A szerb szélenergiába fektetne Kelet és Nyugat is

Bár már működnek szélparkok az ország területén, elsősorban Szerbia északi tartományában, Vajdaságban, mégpedig a Romániával határos Bánátban, további beruházásra van lehetőség (és szükség is), amely iránt az elmúlt években különböző európai országok vállalatai mutattak érdeklődést. Ugyanakkor Oroszország és Kína sem titkolja ez irányú érdeklődését.

Egyelőre azonban nem működik ilyen sok szélpark az országban, hiszen a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije – EPS), amely a villamos energia előállításával, illetve annak felvásárlásával megbízott állami vállalat is egyben, ezidáig csupán 8 magánvállalattal kötött szerződést a szélenergiából származó villanyáram megvásárlására, számolt be erről a Szabad Európa Rádió.

A szélparkokat mindenek előtt külföldi vállalatok működtetik, de vannak közöttük hazai érdekeltségű vállalatok is.

A német Nordex június 13-án számolt be arról, hogy Szerbiától megrendelést kapott 105 megawattos turbinák leszállítására. A cég honlapján közzé tett közlemény szerint, a Nordex 310 gigawatt tiszta villamos energia termelésére képes, 22 turbinát szállít majd a Kelet-Szerbiában, a szerb-román határ közelében levő krivačai szélerőműparkban, mégpedig jövőre, 2023 tavaszán.

A leszállított és felállított turbinákról pedig a szerb MK Group – tulajdonosa Miodrag Kostić üzletember, aki mezőgazdasággal, a turizmussal, valamint a szélből és biomasszából történő villamosenergia-termeléssel foglalkozik – és a szlovén ALFI Green Energy Fund visel gondot.

Az MK Group leányvállalata, az MK Fintel Wind már három szélerőműparkot működtet, és a negyedik megépítése a végéhez közeledik. Két szélparjuk működik a vajdasági Versecen (Vršac). A cég hivatalos honlapja szerint a negyedik szélpark Vajdaságban, Kúlán, a korábban felállított és 2015-ben megnyitott (harmadik) szélpark mellett épül. Hivatalos adatok alapján a beruházás értéke 17,5 millió euró és várhatóan 2023 márciusában már működésbe lép.

Ebben a beruházásban részt vesz a szerbiai Fintel Energia Rt. is, amely esetében a többségi tulajdon az olasz Fintel Energia Group SpA vállalaté.

Szerbia legnagyobb szélparkja a 2019 októberében megnyitott Čibuk 1 (Csibuk 1), amely 158 megawatt kapacitással rendelkezik és a Duna délkeleti partján, a szerb-román határhoz közel, Vajdaság bánáti részén található, a Deliblátói homokpusztában. Ezt a szélparkot a Wind Energy Balkan Group irányítja, ami pedig a Masdar – Abu Dhabi Future Energy Company (60 százalékban), a finn Taaleri Energia (30 százalékban) és a német KfW egyik leányvállalata, a DEG (10 százalékban) által létrehozott Tesla Wind vállalat tulajdonát képezi.

A Čibuk 1 megépítéséhez 300 millió eurót ruháztak be annak idején. Ez a beruházás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Finance Corporation, IFC) támogatását élvezte.

Nagy érdeklődést mutatott a szélerőművek iránt a Wind Park Plandište Kft., amely a NIS MET Energowind vállalat részét képezi. Ezt a vállalatok a többségi orosz tulajdonban levő NIS Petrol és a svájci MET Renewables AG közösen hozta létre.

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (Naftna Industrija Srbije – NIS) még 2016 végén beszámolt arról, hogy kiépíti a Plandiste szélparkot, mégpedig a tervek szerint a Dél-Bánátban található Zichyfalva (Plandište) község területén 34 darab 102 megawattos szélgenerátort állítottak volna fel, amelyek óránként 212 gigawatt áram előállítására képesek óránként. A megvalósítás azonban várat magára, hiszen a NIS hivatalos oldalán olvasható információk szerint, 2021 decemberében aláírták a szerződést a 160 millió euró értékű projektről, ám arról hogy a projekt jelenleg hol tart, nem adtak ki információt. Az EPS listján azonban ez a vállalat nem szerepel, vagyis nem tartozik azon vállalatok közé, akiktől a közvállalat a megtermelt villanyáramot megvásárolja.

Kína több alkalommal is érdeklődést mutatott a megújuló energiaforrások iránt

Legutóbb, még 2021-ben hangsúlyozta ki Kína belgrádi nagykövete, hogy országa és Szerbia jelentős lépéseket tudnak tenni a tiszta energia fejlesztése terén. Ám azóta, legalábbis a szerb energiaügyi minisztérium kiadott információi szerint, szélenergia terén nincs együttműködés a két ország között.

Érdekesség, hogy a szélenergia felhasználására szolgáló rendszerek gyártásával és értékesítésével, valamint szélerőművek tervezésével foglalkozó kínai Huayi Wind Energy, évekkel korábban, még 2016-ben bejelentette, hogy Belgrádban helyi képviseletet nyit. Azóta azonban ilyen jellegű bejegyzés nem történt a szerbiai üzleti nyilvántartásban.

Szerbiában tavaly fogadták el a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt, amely a lehetővé teszi, hogy egyrészt a polgárok is termeljenek áramot, másrészről pedig a megújuló energiaforrásokból megtermelt áramot bekapcsolva a hálózatba, és eladják azt az államnak.

Szerbiában számos próbálkozás megtörtént az elmúlt években a megújuló energiaforrásokban való beruházások terén, viszont  a megújuló energiaforrások közül az ország a tiszta energiát mindenek előtt szélparkokból nyeri. Az EPS 2020-as éves jelentésének legfrissebb adatai szerint

Ez az arány azóta sem változhatott sokat, hiszen például a hegyi patakok energiatermelésére tett próbálkozások is kudarcba fulladtak, hiszen a környezetre gyakorolt káros következményeik miatt végül leállították azokat. A napenergia pedig egyelőre a háztartások és intézmények szükségleteinek kielégítésénél jelentkezik, a napelemparkok megépítésére ezidáig nem került sor.

A tiszta energia továbbra is alulreprezentáltak az úgynevezett „piszkos forrásokhoz” képest, hiszen Szerbia továbbra is leginkább a szénre támaszkodik.

Miután Szerbia is, a többi nyugat-balkáni állammal együtt deklarációval kötelezte magát arra, hogy 2050-re teljes mértékben megvalósítja a dekarbonizációra vonatkozó előírásokat, vagyis nullára csökkenti az energia-előállítás során a szén-monoxid kibocsájtás mennyiségét, vagyis teljes mértékben mellőzi a szénégetést, alternatív megoldásokat keres, hiszen akkorra már 100 százalékban át kell térnie a megújuló energiaforrásokból származó villanyáram-termelésre.