Szerbia tározókapacitásokat akar megvásárolni az előttünk álló időszakra Magyarországtól és Bulgáriától, hogy kedvező áron tudja biztosítani a télre szükséges földgázmennyiséget, ezt Zorana Mihajlović, szerb energiaügyi miniszter jelentette be a napokban.
Szerbia Oroszországgal kötött megállapodása a hónap végén jár le, így a Srbijagas szerbiai állami gázszolgáltató vállalat már újabb tárgyalásokat kezdett az orosz Gazprommal egy újabb földgázmennyiség felvásárlásáról. Azt már most tudni lehet, hogy az új ár nem lesz olyan kedvező, mint eddig volt, vagyis arra nem lehet számítani, hogy a jelenlegi áron, azaz ezer köbméterenkénti 270 euróért vásárolja az ország a földgázt. A szerb energiaügyi miniszter kiemelte, magasabb felvásárlási árra számítanak, ami jóval alacsonyabb lesz, mint a jelenlegi piaci ár. Még mindig bizonytalan, hogy milyen szerződést sikerül kötni, Mihajlović szavai szerint hosszadalmas és nehéz tárgyalások ezek.
A Nis és Dimitrovgrád közti interkonnekció, amelyen keresztül más országokból is vásárolhat majd földgázt, a tervek szerint majd csak a jövő év szeptemberében készül el. Ezért Szerbia az előttünk álló időszakban kapacitások felvásárlását tervezi, legyen szó a görög LNG (cseppfolyósított földgáz) vagy akár a török Bottas földgázról. Alapelképzelés ugyanis, hogy jövő szeptembertől az ország gázszükségleteinek legalább 40 százalékát már ne Oroszországtól, hanem más országoktól vásárolja.
A szerbiai állami gázszolgáltató vállalat már februárban kérte az államot, hogy emelje mintegy 20 százalékkal a gáz árát, hiszen már akkor felmerült a kérdés, ki fizeti meg a cég veszteségeit, ami áprilisra elérte a 100 millió eurót. A hőerőművek Srbijagasszal szembeni tartozásai ugyanis csak nőttek. A kitolódó téli időszak miatt ugyanis, valamint a villanyáram-termelésben fennálló gondok miatt nagyobb volt a földgázfogyasztás a tervezettnél. Így a nagyobb mennyiséget a Srbijagas piaci áron volt kénytelen pótolni.
Az energiaügyi minisztérium adatai szerint Szerbia téli fogyasztása hatszor nagyobb, mint a nyári. Megoldást jelenthet a kapacitások bővítése határon belül és túl, hiszen az Északkelet-Szerbiában, a román határtól nem messze, a vajdasági Udvarnoknál (Banatski Dvor) lévő föld alatti gáztározók kapacitásainak bővítése már évek óta hangoztatott terv. Legutóbbi bejelentések szerint
ami 51 százalékban az orosz Gazprom tulajdonában van és csak 49 százalékban a Srbijagasé.
Sokat elárul a folyamatban levő gázszerződés eredményességéről az, hogy május 19-én, számítva a földgáz árának robbanásszerű növekedésére, a szerb kormány döntést hozott a földgáz ideiglenes árkorlátozásáról. A kormányrendelet szerint az állam fogja megtéríteni a földgázpiaci zavarok esetén a gáz árkorlátozásának, valamint az importált és kitermelt gáz előállítása során keletkező költségek közti árkülönbözetet.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Akik még nem döntöttek, le fognak majd szavazni a biztonságra, a kormányképességre, a kiszámíthatóságra és a tapasztalatra, ez az én reményem – mondja Orbán Viktor. Hogy látja a háborús helyzetet? Megnyerhető-e a jobboldalnak a digitális tér? Mit gondol a Szőlő utcában történtekről? Interjú a miniszterelnökkel.
A South China Morning Post szerzője arról ír, Trump külpolitikáját nem az ideológiai ellentét vezérli, hanem az erő és tekintély iránti tisztelet.
Az Európai Parlament előtti téren csaptak össze a tiltakozó gazdák és a rendőrök csütörtökön délelőtt Brüsszelben. Vízágyúkat és könnygázt is bevetettek az egyenruhások. A Mandiner helyszínen lévő újságíróit is lefújták könnygázzal a rendőrök.
Az NGO-k továbbra is aggályosnak tartják a javaslatot – írja a Les Echos.
A Katar-gate kapcsán lefülelt Eva Kaili úgy gondolta, a mostani a legjobb alkalom előhozakodni azzal, hogy ő igazából áldozat.
Lukasenka és Putyin szomszédja határozott lépéseket helyezett kilátásba.
