Felkeléseket okozhat a válság a fejlődő országokban – de kinek a feladata ezt megoldani?

Veszélyben a fejlődő országok

A fejlődő országok önhibájukon kívül az éhínség és az adósságválságok viharával néznek szembe. Oroszország ukrajnai inváziója és a nyugati szankciók is okolhatók a történtekért, csakúgy, mint a fejlett gazdaságok COVID-19 miatti lezárásai, amelyek megfosztották a szegény országokat a létfontosságú turisztikai és exportbevételektől – írja Ngaire Woods, a Project Syndicate véleményportál elemzője.

A politikai döntéshozóknak meg kell küzdeniük az élelmiszerválsággal. Az orosz-ukrán konfliktusban olyan országok vesznek részt, amelyek együttesen a világ búzájának 29 százalékát szállítják, így

 A többi búzatermelő által bevezetett exporttilalmak szintén növelik az élelmiszerárakat, csakúgy, mint a műtrágyahiány, amely a fehéroroszországi és oroszországi szállítások elmaradása miatt következett be.

Ngaire Woods szerint elsősorban azok az országok érintettek, amelyek már az orosz invázió előtt is küzdöttek élelmiszerválsággal, mint például Afganisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Nigéria, Pakisztán, Szudán, Dél-Szudán, Szíria, Venezuela és Jemen.

Az élelmiszerválság azokat az országokat is erősen érinti, amelyek a gabonájuk nagy részét importálják, mint például Dzsibuti, Lesotho, Mozambik, Burundi, Madagaszkár, El Salvador, Libanon, Honduras, Eswatini, Guatemala és Namíbia.

Az ENSZ Világélelmezési Programjának ügyvezető igazgatója, David Beasley nemrégiben így nyilatkozott:

Ha elhanyagoljuk Észak-Afrikát, akkor Észak-Afrika jön Európába. Ha elhanyagoljuk Közel-Keletet, a Közel-Kelet Európába jön”.

Lázadást válthat ki az élelmiszerválság

A növekvő élelmiszerárak és az éhínség megnöveli a felkelések valószínűségét az országokban. Bizonyos fejlődő országok már az ukrajnai háború kitörése előtt is sodródtak a válság felé, márciusban pedig Indiában, Pakisztánban, Spanyolországban és Srí Lankán is lázadások törtek ki.

Egy Twitter felhasználó megosztott egy videót, ahol Srí Lanka éhező lakosai tüntetnek az élelmiszer- és üzemanyaghiány miatt.

Bizonyos országoknak van lehetőségük válságkezelésre, azon országok kormányzói meg is teszik a megfelelő intézkedéseket. Egyiptom is egy példa erre: a búza mintegy 80 százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálja. Nemrégiben árplafont vezetett be, hogy ellensúlyozza a kenyér áremelkedését. A kormány emellett 130 millió egyiptomi font (7 millió dollár) értékű gazdasági segélycsomagot is bejelentett. Ezeket az intézkedéseket az IMF és Szaúd-Arábia segítsége tette lehetővé – írta Ngaire Woods.

Meglepő módon a rizs és a kukorica globális készletei a jelek szerint történelmi csúcson vannak. Még az ukrajnai háború által leginkább érintett termék,

miközben becslések szerint az orosz és ukrán búzaexport mintegy háromnegyedét már az invázió előtt leszállították.

Adósságválság a láthatáron

Súlyos adósságválság is kialakulóban van, mivel számos alacsony jövedelmű országot – melyeket a vírushelyzet sem kímélt – sújtanak a magasabb élelmiszer- és üzemanyagárak, az alacsonyabb turisztikai bevételek, a kereskedelem és az ellátási láncok megszakadása, a hazautalások csökkenése és a menekültek folyamatos beözönlése.

Emellett a lassabb globális növekedés és az emelkedő infláció, valamint a gazdagabb országok szigorúbb pénzügyi feltételei miatt kiáramlik a tőke a fejlődő gazdaságokból, ami arra kényszeríti őket, hogy leértékeljék valutáikat és növeljék a kamatlábakat.

David Malpass, a Világbank elnöke nemrégiben megjegyezte: „soha ennyi ország nem élt át egyszerre recessziót”. Malpass hozzátette, hogy

Ngaire Woods szerint a problémákra globális megoldást kell találni. A korábbi adósságválságok során a gazdag országok az IMF és a Világbank segítségével a fejlődő gazdaságokra hárították a kiigazítási terheket, azzal érvelve, hogy reformokat kell végrehajtaniuk, mielőtt segítséget kapnának. Az eladósodott, alacsony jövedelmű gazdaságokat ma leginkább sújtó erők azonban globálisak, és nem állnak az ellenőrzésük alatt – az IMF és a Világbank tagországainak pedig egyesíteniük kell az erőforrásokat és együtt kell működniük ahhoz, hogy ezeket kezelni tudják.

„A mai fejlődő országok válságának kezelésében két kulcsfontosságú elem van. A fejlett országoknak olyan politikát kell folytatniuk, amelyek nem károsak a fejlődő országok gazdaságára. Az IMF-ben és a Világbankban egyesített erőforrásaikat jelen esetben a válságkezelésre kell fordítaniuk” – zárta le az elemző.

Borítókép: MTI/EPA/Chamila Karunarathne