Egy stratégia sikerességének mérése és értékelése alapvető fontossággal bír. Az európai szankciós politika bizonyos mérőszámok alapján nem igazán működik.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
A rubel
Az orosz fizetőeszköz értéke zuhanórepülésbe kezdett a háború első napjaiban. Egy euróért napról napra egyre több rubelt kellett fizetnie a vásárlóknak (lásd 1. ábra). A háború kitörésének napján 2,7 százalékot veszített az értékéből az orosz pénz. Ezt másnap 3,6 százalékos további esés követte. Február utolsó napján 1,3 százalékot vissza tudott hozni a rubel a kétnapi veszteségből, ám március elsején egyetlen nap alatt további 28,3 százalékkal lett gyengébb az euróval szemben. Egy héttel később további 17,6 százalékot buktak a rubelbe fektetők. Az orosz pénz értéke gyakorlatilag szabadesésben volt. Mindez tökéletesen összhangban volt a piaci várakozásokkal, a szankciókkal, az orosz devizatartalékok részleges zárolásával, a külföldi befektetők kivonulásával.
1. ábra: Az EURRUB árfolyam alakulása, azaz egy euró értéke rubelben. Forrás: Yahoo Finance.
Az elmúlt 16 év egyik legnagyobb zuhanását megdöbbentő módon tíz olyan nap követte, amikor a rubel árfolyama gyakorlatilag egy centit nem mozdult. Március 14-e és 24-e között végig 144,8 rubelt ért egy euró. A következő két nap záróárfolyama sem volt nagyon más, 144,7 és 144,4 orosz pénzt adtak egy uniós fizetőeszközért.
Március utolsó három napjában azonban olyasmi történt, amit valószínűleg nagyon kevesen vártak. A rubel 29-én 23,5 százalékot erősödött, melyet 30-án további 12,4 százalékkal fejelt meg, majd 31-én ehhez még 4,4 százalékot hozzátett. Így mindössze három nap alatt 36 százalékot erősödött az orosz fizetőeszköz.
Az erősödés azóta sem állt meg. A cikk írásakor a rubel 27,5 százalékkal erősebb, mint 2021 végén. Jelenleg az orosz pénzeszköz erősebb, mint az elmúlt öt évben bármikor. Három hónap alatt 57,0 százalékkal növekedett az értéke.
Azaz a rubel grafikonja azt mutatja, hogy március vége óta Oroszország helyzete folyamatosan javul. Logikus a kérdés, hogy vajon mi lehet mindennek az oka, hiszen az EU által erőltetett embargóknak pontosan a mostani folyamatok ellenkezője lenne a célja.
Az egyik ok pontosan a szankciók alacsony hatásfoka. Hiába vesz kevesebb orosz terméket Európa, ha más országok (különösen India és Kína) vidáman belépnek a helyére. De Oroszország is sokat tett a rubel erősítése érdekében.
A jegybank több mint duplájára emelte az alapkamatot. Tőkekorlátozásokat vezettek be, melyek értelmében az ország lakói nem utalhattak pénzeket külföldre, a külföldiek pedig nem adhatták el orosz részvényeiket, sőt a megkapott osztalékot sem válthatták át más devizára. Az országot elhagyó külföldi cégek sem tudták befektetéseik értékét hazavinni.
Ugyancsak segíti a rubel árfolyamát az is, hogy az orosz cégeknek a felesleges exportbevételük nagy részét át kell váltania rubelre. Támogatja a folyamatokat a főbb orosz exporttermékek emelkedő ára is. A legnagyobb hatása pedig talán annak a rendelkezésnek volt, mely szerint a „nem baráti” országoknak rubelben kell fizetniük az orosz olajért és gázért. Egyesek szerint ez a lépés akár a kezdete is lehet annak, hogy a világ országai elszakadnak az olaj- és gáztermékek árának dollárban való jegyzésétől.
