Mindenkit meglepett: a várakozásokat felülmúlva 15,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér áprilisban, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14,1 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig 54,4 százalék volt a rendszeres bérek növekedése.
Szerző: Horváth András, Magyar Bankholding
A vizsgált hónapban a bruttó átlagkereset 507 500 forint volt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében, míg a nettó átlagkereset 349 700 forinton állt. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 518 500 forint volt a hónapban.
A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,2 százalékkal nőtt,
A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutató, a rendszeres bérek növekedése 14,1 százalék volt a hónapban az előző havi 15,5 százalék után. A keresetek a versenyszférában 13,9 százalékkal emelkedtek, míg a közszféra bérnövekedése 33,8 százalék volt a hónapban a nem rendszeres béreknek köszönhetően. A januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései továbbra is érdemben támogatják a dinamikát a költségvetési szektorban. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma 3,3 százalékkal emelkedett éves alapon, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsát.
A bérnövekedés folytatódhat
A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem a minimálbéremelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és 260 ezer forintra emelkedő szakmai bérminimum miatt, illetve
és várakozásunk szerint az idei bérnövekedési ütem 16 százalék körül lesz immár. A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése pedig tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit azonban könnyen meg is tehetnek a láthatóan továbbra is erős kereslet mellett. A látványosan erős áremelési és béremelési dinamikának – bár ez utóbbi havi alapon már nem gyorsult egyelőre – köszönhetően
ha a várakozások immár tartósan ezen a szinten ragadnak be és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket ehhez igazítják folyamatosan a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását igyekeznek a jegybankok világszerte megakadályozni a gazdaságok moderált hűtésével és megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is
Ágazati bontásban átlag feletti volt a bérnövekedés a hónapban az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a bérnövekedés a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a közigazgatásban.
A Makronóm Intézet kommentárja
Keresetek
A Makronóm Intézet vállalkozások körében végzett gyorsfelmérése alapján kijelenthető: szinte minden vállalkozás – ágazattól függetlenül – erős bérdinamikát tapasztalt az elmúlt időszakban. A válaszadók kiemelték, hogy a munkaerőpiac nagyon feszes, így a béremelésekkel egyaránt a munkaerő megtartását, valamint az új munkavállalók felvételét célozzák. Mindezek mellett hangsúlyozták, hogy az inflációs nyomás nemcsak a termelési költségeket növeli, hanem a béreket is hajtja, további béremelésre késztetve a munkáltatókat.
Érdemes felidézni, hogy a bérek dinamikus növekedése 2010 után indult el Magyarországon: míg 2002 és 2010 között csupán 13,7 százalékkal növekedtek a reálkeresetek (inflációs hatásoktól megtisztított bérnövekedés), addig 2010 és 2022 között várakozásaink alapján 76,7 százalékos reálbérnövekedés fog megvalósulni.
A jövőre vonatkozóan a reálbérek további növekedésére számítunk, amelyhez a 13 százalékra csökkentett szociális hozzájárulási adó, a 25 év alattiak SZJA-mentessége és a bővülő foglalkoztatás is hozzájárul.
Borítókép: MTI/Vasvári Tamás
A Telexnek több olyan munkatárs is nyilatkozott, aki nem végzett politikai munkát, mégis távoznia kellett, pedig a Tiszára szavazott.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
Alaposan utánajártak a műsorvezető bevételeinek.
Mi is ráfizethetünk a politikusok fizetéscsökkentésére, még a vegyes Tisza-csapatéra is.
„Facebook-posztok helyett várjuk a valódi kormányzati munka megkezdését” – fogalmaz a frakció.
A politikusi fizetések csökkentése nettó populizmus és demogógia. Éppen ezért jól eladható, és népszerűtlen ellene érvelni.
Az UEFA elnöke levelet írt Csányi Sándornak.
Az amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságának ülésén beszélt.
