Nem csoda, hogy be akartak szállni Paks II-be: Szerbia nyolcszor többet költ áramra, mint tavaly

A kiadások növekedése nem az áramfogyasztás növekedésével magyarázható, hanem a villamosenergia-ellátásban a tavalyi év végén felmerülő válsággal, amikor az ország áramellátásáért a legnagyobb mértékben felelős Nikola Tesla Hőerőművet (Termoelektrana Nikola Tesla – TENT) nem tudták kellő mennyiségű szénnel és fűtőolajjal ellátni. Sőt december folyamán iszapos szén került a hőerűműbe, ami meghibásodást, az áramtermelésben pedig jelentős kiesést okozott.

 A fokozott áramimportra éppen abban az időszakban szorult az ország, amikor a világpiaci árak az egeket érték. A Szerbiai Villanygazdaságban (Elektroprivreda Srbije – EPS) egymás után bekövetkező újabb meghibásodások miatt – amelyek megkövetelték ugyan a megbízott igazgató leváltását –, a fűtési idény alatt jelentkező hiányt az udvarnoki földgáztározóból kellett pótolni. Ezzel bár az év elején csökkent az árambehozatal, ám a kiadások még ekkor is jóval magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, miközben a földgáztározó szinte teljesen kiürült.

A Srbijagas gázszolgáltató közvállalat így a napi szükségletek pótlására újabb földgázmennyiséget kénytelen vásárolni az orosz Gazprom vállalattól. Ez a gázmennyiség azonban már nem az Oroszország és Szerbia közti földgáz-megállapodásban foglalt árakon történik (hiszen a kért földgázmennyiség meghaladja a szerződésben foglalt napi igényeket),

A napi hiány pótlására tehát a Srbijagas naponta 3,1 millió eurót költ.

A gazdasági elemezésekkel foglalkozó folyóirat rá is mutat az energiahordozókra fordított kiadások növekedésére. Adataik alapján miután az év első két hónapjában emelkedett a gáz és a kőolaj behozatala, az országnak 575 millió euróval többet kellett fizetni az importért, mint egy évvel korábban. A költségnövekedést a folyóirat szakemberei kizárólag az energiahordozók drágulásával magyarázzák.

A MAT rámutat ugyanakkor arra is, hogy a magas árak mellett Szerbia energiaimportja tekintélyesen nőtt, ez év februárjára 92 százalékkal haladta meg a múlt évi átlagot. Az év első két hónapjában a beszállítás értéke a kiszállítás értéként kétszeresére emelkedett, mégpedig a nyers kőolaj és a földgáz, a koksz, a kőolajszármazékok, a vegyszerek és a villamosenergia importja miatt.

A szerb elnök egyébként októberben nyilatkozta, hogy 0,5-1 milliárd euróval beszállna Szerbia Paks II. megépítésébe, hogy cserébe áramot kapjanak, azonban erre végül nem lett lehetőségük.