Szalay-Bobrovniczky Kristóf: új arc az ötödik Orbán-kormányban

A megbízható ember

A honvédelmi tárca sokáig mostohagyereknek számított kormányzati szinten. A Magyar Honvédség 2010 környékére teljesen leamortizálódott, a felszerelés, a technikai eszközök hiányához alulfizetettség, valamint az állomány motivációjának és moráljának hanyatlása párosult. A kormány végül 2015-ben látta biztosítottnak annak feltételeit, hogy elindítson egy átfogó, a hadsereg minden szegmensére kiterjedő fejlesztési programot, amely a haditechnikai beszerzéseken túl egy életpályára illeszthető humán stratégiát is magában foglal. 

A programra óriási összeget különítettek el a büdzséből, amely aztán évről-évre növekedett. A haditechnikai fejlesztésekkel és beszerzésekkel Orbán Viktor Maróth Gáspár kormánybiztost bízta meg, míg a strukturális átalakításokkal a honvédelmi miniszter foglalkozott. A miniszterelnök 2018-ban, negyedik kormányalakításakor a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program kezdeti szakaszához keresett egy autentikus nevet és arcot, ennél pedig nehezen talált volna jobbat a több mint negyven évig katonaként szolgáló volt vezérkar főnöknél, Benkő Tibornál. A fejlesztések szükségességéről nem csak a közvéleményt kellett meggyőzni, de a katonákkal is meg kellett értetni, hogy a Magyar Honvédség valóban megújul, és a mostani program nem olyan, mint elődei, amelyek során a fejlesztési tervek mindig valamilyen leépítést jelentettek. Erre a feladatra Benkő tökéletesen alkalmasnak bizonyult.

A volt tárcavezető szakpolitikusként jellemezte önmagát, nem volt tagja egyik pártnak sem, a kampányidőszakot kivéve párteseményeken sem vett részt. Láthatóan kényelmetlenül érezte magát a politika világában, diplomáciai képességei is – a szó jó értelmében véve – katonai szinten mozogtak. Érezhetően nem tudott mit kezdeni a kellemetlen szituációkkal, jó példa volt erre, amikor zavarában a cseh védelmi miniszter nyelvtudását minősítette, miután az márciusban lemondta részvételét a V4-es védelmi miniszterek találkozóján. Vezetésének négy éve alatt talán a legnagyobb kudarc akkor érte, amikor a Magyar Honvédség parancsnoka, az általa javasolt Korom Ferenc vezérezredes lemondott posztjáról. A történet részletei máig homályosak, a hivatalos verzió nyilván nem fedi a teljes valóságot, de Benkőt egészen biztosan érzékenyen érintették a történtek. Az orosz-ukrán háború kitörése utáni napokban még aktív volt, aztán egyre inkább háttérbe szorult, ebben valószínűleg szerepet játszhatott néhány olyan baki, amit a miniszterelnök nem annyira tolerál. (Az egyik ilyen a Zágrábban lezuhant drón esete lehetett, amelyről Orbán Viktor csak az Európai Tanács versailles-i csúcstalálkozóján szerzett tudomást horvát kollégájától, amikor az rákérdezett a dologra.) 

A minisztercsere a honvédelmi tárca élén teljesen logikus lépésnek tűnik. A jelenlegi globális gazdasági helyzet aggasztó állapota miatt egy pénzügyekben jártas üzletember kinevezése még akkor is racionális döntés, ha éppen nem ölne az ország ezermilliárdokat a haditechnikai beszerzésekbe. A háború kitörése óta egyébként is elcsendesedtek azok a hangok, amelyek felesleges pénzkidobásnak titulálták a haderőfejlesztést. Már senkinek nem kell elmagyarázni, miért van szükség a hazai fegyverrendszerek teljes cseréjére, főleg annak tükrében, hogy egész Európa lázas fegyverkezésbe kezdett. Maróth Gáspár nemzeti fegyverzeti igazgató és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter tartják kézben a beszerzéseket, illetve a hadiüzemi nagyberuházások tető alá hozását (például a zalaegerszegi Lynx-gyárét, ami a német Rheinmetall és a magyar állam vegyesvállalatának gyümölcse), Benkő minisztersége így kissé okafogyottá vált, a minisztercsere hallatán pedig senki nem lepődött meg túlzottan.

