Egy biotechnológiai vállalat, a Dr. Bata Zrt. kapta a Makronóm Intézet legjobb exportőrnek járó díját. Megérdemelten, hiszen a cég értékesítése majdnem 100 százalékban exporton alapul, és Európán kívül is jelen vannak. Ugyanakkor Molnár Dániel kereskedelmi vezető a Makronómnak azt mondta, eddig csak a felszínt kapargatták, óriási potenciál van a termékükben, de számos kihívással is szembe kell nézni.
A Makronóm Intézet a legjobb exportőr díjjal tüntette ki a céget. Termékeik csupán egyharmada kerül Európai Uniós országokba, a cég stabilan jelen van több ázsiai és a dél-amerikai piacon is. 2016-2020 között megkétszerezték exportpiaci forgalmukat. Hogyan sikerült idáig eljutni?
A cég 1993-ban Dr. Bata Árpád vegyészmérnök professzor vezetésével azért jött létre, hogy a takarmányok egyik legnagyobb takarmánybiztonsági kockázatát okozó gombatoxin szennyezettséget kutassák és olyan termékeket fejlesszenek, amelyekkel ezek negatív állategészségügyi hatása csökkenthető.
A kilencvenes évek végén ez a tevékenység kiegészült olyan, például komlóra és kakukkfűre, illetve más növényi hatóanyagokra alapozott termékek fejlesztésével, amivel az állatok ellenállóképessége és egészsége javítható, különös tekintettel az emésztőrendszeri megbetegedések megelőzésére.
Mindent összevetve a megelőzés sokkal előnyösebb perspektíva.
Ennek sokáig nem volt elismertsége, de ahogy az antimikrobiális rezisztencia kutatások fejlődtek, úgy lett egyre inkább elfogadott először az Európai Unióban, majd az elmúlt tíz évben már Ázsiában és Amerikában is a megelőző termékek alkalmazása, amely az antibiotikumokhoz viszonyítva fenntarthatóbb és hosszú távon gazdaságosabb alternatíva.
Hogy lett ebből egy sikeres exporttermék?
A kilencvenes évek második felében elkezdtünk olyan nagy nemzetközi vásárokra járni, mint Hannoverben az EuroTier és az Utrechti VIV Europe. Itt bebizonyosodott, hogy a takarmányok gombatoxin tartalmát semlegesítő és az állatok egészségi állapotát javító takarmány-adalékanyagoknak van létjogosultsága.
Akkoriban nem sok cég foglalkozott professzionális szinten ilyen termékekkel, mivel számos egyéb nehézséget kellett az állattenyésztésben megoldani, ezek a takarmánykiegészítők a háttérbe szorultak. A technológiai fejlődés a nagyobb hiányosságokat idővel megoldotta, így a fókusz fokozatosan került a gombatoxinra, és az emésztőrendszeri problémákra, amik rontják az állatok termelékenységét. Ezzel együtt megjelent az igény az adalékanyagaink iránt, és
Nyitottunk Ázsia és Amerika felé is, sikerült több olyan stratégiai partnerséget kötnünk, amivel Afrikát leszámítva ma már a világ nagy részét le tudjuk fedni, rajtuk keresztül négy földrészen több mint hatvan országban képviseltetjük magunkat. Az értékesítéseinknek csupán a huszonöt százaléka származik Európából, forgalmunk nagy része az ázsiai, valamint az amerikai piacokon realizálódik.
Hogyan tudtak világszerte versenybe szállni a konkurenciával?
A legnagyobb konkurenciáink olyan nagy nemzetközi gyártók, mint az eredetileg francia, ma már kínai kézben lévő Adisseo vagy a holland DSM, de a hasonló multinacionális vállalatok mellett természetesen szépszámmal akadnak regionális gyártók is. Ezek a cégek velünk ellentétben sok esetben nem csak adalékanyagokkal foglalkoznak, és a rugalmasság sem annyira jellemző rájuk. Legnagyobb előnyünk, hogy törekszünk jobb partneri és szakmai támogatást biztosítani, termékeink hatékonyságának megbízhatósága pedig kiemelkedő a piacon.
Hány partnercégre van szükség ahhoz, hogy a világon mindenhova eljussanak a Dr. Bata termékek?
