aggodalmat az jelenti, hogy a lakossági befektetők nem értik a fenntarthatóság különböző oldalait, hiszen a fenntarthatóság sok különböző dolgot jelent különböző emberek számára. Európa fő bankszövetsége az EBF már figyelmeztetett arra a jogbizonytalanságra, amelyet az új szabályozás jelent a pénzügyi szektor számára, valamint az ügyfelek zavarára.
A lakossági ügyfelek pedig fontosak Európa számára, hiszen az Európai Alap- és Vagyonkezelő Szövetség adatai szerint az európai közvetlen befektetések mintegy negyedét teszik ki. Ráadásul a biztosítók és a nyugdíjalapok kezelik a teljes forgalom nagyjából 40 százalékát, amely nagyrészt a mindennapi emberek által megtakarított pénzt jelenti, vagyis a pénzügyi szektornak élnie kell az új szabályozás kínálta lehetőségekkel.
Borítókép: MTI/ EPA/ YNA/ Yonhap
„A magyar választóknak fel kell ismerniük, hogy ez a gyűlölet nem a megoldás, hanem maga a katasztrófa” – hangsúlyozta összeállításában a Transzparens Újságírásért Alapítvány.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
Nem mindennapi jelenetek.
