Az indokolatlan áremeléseket, mesterséges áruhiány előidézését, a termelés vagy értékesítés korlátozását a jogszabály ostromállapot, rendkívüli állapot, katonai mozgósítás vagy más válsághelyzet idején tisztességtelen piaci magatartásnak minősíti, és az éves bevétel 0,1-től 1 százalékáig terjedő, de legalább 10 ezer lejes (766 ezer forint) bírsággal sújtja. Amennyiben az elkövető magánszemély, a bírság 5500 lejtől 11 ezer lejig terjedhet.
Magánszemélyek kárára elkövetett nyerészkedés esetén a fogyasztóvédelem, jogi személyek esetében pedig a versenytanács jár el.
A sürgősségi kormányrendelet tervezetének indoklása szerint a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaélések megismétlődését megelőzendő, a jelenlegi geopolitikai helyzetben szükség van olyan jogszabályra, amellyel meggátolható, hogy a spekulánsok hiányt idézzenek elő, vagy mesterségesen felverjék az árakat, és ezzel veszélyeztessék a nélkülözhetetlen szolgáltatások működését vagy a lakosság ellátását alapvető egészségügyi termékekkel és élelmiszerekkel.
A jogszabály által védendő alapvető termékek és szolgáltatások listáját az adott válsághelyzetben kormányhatározattal pontosítják.
A nyerészkedés elleni sürgősségi rendeletet várhatóan még ebben a hónapban életbe lépteti a bukaresti kormány.
A Makronóm többször beszámolt arról, hogy a válsághelyzeteket a piaci erővel bíró szereplők hajlamosak kihasználni és extraprofitokra szert tenni, így az infláció mögött is jelentős mértékben a cégek profitemelése áll. Ezért is fontos a kormányzat árstop poitikája, ami érzékelhetően csökkenti a hazai inflációt.
(MTI, címlap: MTI/EPA/Robert Ghement)