Az orosz-ukrán háború bizonytalanságot okoz, azonban egyelőre úgy tűnik, hogy behozhatók a hátrányok, így a gazdaság idén 5,9 százalékkal növekedhet, ami mindössze 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábbi előrejelzéshez képest, mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági elemzési vezetője sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
Kiemelte: a GDP-adatok alakulásában a háztartási fogyasztásnak kiemelkedő szerepe lesz, az egyik fő motor a 14,9 százalékos bruttó átlagbér-növekedés lesz.
A holding előrejelzése szerint idén 7 százalékig emelkedhet az alapkamat, és jövő év közepétől indulhat el a kamatcsökkentés.
Az infláció a következő hónapokban tovább nőhet, az év egészében 8,2 százalékon alakulhat; az inflációs nyomás az év második felétől enyhülhet, jövőre pedig a fogyasztói árak 4,2 százalékkal nőhetnek.
Suppan Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy az energiaárakban óriási kilengéseket okoz a háború, az árak nagyon magas szinteken mozognak, és nem lehet előre tudni, hogy mi lesz.
Az üzemanyagár-plafon egyelőre fenntartható szerinte, de előbb-utóbb ki kell vezetni.
Az elemző elmondta, hogy az államháztartási adatokat számos tétel rontja idén, a háztartási energiaárak miatt 1000 milliárd forint körüli, a kamatok növekedése miatt 200-300 milliárdos plusz kiadással kell számolni, továbbá a jegybank tőkepuffere is eltűnt. Jelezte ugyanakkor azt is: bevételi többletek tompíthatnak ezen a helyzeten, az első negyedévben az áfabevételek például 25 százalékkal magasabbak voltak az előző év azonos időszakához képest, a költségvetés bevételeinek 27 százaléka teljesült idén eddig, ami kedvezőnek mondható. Kiigazításokra, átstrukturálásra ugyanakkor szükség lesz, amelyek a kormányzati hírek alapján nem a háztartásokat, hanem a beruházásokat érinthetik, fűzte hozzá.
Az államadósság rátája idén és jövőre is csökkenhet, amennyiben folytatódik a fegyelmezett költségvetési pálya, húzta alá.
A gyors kilábalásban az infokommunikációs ágazat jelentős szerepet játszott; a szektor szárnyalása várhatóan folytatódik, hangsúlyozta.
A beruházási ráta továbbra is magas marad, az eddigi 28-29 százalékhoz képest azonban kismértékű csökkenés következhet be, 27,5 százalékos adat várható 2022-ben, jelezte előre.
Az építőipar teljesítménye idén hozzáad a növekedéshez, a szektort nem csak a lakásépítések, hanem a jelentős működőtőke-beáramlás, a gyárépítések, az irodaberuházások is húzzák, jegyezte meg.
Az elemző szerint a kiskereskedelem jelentős löketet adhat a növekedésnek a következő hónapokban, a lakosságnál még jelentős mértékű el nem költött jövedelem halmozódott fel, továbbá a külföldi vásárlók is visszatérnek fokozatosan.
(MTI)
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A spekulációs valutatámadások mindig egyszerre szólnak gazdaságról és politikáról: a szuverenitás, a hitelesség és a felkészültség tükrei is egyben.
Minden várakozást felülmúló érdeklődés övezte az első Mandiner Díjátadó Gálát.
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
A fővárosi közgyűlésen a Tisza Párt megszorító csomagjáról kérdeztük Magyar Péter embereit. Ők azonban nem mertek érdemben nyilatkozni. Lehet, hogy Magyar Péter őket is „agyhalottnak” tartja?
A kormányfő erős üzenetet küldött.
Tűpontos helyzetértékelés érkezett.
Három évtizede lépett tőzsdére a Mol, ennek apropóján péntek reggel Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató nyitotta meg a kereskedést a Budapesti Értéktőzsdén. Felidézte, a tőzsdére lépés előtt a privatizációs boom idején el akarták adni a Molt, de nem kellett akkor senkinek, így döntöttek a részvénypiac mellett.