Más módon, más hatékonysággal

Szalay-Bobrovniczky Kristóf személyében friss erő kerül a Honvédelmi Minisztérium élére, aki diplomáciai képességeit tekintve egészen biztosan nem árul zsákbamacskát, miután négy éven át volt nagykövet Nagy-Britanniában. Az 1970-ben született Szalay-Bobrovniczky 1993-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd francia állami ösztöndíjat kapott posztgraduális menedzsmentképzés elvégzésére. Rutinos pénzügyi szakembernek számít, hat éven keresztül a pénzügyi szektorban tevékenykedett, dolgozott többek között a Deloitte-nál, majd a magyarországi Crédit Lyonnais Banknál. A távközlési szektorban vezető pozíciókat töltött be a Pantel Zrt.-nél és a Deutsche Telekomnál, jelenleg is igazgatósági tagja a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-nek.

Közéleti tevékenysége 2004-ben kezdődött, amikor a Heti Válasz kiadója és főszerkesztője lett, 2011-től 2016-ig pedig a Századvég alapítvány ügyvezető alelnökeként tevékenykedett. 2015-ben lett a Századvég Gazdaságkutató Zrt. társtulajdonosa. 2016-ban a köztársasági elnök Nagy-Britannia nagykövetévé nevezte ki, ezt a posztot 2020-ig töltötte be. A Magyar Vagon Zrt. tulajdonosa, de érdekeltsége van az egykor Andy Vajna nevével fémjelzett, kaszinókat működtető cégben is. 

Tavaly többségi tulajdont szerzett a kiképző és könnyű harcászati gépeket gyártó cseh Aero Vodochody vállalatban, ehhez cége, a HSC Aerojet Zrt. 150 millió eurós hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól. A hitelhez a kormány vállalt állami kezességet, az indoklás szerint a védelmi ipar fejlesztése miatt. Az eredmény már az idén megmutatkozott: Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos bejelentése szerint Magyarország 12 darab L–39 47 új generációs kiképzőgépet vásárol a gyártótól, amelyek 2024-ben kezdenek majd beérkezni.

Az új miniszter több szálon is kapcsolódik a hadsereghez. Családjában évszázadokra nyúlik vissza a katonáskodás hagyománya, ő maga pedig a Magyar Honvédség tartalékos századosa, valamint a Magyar Tartalékos Szövetség tiszteletbeli elnöke. Szolgálatáért 2016-ban Honvédelmi Kiváló Díjat vehetett át a honvédelmi minisztertől. Felesége, Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő szintén preferálja a Magyar Honvédséget: az utóbbi években számtalan katonai kiképzési és a tárcához köthető protokolleseményen vett részt.

Az új tárcavezető kinevezése lehet, hogy első pillantásra különösnek tűnik, valójában azonban azt jelzi, hogy Orbán Viktor egyértelműen szakít a szakpolitikusok alkalmazásával (Benkő Tibor mellett Kásler Miklós sem kap helyet az új kormányban), és olyan embereket ültet be a kabinetbe, akik éles helyzetben tanultak meg úgy irányítani, hogy azt bármilyen területen kamatoztatni tudják. Az, hogy az üzletember és cégtulajdonos Szalay-Bobrovniczky tárcavezetői mandátumot kapott, több dologra utal. Egyrészt a miniszterelnök egy világszerte negatív gazdasági spirált elindító háború idején a folyamatokat jól menedzselő, számokra építkezve és összefüggésekben gondolkodó, rögtönzésre is képes, területébe a hirtelen változásokat is beilleszteni tudó embert keresett a minisztérium élére – ebben pedig Szalay-Bobrovniczky kétségtelenül előnyösebb adottságokkal rendelkezik, mint a katonai szemléletét és habitusát minisztersége alatt is végig megőrző Benkő Tibor. Másrészt a már megvalósult és a jövőben tervezett hadiipari beruházások kapcsán valóban úgy tűnik, hogy új iparág van születőben Magyarországon, ami nagyon komoly termelési mutatókat fog produkálni. Ennek kiépítéséhez azonban nem árt, ha egy pénzügyi világban rutinosan mozgó, a távlati befektetéseket elemeiben és összességében is átlátó személy irányítja a Honvédelmi Minisztériumot. A feladatok és a kijelölt célok nagyjából ugyanazok maradnak, Szalay-Bobrovniczky Kristóf színre lépésével azonban a kivitelezés módja és hatékonysága minden bizonnyal változni fog.

Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt