A jövő hónaptól legalább 2023 márciusáig a középületekben országszerte tilos lesz 25 foknál alacsonyabb hőmérsékletre hűteni, illetve 19 foknál magasabb hőmérsékletre fűteni.
A sajtóban „Termosztát műveletnek” nevezett tervet úgy adják el, mint egy olyan eszközt, amellyel a hétköznapi emberek „szolidaritást” mutathatnak ki az ukrán nép iránt. Mario Draghi olasz miniszterelnök még azt is mondta:
„Békét akarunk vagy bekapcsolva akarjuk tartani a légkondicionálót?”
Az persze kétséges, hogy a termosztát beállításával hogyan lehet elérni a „békét”, de hát az érzelgős manipuláció korát éljük az észérvekkel szemben, szóval – csak hinni kell.
A Guardian például békepárti rajzokkal illusztrálja a történetet, amelyeket állítólag olasz iskolások készítettek (valami miatt angolul).
Egyelőre nincs szó arról, hogy ezt a fajta energiaadagolási szabályt kiterjesztenék a magánvállalkozásokra vagy a magánlakásokra, de a jelzésértékű lépés már megtörtént. Várhatóan más nemzetek is követni fogják a példát.
Ezután természetesen jöhetnek majd a véleménycikkek,
amelyekben olyan kérdéseket tesznek fel, mint „a Putyin elleni harcban adagoltuk a benzint, az éghajlatváltozás ellen miért nem?”, és a szalagcímek, amelyek szerint „az európai energiakorlátozás jót tett a bolygónak” és így tovább. Arról se feledkezzünk meg, hogy a járvány okozta lezárásokat egyes zöld aktivisták rendszeresítenék, és időnként megállítanák az életet, hogy a földanya fellélegezhessen..
Vagy ez már meg is történt?
Tette fel a kérdést Kit Knightly az off-Guardian oldalán, ugyanis fogalma sem volt róla, hogy a New Yorker egy véleménycikket a Föld Napja alkalmából már közzé is tett, a következő címmel:
„A Föld Napján segíthetnénk a környezetnek – és Ukrajnának.”
Azzal érveltek a cikkben, hogy „az energia beosztása a Putyin elleni harcban épp olyan, mint a győzelemért fúrni Hitler ellen”, és – ahogy arra számíthattunk – „mindez a bolygónak is jót tenne”.
Úgy érvelnek, hogy a második világháború idején a győzelmet az határozta meg, kinek is van több olaja. A jelenlegi világot uraló háborúkban, Putyin ukrajnai földrablása a zöldek szerint egyben globális földrablásnak is nevezhető, mivel az közvetve a tengerszint emelkedésével és a sivatagok terjedésével jár. Ezért a győzelem azt követeli meg, hogy a lehető leggyorsabban hagyjuk el a fosszilis üzemanyagokat.
Még egy kvázi lezárásra (lock-down) is utalgattak – ezúttal Putyin legyőzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.
Mint mondják, mindenki, aki otthonról tud dolgozni, továbbra is megtehetné, legalábbis mondjuk hétfőnként, és ezzel egy napot lefaragna az országos ingázásból. Meg lehetne szervezni a telekocsi-közösségeket, különösen kihasználva azt a tényt, hogy ma már kétmillió elektromos autó közlekedik az utakon. Több kerékpárút állhatna rendelkezésre, és az amerikaiak a légkondicionáló szezon kezdetén egy fokkal feljebb állíthatnák a termosztátot – javasolják a méregzöldek.
Knightly visszaemlékszik arra, hogy a zárlatokat szinte a bevezetésük pillanatától kezdve bolygókímélőként reklámozták, annak ellenére, hogy ennek szinte semmi értelme nem volt.
Érdekesnek tartja, hogy a „termosztát-műveletet” április 22-én – a Föld napján – jelentették be, annak ellenére, hogy semmi köze az éghajlatváltozáshoz. Az is figyelemre méltó, hogy az éghajlatvédelmi tiltakozó csoportok az ötletet felhasználva az egész EU-ra kiterjedő bojkottra szólítottak fel Oroszország fosszilis tüzelőanyagai ellen.
Knightly szerint
nem tűnik egyszerű műveletnek visszatérni a Covidról a klímakérdésekre, viszont Ukrajnáról a klímához vezető út jóval könnyebbnek látszik.