Három ábrán mutatjuk meg a „szakértőknek”, hogy mit is jelent a rekordinfláció

Bár sokan csak mostanában vették észre, a világban már 2021 elejétől tapasztalható az árdinamika erősödése. Ahogyan azt az 1. ábra is mutatja, 2020 utolsó hét hónapjának stagnáló, 1,1 és 1,3 százalék között ingadozó inflációs rátája után 2021 első hónapja már 1,6 százalékos éves drágulást mutatott az OECD országokban. Az emelkedő trend azóta is tart.

Az infláció átlagos növekedése 0,5 százalék volt ebben az időszakban. Ilyen drámai sebességű árrobbanást az elmúlt 50 évben egyszer látott a világ, 1972 és 1974 között, az első olajválság idején. Ahhoz is több mint harminc évet kell visszamennünk időben, hogy a mostaninál magasabb inflációs szinteket lássunk. 2022 márciusában az OECD országok átlagos drágulási üteme 8,8 százalékon állt. Legutoljára 1988 októberében mértek ekkora értéket.

1. ábra: Az OECD országok átlagos inflációs rátájának alakulása. Forrás: OECD.

A brutális árrobbanás az egyes országok inflációs mutatójában is megmutatkozik.

És míg Görögország vagy Chile inflációs mutatója csak alig haladja meg a 10 százalékot, addig a valódi rekorderek esetében a mérőszám értéke már nem írható le két számjeggyel sem. Az első öt helyezettet nézve a legjobban Zimbabwe áll, hiszen náluk még elég a két számjegy, bár 96 százalékos inflációjukkal igencsak a határon vannak, ráadásul a dinamikát figyelembe véve (egy hónappal korábban még „csak” 73 százalék volt az érték) borítékolható, hogy a következő hónapban már átlépik a bűvös 100 százalékot. Szíria mutatója már egyértelműen háromjegyű, öröm az ürömben, hogy 139 százalékos drágulási ütemük csupán hajszálnyival magasabb, mint az egy hónappal korábbi 134 százalékos érték. A bronzérmes Libanon 208 százalékos mutatója pedig még csökkent is az egy hónappal korábbi 215 százalékhoz képest. Brutális mutatói mellett szintén javuló tendenciát mutat az ezüstérmes Venezuela, ahol a legutóbbi érték 222 százalék a korábbi 284 százalék után, illetve az aranyérmes Szudán, mely országban 260 százalékos inflációs mutató váltotta az egy hónappal korábbi 318 százalékos értéket.

2. ábra: Országok, ahol az infláció két számjegyű. Forrás: Tradingeconomics.

De nem kell elhagynunk a kontinenst ahhoz, hogy a hazainál jóval magasabb inflációs mutatókkal találkozzunk.

Törökország a közgazdasági tankönyveket sutba vágó monetáris politikájával jelenleg 70 százalékos inflációnál tart az egy hónappal korábbi 61 százalék után. Moldova a márciusi 22,2 százalék után áprilisban már 27,1 százaléknál járt. Az észt inflációs ráta pedig 15,2 százalékról emelkedett 18,8 százalékra egyetlen hónap alatt.

3. ábra: Európai országok, ahol az infláció két számjegyű. Forrás: Tradingeconomics.

A magyar mutató 9,5 százalékos értéke minden régiós összevetésben jónak tekinthető, és meg sem közelíti a rekord szinteket. Nálunk rosszabb a helyzet Szlovákiában (11,8 százalék), Lengyelországban (12,4 százalék), Lettországban (13,0 százalék), Romániában (13,8 százalék), Csehországban (14,2 százalék), Bulgáriában (14,4 százalék) és Litvániában (16,8 százalék) is, a lista „élmezőnyéről” nem is beszélve. Kijelenthetjük tehát, hogy

(Címlap: Dolgozók tortillákat készítenek egy mexikóvárosi élelmiszergyártó üzemben 2022. április 27-én. Az ukrajnai háború miatt bekövetkezett gabonaáremelkedés miatt az elmúlt 21 év legmagasabb inflációja sújtja a mexikói tortillagyártókat. Oroszország és Ukrajna meghatározó tényezője a nemzetközi gabonakereskedelemnek, együttes búzaexportjuk a világ kb. 190 millió tonnás éves búzakivitelének körülbelül 30 százalékát teszi ki. MTI/EPA-EFE/Jose Mendez.)