Az infláció
Az orosz-ukrán háború következtében a világ, különösen pedig Európa országaiban szédületes ütemben kezdtek el növekedni az árak. Az Oroszországgal szembeni szankciók miatt azt sejthetnénk, hogy ez a folyamat különösen erős lesz a nagy keleti állam esetében, hiszen a korlátozások egy része arról szólt, hogy kevesebb árut ad el a világ az oroszoknak. Ennek logikus következménye az árak növekedése, egyes termékek esetében pedig a hiány lenne.
Bár idén márciusban valóban megugrott az orosz infláció (egyetlen hónap alatt 7,6 százalékkal emelkedtek az árak átlagosan), április és május már csökkenő inflációs mutatókat hozott (lásd 2. ábra). A negyedik hónapban 1,6 százalék, míg az ötödikben csupán 0,1 százalék volt a drágulás üteme Oroszországban.
2. ábra: Az orosz infláció alakulása. Forrás: Fed, Tradingeconomics.
Mindez azt sugallja, hogy az Európai Unió embargós politikája inkább fáj az EU lakóinak, mint az oroszoknak.
A kamatláb
Az infláció alakulásának fényében nem meglepő, hogy az orosz kamatláb is csökkenő pályára állt a kezdeti megugrás után (lásd 3. ábra). Február 28-án az orosz jegybank egyetlen nagy lépéssel 9,5 százalékról 20,0 százalékra emelte az alapkamat értékét. Ez a szint egészen április 11-ig maradt, amikor viszont már a galambok dominálták a jegybank ülését. Ezen a napon ugyanis 17,0 százalékra csökkent az irányadó ráta. Május 4-én újabb kamatvágás következett, ezúttal 14,0 százalékra mérsékelve a mutató értékét. Május 27-én pedig újabb három százalékpontot vágott a nemzeti bank. A cikk írásának pillanatában is ez a 11,0 százalékos szint van érvényben.
3. ábra: Az orosz jegybanki alapkamat alakulása. Forrás: CBR.
Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi orosz kamatok már egyáltalán nem mutatnak eltérést a háború előtti kamatemelési trendvonaltól. Azaz a monetáris kondíciók is azt sugallják, hogy Oroszország gazdasága már túljutott a háború okozta hullámvölgyön.
A beszerzési menedzser index
Hasonló képet mutat az orosz beszerzési menedzser index (BMI) értéke is (lásd 4. ábra). A háború kirobbanása pesszimista tartományba, a február eleji 52-ről március kezdetén 49-re, április elsejére pedig 44-re lökte a mutató értékét. Ezután viszont ez a trend is megfordult. Május kezdetén 48, június első napján pedig már az optimizmust mutató 51 volt a BMI értéke. Azaz az orosz vállalatok beszerzéseit bonyolító szakemberek már a gazdaság bővülését jelzik előre.
4. ábra: Az orosz beszerzési menedzser index alakulása. Forrás: Investing.com.
Ez a mutató tehát nagyon hasonló görbét járt be, mint a kamatláb. Tanúsága szerint a mélypontot már maga mögött hagyta az orosz gazdaság, sőt a várakozások gyakorlatilag a háború előtti szinten vannak.
A munkanélküliségi ráta
Még ennél is megdöbbentőbb az orosz munkanélküliségi mutató alakulása (lásd 5. ábra). Már az is meglepő lehet, hogy a januári 4,4 százalék és a februári 4,1 százalék után márciusban semmit sem csökkent az indikátor értéke, hanem maradt 4,1 százalék. Az viszont még váratlanabb, hogy áprilisban egyenesen javult a mutató. Ebben a hónapban ugyanis 4,0 százalékra csökkent az orosz munkanélküliségi index.
5. ábra: Az orosz munkanélküliségi index alakulása. Forrás: Investing.com.
A foglalkoztatás alakulása szempontjából kiemelt mutató tehát még az előzőeknél is kedvezőbben alakult. Ezen indikátor esetében ugyanis a háborúnak még rövidtávon sem volt negatív hatása, sőt a korábbi javuló trend továbbra is érvényben van.
