Össztűz alatt Németország: nemcsak a kormány omlott össze, de az energiaválság is berobbant
A Scholz-kormány bukása csak nyitánya annak a válságfolyamatnak, amelybe Berlin az elmúlt évekbe kormányozta magát az elhibázott energiapolitikájával.
A németek eleve hajlamosak aggódni az infláció miatt, a Bloomberg szerint pedig ma már van is miért aggódni.
A fogyasztói árak éves szinten több mint 5 százalékkal, a német termelői árak pedig februárban csaknem 26 százalékkal emelkedtek, ami 1949 óta a legmagasabb áremelkedés.
Ez akkor jelent problémát, ha a német háztartások közel 3 billió eurónyi vagyona készpénzben és bankbetétekben van elhelyezve, így valószínűleg egyre több német fekteti majd ingatlanba a megtakarított készpénzét.
Akik a lakhatásban keresik a megváltást, tudják, hogy meglehetősen későn csatlakoznak a bulihoz. A lakásárak már több mint egy évtizede emelkednek, és az utóbbi időben az ütem felgyorsult: az Europace német lakásárindexe februárban majdnem 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt ugyanebben az időszakban. Eva Grunwald, a Postbank ingatlanügyekért felelős vezetője úgy véli, hogy
A növekvő építési költségek és az új lakások hiánya is felfelé tolja az árakat, a német bérbeadók pedig vonakodhatnak az eladástól, mivel a készpénzes bevétel gyorsan veszít az értékéből – a Scout24 SE népszerű német ingatlanportálon a hirdetések száma tavaly 12 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
„Rövid távon arra számítok, hogy az inflációs szorongás további pánikvásárlásokat fog gerjeszteni, ami pedig tovább fokozza a világjárvány által kiváltott ingatlanőrületet” – állítja a Bloomberg hírportál.
Ez azt eredményezheti, hogy a lakásárak túllépik a pénzügyi fundamentumok által indokolt szintet, ami pedig növeli az árkorrekció kockázatát – amennyiben ez bekövetkezik,
A Bloomberg újságírója saját tapasztalatait is elmondta:
„Amikor 2008-ban Berlinbe költöztem, a helyiek ritkán beszéltek a lakásárakról. Az ingatlanpiac évek óta csendesedett, a bérleti díjak pedig hihetetlenül alacsonyak voltak” – mondta Chris Bryant, majd folytatta: „Utólag visszagondolva, az egy fantasztikus időszak volt a lakásvásárláshoz. Azóta a csökkenő jelzáloghitel-kamatlábak és a városi lakások iránti erős kereslet elképesztő fellendülést eredményeztek. A lakásárak átlagosan több mint kétszeresére emelkedtek, Berlin és más nagyvárosok divatos területein pedig még ennél is nagyobb mértékben. Bár a lakásépítés fellendült, az évente elkészült mintegy 300 000 lakás 25 százalékkal elmarad az új kormány célkitűzésétől.”
Azt azonban túlzás lenne állítani, hogy Németország az ingatlanspekulánsok nemzetévé vált – az országban a lakástulajdonosok aránya még mindig a legalacsonyabb az Európai Unióban.
A saját ingatlannal rendelkező háztartások alacsony száma annak is betudható, hogy a házak nagyon drágák lettek A Német Jelzálogbankok Szövetségének (VDP) tavaly közzétett tanulmánya szerint egy átlagos saját tulajdonú ház vagy lakás 422 ezer euróba kerül, amihez körülbelül 84 ezer eurós foglaló szükséges.
A vásárlási árak messze meghaladták a jövedelemnövekedést és a bérleti díjak emelkedését. A nagyvárosokban
Ebben közrejátszik az is, hogy Németországban számos esetben állami eszközökkel szabályozzák a bérleti díjakat.
A vételár és a bérleti díj növekedése közötti különbség némileg megcáfolja azt a feltevést, hogy az ingatlanvásárlás védelmet nyújt az infláció ellen. Németország legnagyobb tőzsdén jegyzett bérbeadója, a Vonovia SE ebben a hónapban mégis megnyugtatta a befektetőket, hogy a bérleti díjak követni fogják az építési költségek és az ingatlanok értékének növekedését, csak időbeli késéssel.
Azon bankok számára is vannak kockázatok, amelyek nagyon alacsony kamatlábak mellett adtak hitelt ingatlanvásárlásra. A Bundesbank februárban arra figyelmeztetett, hogy
Németország nemrégiben figyelmeztette a hazai hitelezőket, hogy legyenek különösen óvatosak az új jelzáloghitelek kihelyezésekor.
A bankokat azonban nem lesz könnyű lebeszélni a lakásépítési boomról. A német szabályozó hatóságok még nem vezették be a jövedelemalapú hitelezést, és bár a német vásárlók többsége jelentős összegű foglalót helyez el, körülbelül 18 százalékuk a vételár 100 százalékát vagy annál nagyobb összeget vesz fel a bankoktól, így van némi ok az aggodalomra – jelentette ki a Bloomberg újságírója.
Hacsak a szabályozó hatóságok nem lesznek agresszívebbek, vagy a jelzáloghitelek költségei nem kezdenek el csökkenni, a német ingatlanok valószínűleg továbbra is drágulni fognak.