Az amerikai kontinensen egy stratégiai partnerünk van, aki széles értékesítési hálózattal rendelkezik. Velük együttműködve létrejött egy a kutatás fejlesztési tevékenységeinket összefogó vállalat az USA -ban, illetve
Nyugat-európai képviseletünket három-négy megbízható partnerünk látja el. Szintén fontos piacunk Ázsia, ahol a Kínában és Tajvanon van forgalmazó partnerünk, akik például Kínáért, Malajziáért, Thaiföldért, Koreáért és Vietnámért felelnek.
A disztribútorainkkal kialakított egyedülálló stratégiai partnerség teszi lehetővé, hogy Magyarországról viszonylag kis csapattal képesek legyünk ellátni a vásárlókat.
Fő feladatunknak inkább azt tekintjük, hogy a termékek minőségét, és a szakmai támogatást garantáljuk, ebben vagyunk erősek.
A kínai piacról az a hír járja, hogy szinte lehetetlen ott külföldi cégeknek betörni. Önöknek hogyan sikerült?
Borzasztóan nehéz volt megjelenni, egyrészt jelentős a kulturális különbség és a nyelvi nehézség. Mi közel tíz éve dolgozunk egy kínai disztribútor csapattal, és bár már vannak a piacon elismert termékeink, még most is nehézkes lehet egy új termék bevezetése. Természetesen, mint mindenhol, fontos, hogy a vevő meggyőződjön a termék hatékonyságáról, ehhez sok esetben üzemi kísérleteket kell végezni, de a kommunikáció így is rizikós lehet. Teljesen mások a fogalmaik, korántsem biztos, hogy ugyanazt értjük egy adott kifejezésen.
Cserébe a mi fogalmainkkal mérve egy felfoghatatlanul nagy piac…
Így van, éppen ezért ez az egyik fő fókuszunk, a másik pedig Brazília. Ott most jutottunk el arra a szintre, hogy leányvállalatot alapítunk, sőt egy új gyártóüzemet is tervezünk építeni, amely a helyi piacra lesz optimalizálva. Ehhez a Nemzeti Exportvédelmi Program keretében
A gyártás mellett létre szeretnénk hozni laboratóriumi hátteret is, amely a helyi termékfejlesztést és a minőségellenőrzést szolgálná majd. Hatalmas beruházás, amely mind adminisztrációs mind gazdasági szempontból nagy terhet ró ránk, de egyre nagyobb a létjogosultsága, mivel az elmúlt két évben olyan mértékben megnőttek a szállítási költségek, hogy most már az áru értékének lassan a húsz-harminc százalékát a szállítás teszi ki, ez pedig befolyásolja az európai termékek piacképességét Amerikában és Ázsiában.
Mekkora támogatást adott ehhez a magyar állam?
A Braziliában és Magyarországon megvalósuló beruházás teljes költségvetése 1,8 milliárd forint
A beruházás megvalósításában a komoly kihívást jelent többek között az elmúlt év világgazdasági eseményeinek hatására a Forint értékének jelentős csökkenése a többi valutához viszonyítva, ami miatt mind a saját erőnk és az elnyert támogatási összeg is sajnos hónapról hónapra kevesebbet ér.
A fuvardíjak emelkedése mellett az elmúlt két évben számos zűrt okozott a világgazdaságban a koronavírus. Az önök munkájára is rányomta a bélyegét?
Széleskörűen befolyásolja a munkánkat. Az első évben ugyan nem mutatkozott közvetlen negatív hatása, mára viszont kezdjük érezni a személyes kapcsolattartás hiányát és a nemzetközi gazdasági hatását, ez bizonyos mértékű visszaesést hozott. Vannak olyan ázsiai piacok, ilyen például Kína és Tajvan, ahova a mai napig nem tudunk beutazni, mert le kellene tölteni hozzá a kéthetes karantént. Ez jelentős hátrány, hiszen egy videokonferencián egy-egy feladatot ugyan meg lehet beszélni, de a személyes jelenlét sokkal kötetlenebb megbeszélésekre ad módot.
Az említett beruházásnál jelentkező értékcsökkenés mellett az árfolyamok változása az alapanyagaink beszerzésére is kihatással van. A takarmány árak világviszonylatú emelkedése pedig sajnos sok esetben arra kényszeríti az állattartókat, hogy az állatok egészségét is kockáztatva csökkentsék az adalékanyagok felhasználását.
Ha mindez nem lenne elég, most még a háború is kitört…
Igen, és minket elég rosszul érintett.
