Először kérdezték meg 52 ország állampolgárainak véleményét Oroszország ukrajnai hadműveletéről. A legtöbb nyugati ország polgárai készek megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal, de....
A legtöbb nyugati ország polgárai készek megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal Ukrajna miatt, míg az ázsiai és afrikai válaszadók az együttműködés folytatása mellett állnak. Latin-Amerikában megoszlanak a vélemények. Ez derül ki az első nagyszabású felmérésből, amelyet az orosz különleges katonai művelet megkezdése után végeztek Ukrajnában.
A Kommerszant szerint a tanulmány megerősíti Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország nincs elszigetelve. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy az orosz tisztviselők állításával ellentétben a nyugati országok lakosai támogatják az Orosz Föderációra nehezedő szankciók fokozását, még ha ez nekik is fáj.
A felmérés során több mint 50 ezer embert kérdeztek meg 53 országban, köztük Oroszországban. A felmérést a Latana német szociológiai intézet és a Demokráciák Európai Szövetsége (2017-ben Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár alapította) készítette március 30. és május 10. között. Ez az első ilyen nagyszabású közvélemény-kutatás a különböző országokban az orosz különleges katonai művelet kezdete óta Ukrajnában.
Összesen 32 kérdést tettek fel a válaszadóknak különböző politikával és nemzetközi kapcsolatokat érintő témákban. Oroszország háromszor szerepelt a kérdésekben.
A felmérés résztvevőit megkérdezték, hogyan viszonyulnak Oroszországhoz. 42 országban az Orosz Föderációról negatív véleménnyel rendelkezők száma meghaladta a pozitívan értékelők számát.
Oroszországgal szemben a legelutasítóbb hozzáállás Lengyelországban (87%), Portugáliában (83%), Ukrajnában (80%), Dániában (79%), valamint Svédországban és Írországban (77%) volt tapasztalható.
A legtöbb orosz szimpatizánst Kínában (59%), Indiában (56%), Pakisztánban (48%), Vietnamban (46%) és Algériában (43%) találtak.
A felmérésben részt vevőket arról is megkérdezték, hogy az ukrajnai katonai kampány hátterében készek-e megszakítani a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal.
Az 52 országból 31 országban a válaszadók többsége azt válaszolta: „Igen, készen állunk”.
Többnyire, a várakozásoknak megfelelően, nyugati országok állampolgárairól van szó. A legtöbb támogatója az Oroszországgal való szakításnak Lengyelországban volt – 76%.
Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet országainak lakosai a gazdasági szférában inkább az Orosz Föderációval való együttműködés folytatása mellett állnak.
A kínaiak szeretnének a legaktívabban kapcsolatban maradni Oroszországgal – 71%.
Számos országban érdekes tendencia figyelhető meg: az állampolgárok Oroszországhoz való viszonyulása túlnyomórészt negatív, de többségük nem akarja megszakítani vele a gazdasági kapcsolatokat.
Így Görögországban csak 22% viszonyul pozitívan Oroszországhoz, 45% pedig negatívan. Ugyanakkor a görögök 56%-a szeretné folytatni a kereskedelmet Oroszországgal.
Magyarországon is hasonló a kép: a válaszadók mindössze 16 százaléka szimpatizál Oroszországgal, és 48 százalékuk inkább negatívan viszonyul. Ugyanakkor a magyarok 55 százaléka támogatja az Oroszországgal való gazdasági együttműködést.
Ugyanez a tendencia - "Oroszország imázsa többnyire rossz, de ez nem zavarhatja a kereskedelmet" – Izraelben, Törökországban, Kenyában, Nigériában, Dél-Afrikában, Mexikóban, Peruban, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken tapasztalható.
A legtöbb nyugati országban azonban a polgárok továbbra is az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megszakítása mellett állnak, annak ellenére, hogy ők maguk is egyre inkább érzik az oroszellenes szankciók negatív következményeit.
A Kommerszant megállapítja, hogy ez a tendencia ellentétes az orosz tisztségviselők és az orosz állami média gyakran ismételt álláspontjával, miszerint a szankciók már elérték a határukat, a nyugati emberek hamar megunják az ukrán témát, és a gazdasági megfontolások elsőbbséget élveznek a politikával és az értékekkel szemben. Fontos, hogy azok az országok, amelyek aktívan elítélik az orosz katonai műveletet Ukrajnában és szankciókat vezettek be az Orosz Föderáció ellen, a világ GDP-jének több mint 60%-át adják.
A legtöbb latin-amerikai országban megközelítőleg egyenlő azoknak a száma, akik támogatják vagy ellenzik az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítását. Kolumbiában pontosan 34%. Inkább az együttműködés megszüntetés e mellett voltak Argentína, Brazília, Venezuela és Chile állampolgárai. A legtöbb válaszadó Mexikóban és Peruban viszont támogatná az együttműködést.
A Közel-Kelet kevésbé vett részt ebben a felmérésban. Ám az Arab News (a Közel-Kelet egyik vezető angol nyelvű lapja) által a YouGov online közvélemény-kutató céggel közösen végzett április-májusban egy közvélemény-kutatást. E szerint a közel-keleti és észak-afrikai válaszadók 66 százaléka azt mondta, hogy nincs álláspontja az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról.
Az oldalt választók szinte egyenlő arányban oszlottak meg: 18 százalék Ukrajnát, 16 százalék pedig Oroszországot támogatta. A megkérdezettek 24 százaléka a NATO-t okolta a konfliktusért, míg 13 százalékuk szerint Joe Biden amerikai elnök a felelős. 16 százalék Oroszországot, 6 százalék pedig Ukrajnát jelölte meg a konfliktus okozójaként.
Arra a kérdésre, hogy az arab országoknak miképp kellene fellépniük a konfliktussal kapcsolatban,
53 százalékuk a diplomáciai megoldást, 38 százalék pedig a semlegességet preferálta.
A Latana és a Demokráciák Szövetségének felmérésében az Orosz Föderáció polgárai is részt vettek. Arról kérdezték őket, hogy írják le az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és Kínával kapcsolatos hozzáállásukat.
Az Orosz Föderációból származó válaszadók mindössze 12 százaléka viszonyult pozitívan az Egyesült Államokhoz, míg 56 százalékuk negatívan.
Valamivel jobb az oroszok véleménye az Európai Unióról: a pozitív válaszok 16 százaléka áll a negatív válaszok 40 százalékával szemben. Az oroszok kölcsönösen szimpatizálnak Kínával: az orosz állampolgárok 68 százaléka szereti, és csak 3 százalékuk nem.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Tomahawk és Patriot rakétákkal akar hazatérni Kijevbe. Donald Trump pedig hajlik rá, hogy engedjen a kérésének.
Három és fél év agyonpocskondiázott, elvszerű békepolitikája meghozta az elképzelhető legnagyobb gyümölcsöt: Budapest lehet a béke fővárosa. Kohán Mátyás írása.
A publicista görbe tükröt tartott a liberális politikus elé.
A szakértők szerint a közelgő választások előtt egyértelműen jól jöhet a Fidesznek egy ilyen kaliberű diplomáciai esemény.
„Magyarország történelmet csinál” – fogalmazott Lázár János.
„Az előkészületeket megkezdtük” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az egykori nagykövet nem tudta szó nélkül hagyni a budapesti békecsúcs bejelentését.
A pedofília nem betegség, hanem bűncselekmény – mondta a fórumán egy résztvevővel vitába szálló miniszter.
