Június 1-től kellene elérhetővé tenni a 9 eurós helyi tömegközlekedési jegyet, ám két héttel a bevezetése előtt a szövetségi kormány, a tartományok és a szakmai szövetségek még mindig vitatkoztak a buszok és vonatok havi bérletének finanszírozásáról. A javaslatot végül csütörtökön a Bundestag, majd pénteken a Bundesrat is jóváhagyta.
Bő két héttel a tervezett kezdés előtt a szövetségi kormány, a tagállamok és a szakma még mindig küzdött a 9 eurós busz- és vonatjegyek finanszírozásával. A helyi szolgáltatók előkészületeivel párhuzamosan a Bundestagnak és a Bundesratnak a héten még jóvá kellett hagynia az erre vonatkozó törvényt. A közlekedési vállalatok és államok azonban további pénzügyi biztosítékot követeltek a szövetségi kormánytól. Az intézkedésnek, bár csak három hónapig volna érvényben, akár hosszabb távú hatása is lehet. Az iparág képviselői hétfőn a Bundestagban tartott meghallgatáson egyértelművé tették, hogy
A szemafor koalíció közlekedéspolitikusai szembe kerültek a szövetségi államok blokádjának fenyegetésével.
Június 1-től lesznek érvényesek az olcsó jegyek, amely része annak a többmilliárd eurós kedvezménycsomagnak, amit a szövetségi kormány a magas energiaárak miatt vezetne be.
ami a normál havi bérleteknél jóval kedvezőbb árú. A Deutsche Bahn és más szolgáltatók már május 23-án megkezdenék az értékesítést, amennyiben megszületik a politikai döntés. Természetesen a havijegy nem vonatkozik az ICE, IC/EC, Interregio járataira, illetve a gyorsvonatokra sem.
A törvény nemcsak a gyakorlati megvalósításról szól, hanem a pénzről is. Pontosabban arról a többletpénzről, amit a tízmilliárd eurón felül (az idei hozzájárulás a tömegközlekedés támogatására) kellene utalnia a szövetségi kormánynak. A 9 eurós havi jegyből származó bevételkiesés kompenzálására egyelőre 2,5 milliárd eurót terveztek. Ez a háromhavi részesedésnek, azaz az idén várható tízmilliárd eurós jegybevétel negyedének felel meg. Emellett a szövetségi kormány további 1,2 milliárd eurót kíván adni a koronaválság miatti veszteségek kompenzálására, amikor az utazók távol maradtak.
Néhányan már azzal fenyegetőztek, hogy nemet mondanak a Bundesratban. Az utolsó pillanatokban egymilliárdos pókerjátékot nyitottak meg. A közlekedési bizottság hétfői szakértői meghallgatásán a közlekedési szolgáltatók további pénzügyi kötelezettségvállalásokat is szerettek volna elérni, mert a bevételkiesés mellett előreláthatóan többletkiadások is felmerülhetnek az üzemeltetésben.
Valószínűleg megnő az utazók száma, és több járművet kell beállítani. A közlekedési társaságok szövetsége havonta mintegy 30 millió felhasználót vár az akciós jegyekre, de ez csupán becslés. Azt szerették volna, ha az „előre jelzett kockázatokért” is a szövetségi kormány vállalná az összes költséget.
Az is kérdés, hogy mi lesz a három hónap eltelte után: ugyanis a kilenc euró olyan verhetetlenül olcsó, hogy utána törvényszerűen árugrásnak kell következnie. Emellett addigra drágább lesz a buszok gázolaja és a vonatok áramköltsége is.
A javaslat egybevág a német zöldek azon szándékával, hogy 2030-ra megduplázzák a koronavírus előtti időszak napi 24 milliós felhasználói számát. Viszont az is nyilvánvaló, hogy ehhez fejleszteni kell a tömegközlekedést, különösen a vidéki területeken, ahova akár nem is jár busz.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Ezek voltak a hétfői nap legolvasottabb hírei.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A németek a kancellárral szembeni elégedetlenségüket hangos jelszavakkal és demonstrációval fejezték ki Magdeburgban.
Elképesztő lélekjelenlétről tett tanúbizonyságot egy drámai pillanatban.
A német kancellár az EU-csúcs után otthon is komoly presztízsveszteséget könyvelhetett el.
A szélsőbalos halálos fenyegetéseket Charlie Kirk meggyilkolása óta nem árt komolyan venni.
A szervezet ma már egyre inkább a mélyülő nemzetközi törésvonalak tükre.
Sokan a mai napig nem tudják megszokni, de elfogadják.