Az olajár
Ahogyan ezt már fentebb is jeleztük, Oroszország gazdaságának nem várt teljesítménye mögötti egyik leglényegesebb ok a legfontosabb exportcikkeinek kedvező áralakulásában keresendő. És itt nem is elsősorban az export 2020-as adatok alapján 37,0 százalékát kitevő olajtermékekre kell gondolnunk. Bár ezek ára mind Európában, mind az egész világon valóban elszállt, ahogyan ezt a Brent és WTI indexek alakulása is jól mutatja, az oroszok szempontjából lényegesebb urali olajár azonban nem alakult ennyire kedvezően (lásd 6. ábra).
6. ábra: Az urali típusú olaj árának alakulása. Forrás: Investing.com.
A háború előtti 95 dolláros hordónkénti ár március elején még 111 dollárig emelkedett, azonban ezután csökkenő trendre váltott a görbe, melynek mélypontja április 25-én 68 dolláron volt. Innen azonban újból emelkedő trendet láthatunk, melynek eredményeként mostanra már a háború előtti érték felett kereskednek az orosz olajjal, melynek ára június 9-én már ismét három számjegyű, egészen pontosan 100,2 dolláron zárt.
Azonban az oroszok nem csak olajat adnak el más országoknak. Az export 6,0 százalékát adó gáz ára több mint duplázott a háború kitörése óta. Az 5,7 százalékos exportsúlyú arany háború utáni átlagára is felette van a háború előttinek. Az export 4,4 százalékát kitevő szén ára több mint 50 százalékot ugrott a katonai konfliktus kitörésekor, és jelenleg is ilyen szinteken tartózkodik. A kivitelben 3,2 százalékos részesedéssel bíró platina ára inkább csökkent, míg a 3,1 százalékos súlyú búza azonban felrobbant, és jelen pillanatban is nagyjából 40 százalékkal magasabb, mint a háború előtt.
Mindezek fényében nem meglepő, hogy jól alakul az orosz kiskereskedelmi forgalom és az építkezések volumene is.
Összefoglalás
Az Európai Unió szankciós politikája a számok tükrében nem igazán működik.
Mindennek pedig egyértelműen pozitív hatása volt az orosz gazdaságra.
A vállalati beszerzési szakemberek lényegében ugyanolyan optimisták, mint a háború előtt. Az orosz kamatok egy rövid kitérő előtt ugyancsak visszatértek a konfliktus előtti szint közelébe. Az infláció egy hónapnyi megugrás után a legutóbbi értékek alapján lényegében megszűnt létezni. A rubel pedig erősebb, mint az elmúlt öt évben bármikor.
A gazdasági hadviselésnek ugyanúgy megvannak a szabályai és eszközei, mint a katonai háborúknak. Az egyik legfontosabb az lenne, hogy a lépéseink jobban fájjanak a másik félnek, mint saját magunknak. Úgy látszik, ez olyan szabály, melyet az Európai Unió döntéshozóinak még tanulniuk kell.
(Címlap: MTI/EPA/Szputnyik//Kreml/Pool/Mihail Klimentyev)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az elnök úgy látja, hogy Irán katonai képességei súlyosan meggyengültek.
A Fidesz frakcióvezetője egy lakossági fórumon beszélt arról, hogy március 15-én egy ukrán cégen keresztül finanszírozzák Magyar Péterék szimpatizánsaik buszoztatását.
Zelenszkij diplomáciai hazárdjátékot űz: ezzel a lépéssel igyekszik Trump és az arab országok kedvében járni.
Szijjártó Péter szerint ha az ukránok nem adják meg a válaszokat, majd a magyar hatóságok feltárják azokat.
A B-52-es bombázó megjelenése az iráni légvédelem jelentős meggyengülését is jelentheti.
A döntés hátterében a Rosatom vezetőjének figyelmeztetése áll.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
