Pánik Németországban: már rég nem éri meg, de ingatlanba menekítik pénzüket a németek

2022. április 10. 08:20

A németek eleve hajlamosak aggódni az infláció miatt, a Bloomberg szerint pedig ma már van is miért aggódni. 

2022. április 10. 08:20
null
Fekete Kíra

Az infláció miatt lakásba fektetnének a németek

A fogyasztói árak éves szinten több mint 5 százalékkal, a német termelői árak pedig februárban csaknem 26 százalékkal emelkedtek, ami 1949 óta a legmagasabb áremelkedés.

Ez akkor jelent problémát, ha a német háztartások közel 3 billió eurónyi vagyona készpénzben és bankbetétekben van elhelyezve, így valószínűleg egyre több német fekteti majd ingatlanba a megtakarított készpénzét.

Akik a lakhatásban keresik a megváltást, tudják, hogy meglehetősen későn csatlakoznak a bulihoz. A lakásárak már több mint egy évtizede emelkednek, és az utóbbi időben az ütem felgyorsult: az Europace német lakásárindexe februárban majdnem 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. Eva Grunwald, a Postbank ingatlanügyekért felelős vezetője úgy véli, hogy 

a legutóbbi emelkedés az inflációnak és az emelkedő kamatok okozta aggodalomnak tudható be. 

A növekvő építési költségek és az új lakások hiánya is felfelé tolja az árakat, a német bérbeadók pedig vonakodhatnak az eladástól, mivel a készpénzes bevétel gyorsan veszít az értékéből – a Scout24 SE népszerű német ingatlanportálon a hirdetések száma tavaly 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest.

Inflációs spirálba kerülhetnek a pánikoló németek

„Rövid távon arra számítok, hogy az inflációs szorongás további pánikvásárlásokat fog gerjeszteni, ami pedig tovább fokozza a világjárvány által kiváltott ingatlanőrületet” – állítja a Bloomberg hírportál.  

Ez azt eredményezheti, hogy a lakásárak túllépik a pénzügyi fundamentumok által indokolt szintet, ami pedig növeli az árkorrekció kockázatát – amennyiben ez bekövetkezik, 

a vásárlók valóban aggódhatnak majd az ingatlanok elszálló ára miatt. 

A Bloomberg újságírója saját tapasztalatait is elmondta: 

„Amikor 2008-ban Berlinbe költöztem, a helyiek ritkán beszéltek a lakásárakról. Az ingatlanpiac évek óta csendesedett, a bérleti díjak pedig hihetetlenül alacsonyak voltak” – mondta Chris Bryant, majd folytatta: „Utólag visszagondolva, az egy fantasztikus időszak volt a lakásvásárláshoz. Azóta a csökkenő jelzáloghitel-kamatlábak és a városi lakások iránti erős kereslet elképesztő fellendülést eredményeztek. A lakásárak átlagosan több mint kétszeresére emelkedtek, Berlin és más nagyvárosok divatos területein pedig még ennél is nagyobb mértékben. Bár a lakásépítés fellendült, az évente elkészült mintegy 300 000 lakás 25 százalékkal elmarad az új kormány célkitűzésétől.”

Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy Németország az ingatlanspekulánsok nemzetévé vált  – az országban a lakástulajdonosok aránya még mindig a legalacsonyabb az Európai Unióban. 

Az uniós átlag 70 százalék, az amerikai háztartásoknak pedig 65 százaléka rendelkezik saját ingatlannal. Németországban ez az arány 50 százalék körül van (hazánkban egyébként 90 százalék feletti).

A saját ingatlannal rendelkező háztartások alacsony száma annak is betudható, hogy a házak nagyon drágák lettek  A Német Jelzálogbankok Szövetségének (VDP) tavaly közzétett tanulmánya szerint egy átlagos saját tulajdonú ház vagy lakás 422 ezer euróba kerül, amihez körülbelül 84 ezer eurós foglaló szükséges.

A vásárlási árak messze meghaladták a jövedelemnövekedést és a bérleti díjak emelkedését. A nagyvárosokban 

a bérbeadónak ma már 35 évre van szüksége ahhoz, hogy az ingatlan bérbeadásakor megtérüljön a vételár. 

Ebben közrejátszik az is, hogy Németországban számos esetben állami eszközökkel szabályozzák a bérleti díjakat.    

Megéri ingatlanba fektetni?

