Nem korlátozzák többé a lisztexportot Szerbiában, a helyi kormány ugyanis az utolsó ülésén feloldotta az eddig érvényben levő ideiglenes kiszállítási tilalmat.
A kormányindoklásban rámutattak, a hazai piac liszt- és búzaellátottsága jó, nincs szükség arra, hogy tovább korlátozzák a kivitelt. Vagyis miután a lisztexport nem veszélyezteti a napi szükségletek ellátását, az aratás előtt pedig fel kell szabadítani a silók kapacitásait, szabad kezet adtak a malmoknak. Kiemelték, hogy az ország hagyományos külföldi vásárlóit is szeretnék megőrizni, már csak azért is, mert
A kormányközleményben utalnak arra is, hogy a liszt kiszállítási tilalmának feloldásával az ország több szempontból is gazdasági előnyhöz juthat, hiszen a külföldi igények kielégítésével növelni kell majd a hazai feldolgozóipar kapacitásait, míg a malmok a jelenlegi magas piaci árak mellett olyan forgótőkéhez jutnak, ami az idei búzatermés felvásárlásához szükséges.
A szerb kormány március 10-én tiltotta meg a búza, a liszt, a kukorica és az étolaj kiszállítását, tartva az ukrán háború okozta következményektől. Ezt követően enyhítve a korábbi rendelkezésen, április 21-én havi kvótákat határozott meg, korlátozva a exportált mennyiséget (április 30-án növelte a kvótát). És bár a kormány a lakosság élelmiszerellátását kívánta ezzel biztosítani, a malmok mintegy 40 ezer tonna liszt eladásának lehetőségét szalasztották el (ez az országos lisztkiszállítás két hónapi átlaga), illetve 17 millió euró keresettől fosztotta meg őket a kormány, mondta a szerbiai Beta hírügynökségnek Zvdravko Šajatović (Zdrávkó Sájátovity), az egyik szerbiai malomegyesület, a Žitounija (Zsitounija) igazgatója.
Šajatović kiemelte, a kormány a döntését azzal magyarázza, amivel ők érveltek a kiszállítási tilalom bevezetésekor. Már akkor tudni lehetett, hogy nincs szükség ilyen intézkedésekre, hiszen az ország rendelkezett kellő mennyiségű tartalékkal. Amíg a malmoknak veszteséggel kellett számolniuk, a márciusi kormánydöntés miatt olyan liszt maradt raktáron, amire Szerbiának nem is volt igazán szüksége.
Šajatović szerint,
Szerbia szomszédai ugyanis a kiszállítási tilalom után Bulgáriától vásárolták a szükséges lisztmennyiséget.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be, míg a nők önként jelentkezhetnének kiképzésre.
A magyar cég megszerzi a szerbiai NIS olajvállalat többségi részesedését az orosz tulajdonostól. Az üzlettel a Mol bebetonozza régiós hatalmát, immár a balkáni olajláncban is megkerülhetetlen szereplővé válik.
A Mol Csoport a közép-európai régió vezető olajvállalatává válik a szerbiai NIS felvásárlásával. Toldi Ottó írása.
Nem fukarkodik Szerbia.
Milan Glusacs nem fogta vissza magát.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