A regisztrációnk egyik feltétele az volt, hogy az ottani minisztériumok auditorai elutazzanak a gyártóüzemünkbe, és megnézzék, megfelel-e az ő sztenderdjeiknek. Mielőtt a látogatásokra sor kerülhetett volna, megjelent a koronavírus, lezárták a határokat, így a szemrevételezés közel egy évet csúszott. 2021 őszén sikerült végül a külügyminisztériumon keresztül beutazási engedélyt szerezni számukra.
Idén januárban végül részsikerként megkaptuk a termékeink regisztrációját, a jelenlegi háború viszont újabb akadályokat gördít elénk, mind a termékek orosz/fehérorosz importjának megszervezése terén, mind pedig a személyes látogatás szervezésével kapcsolatban.
Sok kihívást hozott az elmúlt két év, de még a legmostohább körülmények között is nyílnak olyan kapuk, ahol tudunk terjeszkedni és növelni a forgalmunkat, ahogy ezt a brazil példa is mutatja.
Mennyi megrendelést kap a gyártóüzemük évente, hogy képes ellátni a világot?
Hatezer tonna adalékanyag kerül ki az ócsai üzemünkből éves szinten. Az elmúlt húsz évben folyamatosan fejlődött az üzemünk és a laboratóriumunk is.
továbbá most készülünk a gyártóüzemünk teljes robotizálására, ezzel kivédve munkaerőhiány okozta korlátokat. Próbálunk minden folyamatot optimalizálni, ennek egy következő lépcsőfoka az lesz, amikor a Dél-Amerikába szánt termékeknek már csak a hatóanyagait fogjuk itt gyártani, ezeknek a koncentrátumoknak a szállítási költsége jóval alacsonyabb, a végső gyártás kint történik majd.
A magyar gazdák is felismerték a takarmány-adalékanyagok hasznosságát? A magyar piacon mennyire vannak jelen?
A termékeink speciálisak, bekeverési arányuk 0,5-1 kg/tonna takarmány, ez pedig a magyar piacra vetítve korlátozza a lehetőségeinket. Egy-két forgalmazóval kapcsolatban vagyunk, elérhetők a termékeink itthon is, de a fókuszunk egyértelműen az export.
A jövőben egyre több húsra lesz szüksége az emberiségnek, a Dr. Bata termékei előtt így szép kilátások állnak. Mik a távlati céljaik?
Az általunk képviselt takarmány adalékokat illetően eddig még csak a felszínt kapargattuk. A következő tíz éves célkitűzésünk az, hogy egy mini multivá váljunk, és egyre inkább meg tudjuk vetni a lábunkat a nemzetközi piacokon.
de bízunk benne, hogy a nemzetközi szemléletünk és a magyar kormány vállalkozásbarát politikája megalapozza a sikereinket. A terjeszkedés egyik alapfeltétele a már most is jelentős kutatás-fejlesztési tevékenységünk, amelyekkel a piacon jelentkező újabb és újabb kihívásokra megtalálhatjuk a megfelelő választ. Az iparágban jellemző 3-4 %. -os forgalomra vetített Kutatás-fejlesztési költségvetéssel szemben a vállalatunk forgalmának 8-10 % -át fordítjuk a magyar és nemzetközi egyetemekkel együttműködve ilyen tevékenységekre.
Tíz éve még megmosolyogták volna azt, aki magyar multikról beszél, ma már az Önök cégén kívül is sok szép példája van hazánkban a nemzetközi sikereknek. Miért pont most tűnnek fel ezek a cégek?
Az IT és a tech szektort leszámítva igen ritka az olyan cég, amely pár év leforgása alatt tartós sikert tud elkönyvelni. Egy ilyen mértékű fejlődéshez legalább három évtized kell.
Több ilyen céget is ismerek Magyarországon, amelyek a rendszerváltás környékén indultak, és mostanra jutottak el arra a szintre, hogy a forgalmuk, nemzetközi jelenlétük lehetővé teszi, hogy kilépjenek a piacra, és megállják a helyüket.
Mit gondol, miért az elmúlt tíz év nyerteseit kereste a Makronóm Intézet? Miért most volt ekkora pezsgés a gazdasági életben, hogy látványosan sok cég tudott sikeres lenni?
Ebben biztosan benne van az, hogy a 2008-as válság megszűrte a magyar piac szereplőit, egy természetes szelekció indult el, amely azt eredményezte, hogy a talpraesettek maradtak fent. Ezek a cégek mostanra jutottak el oda, hogy forgalomban és fejlődésben látványos eredményeket tudnak felmutatni, akár a külpiacokon is.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A Meta arra kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy akadályozza meg az OpenAI átállását profitorientált működésre.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