A vételár és a bérleti díj növekedése közötti különbség némileg megcáfolja azt a feltevést, hogy az ingatlanvásárlás védelmet nyújt az infláció ellen. Németország legnagyobb tőzsdén jegyzett bérbeadója, a Vonovia SE ebben a hónapban mégis megnyugtatta a befektetőket, hogy a bérleti díjak követni fogják az építési költségek és az ingatlanok értékének növekedését, csak időbeli késéssel. 

Azon bankok számára is vannak kockázatok, amelyek nagyon alacsony kamatlábak mellett adtak hitelt ingatlanvásárlásra. A Bundesbank februárban arra figyelmeztetett, hogy 

jelenleg akár 40 százalékkal is túlértékeltek lehetnek a lakások Németországban.

Németország nemrégiben figyelmeztette a hazai hitelezőket, hogy legyenek különösen óvatosak az új jelzáloghitelek kihelyezésekor. 

A bankokat azonban nem lesz könnyű lebeszélni a lakásépítési boomról. A német szabályozó hatóságok még nem vezették be a jövedelemalapú hitelezést, és bár a német vásárlók többsége jelentős összegű foglalót helyez el, körülbelül 18 százalékuk a vételár 100 százalékát vagy annál nagyobb összeget vesz fel a bankoktól, így van némi ok az aggodalomra – jelentette ki a Bloomberg újságírója. 

Hacsak a szabályozó hatóságok nem lesznek agresszívebbek, vagy a jelzáloghitelek költségei nem kezdenek el csökkenni, a német ingatlanok valószínűleg továbbra is drágulni fognak. 

