A világon több helyen is vannak napelemes üzemek tavakon vagy tengereken, Kaliforniától a kínai szennyezett ipari lagúnákig. Mindezek a projektek hozzájárulnak a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.
Az Alqueva-gát a Guadiana folyón, az Alentejo régióban, Portugália déli részén található a spanyol határ mellett. A gát megépítésével egy 250 négyzetkilométeres mesterséges tó keletkezett, ami Nyugat- Európa egyik legnagyobb mesterséges tava, felszíne és térfogata tekintetében egyaránt. 2002-ben kezdődött meg a mesterséges tó feltöltése, végül 2004-ben került sor a vízerőmű felavatására.
Európában vannak nagyobb úszó fotovoltaikus erőművek, mint az Alquevába telepített, de egy sincs egy működő vízerőműhöz kapcsolva. 2016-ban telepítettek erőművet a Queen Elizabeth II víztározóra, a Heathrow repülőtér közelében, az Egyesült Királyságban, ami 23 046 panelt tartalmaz, és beépített teljesítménye 6,3 MW. A közelmúltban, 2021-ben egy úszó naperőművet helyeztek el egy mesterséges tavon Hollandiában, Zwolle városa közelében, amelyen 73 000 napelem található, 29,2 MW beépített kapacitással.
Az úszó napelemek egyik előnye, hogy a telepítéséhez nincs szükség földterületre, ami járulékos költségekkel jár. A portugáloknál az is segíti a költséghatékonyságot, hogy a helyszínen csatlakozni tudnak a vízerőmű kiépített elektromos hálózatához. A napsütéses napokon megtermelt többletenergiát nem csak az akkumulátorokban tudják tárolni, hanem továbbra is fel lehet használni a víz visszaszivattyúzására a tározóba, ami az energiatárolás egy bevált módszere.