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pandaka pygmaea
2022. június 11. 14:18
Az hagyján, de "A szankciók miatt tönkremennek a német üveggyárak Orosz gáz nélkül nem tud napelemet gyártani Németország Széles körben elterjesztené a német kormány a napelemeket, hogy az ország minél hamarabb elszakadjon az orosz gáztól. Csakhogy a napelemhez speciális üveget kell gyártani, amihez pedig tetemes mennyiségű orosz gázra van szükség..." http://magyarforum.info/cikk/14781/A-szankciok-miatt-tonkremennek-a-nemet-uveggyarak/?fbclid=IwAR3641dZKJbuLVdlZKpRI9LecaAQSbUnulAK74GEadtGuIzGrLK0PnhaaUc
falcatus
2022. április 11. 23:34
"Biden végre elmondta..." Nem ő mondta: Zbignew Brezinsky: A nagy sakktábla, Európa Kiadó,1999 "Amerikának a fő geopolitikai tét Eurázsia. Amerika globális elsősége közvetlenül attól függ, meddig és milyen hatékonyan tudja fenntartani dominanciáját ezen a területen. Európának egész sor elsőrangú érdeke van, amely velünk egyáltalán semmiféle vagy, csak rendkívül távoli kapcsolatban áll. Így Európa gyakran keveredik olyan konfliktusokba, amelyek lényegükben számunkra teljesen idegenek(George Washington) Amerika így tekint a szerinte „konfliktuskeverő” Európára: „Amerika egy olyan univerzum közepén áll, amelynek végső soron egyetlen központja van, nevezetesen fővárosa: Washington. A HATALMI JÁTÉKOT ITT KELL JÁTSZANI, éspedig az AMERIKÁN BELÜLI SZABÁLYOK SZERINT. Mi több: a történelemben először alakult egy olyan állam, amely A VILÁGON BÁRHOL ÉRVÉNYESÍTENI TUDJA AKARATÁT. Amerika az utóbbi alig több mint fél század alatt vált gazdasági, katonai, technológiai, KULTURÁLIS FELSŐBBRENDŰSÉGÉNEK !!! köszönhetően, na meg a másik szuperhatalom, a Szovjetunió összeomlásának hatására "a történelemben először TÉNYLEGES VILÁGHATALOMMÁ". Milyen politikát is kell folytatnia Amerikának, mit is kell tennie ahhoz, hogy megőrizze világhatalmi elsőbbségét.: „ Jól kell tudni játszani az Európa és Ázsia együttesét összefogó hatalmas eurázsiai sakktáblán, amelyen tovább folytatódik a globális elsőbbségért folyó küzdelem. Ezen a táblán persze több játékos van jelen, az európai partnerek közül, Franciaországnak és Németországnak fontosabb szerepet kell szánni .Anglia viszont "nyugdíjas geostratégiai játékos, ül ragyogó babérjain, s nagyrészt kivonult a nagy európai kalandból... " ”Ahhoz, hogy a világ vitathatatlanul legerősebb állama úrrá legyen a hatalmát veszélyeztető konfliktusokon, és érvényesíteni tudja a létfontosságú érdekeit, átfogó geopolitikai koncepcióra van szüksége.” És a ”nyerő” koncepció: "ŐSI BIRODALMAK könyörtelenebb korát idéző kifejezésekkel élve A BIRODALMI STRATÉGIÁNAK HÁROM KULCSFONTOSSÁGÚ TÉNYEZŐJE VAN: • elejét venni a vazallusok közti bárminemű paktálásnak, • fenntartani függő helyzetüket, • megvédelmezni a szövetségeseket, és elérni, hogy továbbra is szófogadóak legyenek. Ma már ezek a tényezők (kissé ?) másképpen festenek. Ezért is a legfontosabb számunkra, milyen Európa kívánatos az Egyesült Államok számára. Amerikának egyértelművé kell tennie, hogy Európát hosszú távon elfogadja globális partnernek. Ehhez Európának egységessé és erőssé kell válnia. Ezért Amerika messzemenően támogatja a NATO - és az Európai Unió - bővítését is. Az egységes Európa ugyanis egy kiszélesített és megerősített NATO-val az AMERIKAI BEFOLYÁS SZILÁRD BIZTOSÍTÉKA lehet. A geostratégiai elgondolás természetesen nem korlátozódhat vén kontinensünkre, hanem ki kell használni A VILÁG FELTÉTELEZETT FESZÜLTSÉGGÓCAIT, AZ ÁLLAMOK KÖZÖTTI ELLENTÉTEKET, SZÁMÍTÁSBA VÉVE A TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYOKAT. Az eurázsiai sakktáblán új és fontos térségként megjelenő Ukrajna geopolitikai pillérnek tekintendő, mivel puszta léte segít Oroszország átalakításában. Ukrajna nélkül Oroszország többé nem birodalom. VALAMIKOR 2005-2010 között Ukrajna már alkalmas leszarra, hog mind az EU-val, mind a NATO-val komoly tárgyalásokba kezdjen. Németországnak, Lengyelországnak geopolitikai érdeke, hogy Ukrajnát fokozatosan belevonják egy különleges francia-német-lengyel kapcsolatokba. (térképet is mellékelt Z. Brezinsky. Ezt a négy országot egy tömbbé alakította a jelenlegi természetes határvonalaikkal.) Ukrajna különleges fontossággal bír Amerika számára- főleg , mint írja -1994-et követően tulajdonít fokozott fontosságot az amerikai-ukrán kapcsolatnak nehogy visszataláljon a közös karámba. Ukrajnának a 300 oldalas stratégiai elemzésében mintegy 15 oldalon tesz valamilyen összefüggésben megjegyzést, említést. Eljut idáig is :Amerika nem tarthatja meg az idők végezetéig szuperhatalmi szerepét, s ezért is reméli: a következő néhány évtized elteltével kialakulhat egy olyan globális együttműködési rendszer, amely fokozatosan átveheti a világ stabilitásáért és békéjéért viselt felelősség súlyos terhét.” Végül: Amerika globális hatalmának fennmaradására irányuló minden geostratégia kudarcot vallhat akkor, ha nem élvezi a "hátország" támogatását. És ez annál is fontosabb, mert az amerikai közvéleményben mindmáig él az elkülönülési politika és a szűklátókörűség szelleme. Az amerikai polgár csak akkor hajlandó vérét - és pénzét - ködös, idegen célokra áldozni, ha szabadságát közvetlen veszély fenyegeti. A "gonosz birodalmának" eltűnése, na meg a vietnami háború gyászos emléke pedig nem kedvez a költséges birodalmi beavatkozásoknak. Már csak ezért is kizárólag a globális hatalom és az ezzel járó TERHES FELELŐSSÉG MÁSOKKAL TÖRTÉNŐ MEGOSZTÁSA enyhítheti a világ legerősebb államának nyomasztó magányosságát.
falcatus
2022. április 11. 23:28
Minden oldalon, teljesen mindegy mi a téma, csak ezt tudja okádni. nem kell vele foglalkozni.
foldizs
2022. április 11. 22:17
Milyen érdekes, hogy a Mandiner foglalkozik a németországi inflációval, de a magyarországival nem!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!